Vizuál

Ez egy komoly, szinte drámai kiállítás, meglehetősen sötét jövőképekkel

2020.05.27. 12:50
Ajánlom
A Lassú élet. Radikális hétköznapok című kiállítás áprilisban nyílt volna a Ludwig Múzeumban. Egy interjúsorozatban a kurátori csapat tagjait kérdezzük az egyelőre csupán a virtuális térben látható csoportos válogatásról. Az ötödik epizódban Csizek Petra beszélt kedvenc műveiről és az önállóbb nézői befogadásról

Egy régóta szükséges változást indított el a pandémia világszerte. Hogy látod, milyen mértékben releváns téma ez most a nemzetközi kortárs művészeti palettán?  

Teljes mértékben.

Nem emlékszem soha egyetlen kiállításra sem, amelyben a művészet és az életünk ilyen mértékű átfedésbe került volna egymással:

a saját bőrünkön tapasztaljuk meg azokat a problémákat – a klímaválság, a mértéktelen fogyasztás, a fenntarthatatlanság vagy a kizsákmányolás, hogy csak néhányat említsek –, melyek a kiállítás fókuszát is adják.

12-200218.jpg

Kaszás Tamás: Egy eszképista kertészet, 2017-2019 (részlet) digitális videóvetítés hanggal, 12'54" (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum / A művész és a Kisterem Galéria jóvoltából)

Van-e valamilyen általánosítható munkamódszere, attitűdje a kiállításon szereplő művészeknek? Mennyire rajzolódott ki nektek egyfajta minta?
Huszonkét kiállító művész esetében nehéz közös nevezőt találni művészetük munkamódszerét vagy attitűdjét illetően. Inkább azt mondanám, hogy sokan közülük hosszú ideje, következetesen és önazonosan dolgoznak olyan műveken, melyek egy kiállítás keretein túllépve, a koronavírus következtében megváltozott életünk szempontjából is életbe vágó kérdéseket fogalmaznak meg. Kaszás Tamás – akinek eddigi életműve a kiállítás egyik inspirációs forrása – például sokszor olyan világok megjelenítésén dolgozik, ahol egy – akár ökológiai, társadalmi vagy gazdasági – összeomlás következtében a társadalomból való kivonulás, az alternatív életstratégiák vagy akár a polgári engedetlenség fogalma is egy lehetséges vagy éppen szükséges megoldást nyújthat a túléléshez. Oliver Ressler szintén régóta foglalkozik projektjeiben a klímaválság politikai vetületével, a döntéshozók felelősségével vagy a civil ellenállás fontosságával.

22-200430.jpg

Oliver Ressler: Minden összeáll, miközben minden szétesik: A ZAD, 36 perc, 4K, AT/DE 2017 (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum / A művész, az àngels Barcelona és a The Gallery Apart, Rome jóvoltából)

Mennyire konceptuális vagy mennyire alapul inkább egy jó ötleten egy-egy mű?

A konceptuális megközelítés a jellemzőbb, de persze általánosítani ebben az esetben sem lenne szerencsés. A művek által megjelenített témák (például a természet lassúságának szembeállítása az emberi mohósággal, az ívóvízkészleteink rohamos csökkenése vagy a globális felmelegedés) súlya és aktualitása túllép az ötletszerűségen. Az én képzeletemben

ez egy komoly, szinte drámai kiállítás, meglehetősen sötét jövőképekkel, de ahol a humor, az irónia vagy a tudatosság megélése segít táplálni egy optimistább forgatókönyv lehetőségét is.

Mennyire igényel más attitűdöt a nézőtől ezeknek a műveknek a befogadása?

Itt inkább a helyzetre reflektálnék: mivel a kiállítás fizikailag egyelőre nem létezik, emiatt egy teljesen másfajta, önállóbb és asszociatívabb befogadást vár a nézőtől: az érdeklődő a honlapon olvasható leírásokból, képekből tudja elképzelni a kiállítást, amihez reményeink szerint a fogalomtár adta magyarázatok kontextust biztosítanak. Továbbá a művek összességéből is kirajzolódik egy árnyaltabb kép. Nyilván a művek személyes jelenléte, aurája pótolhatatlan. Én magam is szenvedek ettől, hiszen a kiállításra szánt művek nagy részét egyelőre én is csak reprodukcióról ismerem. Ez is egy a koronavírus-járvány okozta kihívások között, hiszen

a virtualitás felerősödése és a jelenlét hiánya a befogadást és a művészet közvetítését is megnehezíti.

portre_csizekpcopy-201629.jpg

Csizek Petra kurátor (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)

Mit gondolsz, a microsite áttanulmányozása eredményezhet mentalitásbeli változást az olvasók életében?

Nagyon jó lenne azt mondani, hogy eredményezhet, de nem gondolom, hogy önmagában egy weboldal elég katalizátor tud lenni. Viszont a jelenlegi vírushelyzet mindannyiunkat kisebb-nagyobb életmód- és mentalitásbeli váltásra ösztönöz, és ehhez biztosan sokat hozzátehetnek az itt elérhető tartalmak: akár a művészek által elképzelt víziók, akár a fogalomtár böngészése adhat kapaszkodót az erre fogékonyaknak.

Mindannyian személyes kapcsolatot tartotok a művészekkel, így sokkal bensőségesebb a viszonyotok, mint amit a normál szervezés igényelne. Van olyan munka, amely különlegesen közel került hozzád?

Én éppen ellenkezőleg élem meg a dolgot: e-mailen és telefonon tartjuk csak a kapcsolatot a művészekkel, és mivel most nem volt alkalmunk személyesen találkozni az installálásnál, nekem egyelőre sokkal távolibb a kapcsolatom velük, mint egy normális kiállítás szervezése esetében. Ezt az érzést fokozza az a tény is, hogy ebben a járvány okozta, kiélezett helyzetben – amikor emberéletek kerülnek fokozott veszélybe, egzisztenciák omlanak össze – kevésbé tudok a művészetre koncentrálni, illetve keresem azokat a lehetőségeket, amikor a művészet alkalmas a konkrétabb, kézzel foghatóbb segítségnyújtásra.

41-200942.jpg

kiállítási enteriőr, La BF15, LyonKiállítási enteriőr, La BF15, Lyon, Anca Benera – Arnold Estefan: A természet egészének motorja, 2019 (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum / A művészek jóvoltából)

Természetesen vannak munkák, amelyek nagyon közel állnak hozzám, de ezekbe még a kiválasztási folyamat elején szerettem bele. Az egyik ilyen Ursula Biemann svájci videóművész Paulo Tavaresszel közösen készített kétcsatornás videóesszéje és installációja, a Forest Law, ami tanmesének is kiváló, mert kiderül belőle, hogy egy amazónai esőerdő bírósági pert nyert egy gonosz amerikai nagyvállalattal szemben, hiszen a természetnek is van joga a létezéshez!

Nagyon fontosnak tartom továbbá Oliver Ressler Minden összeáll, miközben minden szétesik című hatcsatornás videóinstallációjának a bemutatását: a hat film a klímamozgalom olyan kulcsfontosságú eseményeit dokumentálja, melyek a fosszilis üzemanyagoktól nagyban függő gazdasági rendszerek lebontásáért vívott harc pozitív példái. A munka azonban nemcsak a mozgalom történetét vázolja fel, de a civil ellenállás és összefogás erejét is példázza. És mindeközben nagyon kíváncsi vagyok az Anca Benera–Arnold Estefan román művészduó földközi-tengeri jelzőbójáiból angol nevén waterphone-ná átalakított hangszereinek túlvilági hangjára is!

A művészek gyakran foglalkoznak geopolitikai ellentmondások, történelmi konfliktusok feltérképezésével vagy az embernek a környezetére gyakorolt hatásával.

Ebben a művükben a vízről mint az életet működtető hajtóerő nélkülözhetetlenségéről beszélnek.

31copy-200751.jpg

Anca Benera – Arnold Estefan: A természet egészének motorja, 2019, installáció, vegyes technika, változó méret (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum / A művészek jóvoltából)

Egyéni szinten, a saját hétköznapi életedben indított-e el bármilyen változást a témával való alaposabb megismerkedés?

Igen, abszolút. Mint sokan mások, én is törekszem a mikrokörnyezetemben a fenntarthatóság, egyszerűség és tudatosság megvalósítására. Ebben a járvány és a velejáró életmódváltás segít, hiszen felmutatta a valóban fontos és szükséges dolgokat – legyen szó tárgyakról vagy emberi kapcsolatokról. Az eszképizmus jegyében pedig szeretnék a mostaninál egy nyugodtabb, csendesebb helyet találni a családom számára, amiről egyelőre annyit tudok biztosan, hogy lesz benne egy szemlélődésre is alkalmas ülőalkalmatosság Kaszás Tamás képzőművész Aldo Leopold-padjának mintájára.

5-201211.jpg

Kaszás Tamás: Vandalizált Aldo Leopold-pad III., 2020, fa, 70x50x60 cm (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum / A művész és a Kisterem Galéria jóvoltából)

A munka nélkül töltött idő – Így készült Kaszás Tamás Aldo Leopold-padjának felirata.

A kiállítás kurátori csapatának tagjai: Csizek Petra, Jan Elantkowski, Készman József, Petró Zsuzska, Popovics Viktória, Üveges Krisztina

A Ludwig Múzeum Slow Life kiállításáról itt tudhat meg többet>>>

(Fejléckép: Oliver Ressler: Minden összeáll, miközben minden szétesik: A ZAD, 36 perc, 4K, AT/DE 2017, Forrás_ Ludwig Múzeum/A művész, az àngels Barcelona és a The Gallery Apart, Rome jóvoltából)

Lassú élet. Radikális hétköznapok

Kapcsolódó

Lassú élet. Radikális hétköznapok

A Lassú élet. Radikális hétköznapok című kiállítás áprilisban nyílt volna a Ludwig Múzeumban. Egy interjúsorozatban a kurátori csapat tagjait kérdezzük az egyelőre csupán a virtuális térben látható csoportos válogatásról. A negyedik epizódban Jan Elantkowski beszélt arról, hogy nem kell ahhoz elvonulni a nagyvilág elől, hogy a slow megvalósuljon.

LUDWIG MÚZEUM – KORTÁRS MŰVÉSZETI MÚZEUM

A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum az egyetlen közgyűjtemény, amely a nemzetközi és a hazai művészeket közös platformon mutatja be. A Múzeum Budapest fontos kulturális attrakciója, válogatott és dinamikusan fejlődő, jelenleg több mint 800 tételes gyűjteménnyel rendelkezik, melynek magját a Ludwig házaspár adománya képezi. A múzeum nemzetközi gyűjtőkörrel rendelkezik, a hatvanas évektől napjainkig keletkezett műalkotásokat gyűjti és mutatja be.

Legolvasottabb

Klasszikus

Szerb győzelem, magyar második hely a Bartók Világversenyen

A 24 éves Veljko Nenadić kapta az első díjat a 2022-ben komponistáknak meghirdetett megmérettetés gálaestjén, műve szerepel majd a jövő évi, hegedűsöknek szóló forduló választható darabjai között is. A második díjat Thomas Kornél kapta.
Vizuál

Ifjúsági nagydíjat nyert Tallinnban Szakonyi Noémi Veronika filmje

A nyílt örökbefogadás témáját dolgozza fel a Hat hét című film, amely a tallinni zsűri indoklása szerint sikeresen megtalálta a fiatalság hangját, a rendező munkája pedig elképesztően empatikus. További két magyar alkotást is méltattak a rangos Észak-Európai seregszemlén.
Plusz

Elhunyt Irene Cara, a Flashdance Oscar-díjas énekes-dalszerzője

63 éves korában elhunyt Irene Cara, a Flashdance című film Oscar-díjas énekes-dalszerzője – számolt be róla a BBC News.Az amerikai színésznő és énekesnő az 1980-ban bemutatott Fame című film főcímdalával is sikert aratott, de sokan ismerték meg a Flashdance című produkció dalszerző-énekeseként is.
Vizuál

„Mindig rólunk van szó” – Hegedűs D. Géza a Néprajzi Múzeum kiállításáról

Európa egyik legkorszerűbb múzeumépülete, az idén felavatott Néprajzi Múzeum első, időszaki kiállítása a Megérkeztünk című tárlat. A legelső, 19. századi gyűjtésektől a legújabb szerzeményekig Hegedűs D. Géza színművész „kalauzolja” a látogatókat audio idegenvezetés formájában.
Klasszikus

Andrés Orozco-Estrada lép fel a Budapesti Fesztiválzenekarral

A zeneirodalom egyik legnépszerűbb zongoraversenye és szimfóniája, valamint egy varázslatos nyitány is felcsendül a Budapesti Fesztiválzenekar és a kolumbiai sztárkarmester, Andrés Orozco-Estrada decemberi koncertjein.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál interjú

A kurátor nem létezne a művészek és a kollégák nélkül – Interjú Don Tamással és Török Krisztián Gáborral

A debreceni MODEM-ben jelenleg három kiállítás látogatható: az Idő, a 30+ és az Új Közvetítések. Az utóbbi két tárlat kurátoraival, az ARTtransfer-díjas Don Tamással és Török Krisztián Gáborral beszélgettünk, aki Londonban és Glasgow-ban végezte művészettörténeti tanulmányait.
Vizuál hír

Elhúzza az aranycsíkot a legújabb Kolodko-mini

Satuba fogott Rejtő-kötet és egy 14 karátos kisautó szerepel azokon a képeken, amelyeket Kolodko Mihály osztott meg közösségi oldalán.
Vizuál kritika

Vádirat az üdvözítő mártíromság dicsőítése ellen – kritika A csoda című filmről

Ha egy összetett mondatra kellene lecsupaszítanunk a Netflix új filmdrámájának gondolatát, ez lenne az: morálisan elfogadhatatlan tudatosan bűntudatra nevelni ártatlan embereket, és végignézni, ahogy önmagukat pusztítják el vezeklésként – különösen egy kisgyermek esetében.
Vizuál hír

Háborús női történet nyerte a 20. Anilogue nagydíját

November 26-án a Toldi moziban tartották az idén huszadik évét ünneplő Anilogue filmfesztivál díjátadó gáláját. Az ezer eurós pénzjutalommal is járó fődíjat a szlovén Špela Čadež Steakhouse című filmje nyerte, amely egy kölcsönösen bántalmazó viszony hullámvölgyeibe nyújt betekintést.
Vizuál interjú

„Mindig rólunk van szó” – Hegedűs D. Géza a Néprajzi Múzeum kiállításáról

Európa egyik legkorszerűbb múzeumépülete, az idén felavatott Néprajzi Múzeum első, időszaki kiállítása a Megérkeztünk című tárlat. A legelső, 19. századi gyűjtésektől a legújabb szerzeményekig Hegedűs D. Géza színművész „kalauzolja” a látogatókat audio idegenvezetés formájában.