Vizuál

Ez egy komoly, szinte drámai kiállítás, meglehetősen sötét jövőképekkel

2020.05.27. 12:50
Ajánlom
A Lassú élet. Radikális hétköznapok című kiállítás áprilisban nyílt volna a Ludwig Múzeumban. Egy interjúsorozatban a kurátori csapat tagjait kérdezzük az egyelőre csupán a virtuális térben látható csoportos válogatásról. Az ötödik epizódban Csizek Petra beszélt kedvenc műveiről és az önállóbb nézői befogadásról

Egy régóta szükséges változást indított el a pandémia világszerte. Hogy látod, milyen mértékben releváns téma ez most a nemzetközi kortárs művészeti palettán?  

Teljes mértékben.

Nem emlékszem soha egyetlen kiállításra sem, amelyben a művészet és az életünk ilyen mértékű átfedésbe került volna egymással:

a saját bőrünkön tapasztaljuk meg azokat a problémákat – a klímaválság, a mértéktelen fogyasztás, a fenntarthatatlanság vagy a kizsákmányolás, hogy csak néhányat említsek –, melyek a kiállítás fókuszát is adják.

12-200218.jpg

Kaszás Tamás: Egy eszképista kertészet, 2017-2019 (részlet) digitális videóvetítés hanggal, 12'54" (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum / A művész és a Kisterem Galéria jóvoltából)

Van-e valamilyen általánosítható munkamódszere, attitűdje a kiállításon szereplő művészeknek? Mennyire rajzolódott ki nektek egyfajta minta?
Huszonkét kiállító művész esetében nehéz közös nevezőt találni művészetük munkamódszerét vagy attitűdjét illetően. Inkább azt mondanám, hogy sokan közülük hosszú ideje, következetesen és önazonosan dolgoznak olyan műveken, melyek egy kiállítás keretein túllépve, a koronavírus következtében megváltozott életünk szempontjából is életbe vágó kérdéseket fogalmaznak meg. Kaszás Tamás – akinek eddigi életműve a kiállítás egyik inspirációs forrása – például sokszor olyan világok megjelenítésén dolgozik, ahol egy – akár ökológiai, társadalmi vagy gazdasági – összeomlás következtében a társadalomból való kivonulás, az alternatív életstratégiák vagy akár a polgári engedetlenség fogalma is egy lehetséges vagy éppen szükséges megoldást nyújthat a túléléshez. Oliver Ressler szintén régóta foglalkozik projektjeiben a klímaválság politikai vetületével, a döntéshozók felelősségével vagy a civil ellenállás fontosságával.

22-200430.jpg

Oliver Ressler: Minden összeáll, miközben minden szétesik: A ZAD, 36 perc, 4K, AT/DE 2017 (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum / A művész, az àngels Barcelona és a The Gallery Apart, Rome jóvoltából)

Mennyire konceptuális vagy mennyire alapul inkább egy jó ötleten egy-egy mű?

A konceptuális megközelítés a jellemzőbb, de persze általánosítani ebben az esetben sem lenne szerencsés. A művek által megjelenített témák (például a természet lassúságának szembeállítása az emberi mohósággal, az ívóvízkészleteink rohamos csökkenése vagy a globális felmelegedés) súlya és aktualitása túllép az ötletszerűségen. Az én képzeletemben

ez egy komoly, szinte drámai kiállítás, meglehetősen sötét jövőképekkel, de ahol a humor, az irónia vagy a tudatosság megélése segít táplálni egy optimistább forgatókönyv lehetőségét is.

Mennyire igényel más attitűdöt a nézőtől ezeknek a műveknek a befogadása?

Itt inkább a helyzetre reflektálnék: mivel a kiállítás fizikailag egyelőre nem létezik, emiatt egy teljesen másfajta, önállóbb és asszociatívabb befogadást vár a nézőtől: az érdeklődő a honlapon olvasható leírásokból, képekből tudja elképzelni a kiállítást, amihez reményeink szerint a fogalomtár adta magyarázatok kontextust biztosítanak. Továbbá a művek összességéből is kirajzolódik egy árnyaltabb kép. Nyilván a művek személyes jelenléte, aurája pótolhatatlan. Én magam is szenvedek ettől, hiszen a kiállításra szánt művek nagy részét egyelőre én is csak reprodukcióról ismerem. Ez is egy a koronavírus-járvány okozta kihívások között, hiszen

a virtualitás felerősödése és a jelenlét hiánya a befogadást és a művészet közvetítését is megnehezíti.

portre_csizekpcopy-201629.jpg

Csizek Petra kurátor (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)

Mit gondolsz, a microsite áttanulmányozása eredményezhet mentalitásbeli változást az olvasók életében?

Nagyon jó lenne azt mondani, hogy eredményezhet, de nem gondolom, hogy önmagában egy weboldal elég katalizátor tud lenni. Viszont a jelenlegi vírushelyzet mindannyiunkat kisebb-nagyobb életmód- és mentalitásbeli váltásra ösztönöz, és ehhez biztosan sokat hozzátehetnek az itt elérhető tartalmak: akár a művészek által elképzelt víziók, akár a fogalomtár böngészése adhat kapaszkodót az erre fogékonyaknak.

Mindannyian személyes kapcsolatot tartotok a művészekkel, így sokkal bensőségesebb a viszonyotok, mint amit a normál szervezés igényelne. Van olyan munka, amely különlegesen közel került hozzád?

Én éppen ellenkezőleg élem meg a dolgot: e-mailen és telefonon tartjuk csak a kapcsolatot a művészekkel, és mivel most nem volt alkalmunk személyesen találkozni az installálásnál, nekem egyelőre sokkal távolibb a kapcsolatom velük, mint egy normális kiállítás szervezése esetében. Ezt az érzést fokozza az a tény is, hogy ebben a járvány okozta, kiélezett helyzetben – amikor emberéletek kerülnek fokozott veszélybe, egzisztenciák omlanak össze – kevésbé tudok a művészetre koncentrálni, illetve keresem azokat a lehetőségeket, amikor a művészet alkalmas a konkrétabb, kézzel foghatóbb segítségnyújtásra.

41-200942.jpg

kiállítási enteriőr, La BF15, LyonKiállítási enteriőr, La BF15, Lyon, Anca Benera – Arnold Estefan: A természet egészének motorja, 2019 (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum / A művészek jóvoltából)

Természetesen vannak munkák, amelyek nagyon közel állnak hozzám, de ezekbe még a kiválasztási folyamat elején szerettem bele. Az egyik ilyen Ursula Biemann svájci videóművész Paulo Tavaresszel közösen készített kétcsatornás videóesszéje és installációja, a Forest Law, ami tanmesének is kiváló, mert kiderül belőle, hogy egy amazónai esőerdő bírósági pert nyert egy gonosz amerikai nagyvállalattal szemben, hiszen a természetnek is van joga a létezéshez!

Nagyon fontosnak tartom továbbá Oliver Ressler Minden összeáll, miközben minden szétesik című hatcsatornás videóinstallációjának a bemutatását: a hat film a klímamozgalom olyan kulcsfontosságú eseményeit dokumentálja, melyek a fosszilis üzemanyagoktól nagyban függő gazdasági rendszerek lebontásáért vívott harc pozitív példái. A munka azonban nemcsak a mozgalom történetét vázolja fel, de a civil ellenállás és összefogás erejét is példázza. És mindeközben nagyon kíváncsi vagyok az Anca Benera–Arnold Estefan román művészduó földközi-tengeri jelzőbójáiból angol nevén waterphone-ná átalakított hangszereinek túlvilági hangjára is!

A művészek gyakran foglalkoznak geopolitikai ellentmondások, történelmi konfliktusok feltérképezésével vagy az embernek a környezetére gyakorolt hatásával.

Ebben a művükben a vízről mint az életet működtető hajtóerő nélkülözhetetlenségéről beszélnek.

31copy-200751.jpg

Anca Benera – Arnold Estefan: A természet egészének motorja, 2019, installáció, vegyes technika, változó méret (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum / A művészek jóvoltából)

Egyéni szinten, a saját hétköznapi életedben indított-e el bármilyen változást a témával való alaposabb megismerkedés?

Igen, abszolút. Mint sokan mások, én is törekszem a mikrokörnyezetemben a fenntarthatóság, egyszerűség és tudatosság megvalósítására. Ebben a járvány és a velejáró életmódváltás segít, hiszen felmutatta a valóban fontos és szükséges dolgokat – legyen szó tárgyakról vagy emberi kapcsolatokról. Az eszképizmus jegyében pedig szeretnék a mostaninál egy nyugodtabb, csendesebb helyet találni a családom számára, amiről egyelőre annyit tudok biztosan, hogy lesz benne egy szemlélődésre is alkalmas ülőalkalmatosság Kaszás Tamás képzőművész Aldo Leopold-padjának mintájára.

5-201211.jpg

Kaszás Tamás: Vandalizált Aldo Leopold-pad III., 2020, fa, 70x50x60 cm (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum / A művész és a Kisterem Galéria jóvoltából)

A munka nélkül töltött idő – Így készült Kaszás Tamás Aldo Leopold-padjának felirata.

A kiállítás kurátori csapatának tagjai: Csizek Petra, Jan Elantkowski, Készman József, Petró Zsuzska, Popovics Viktória, Üveges Krisztina

A Ludwig Múzeum Slow Life kiállításáról itt tudhat meg többet>>>

(Fejléckép: Oliver Ressler: Minden összeáll, miközben minden szétesik: A ZAD, 36 perc, 4K, AT/DE 2017, Forrás_ Ludwig Múzeum/A művész, az àngels Barcelona és a The Gallery Apart, Rome jóvoltából)

Lassú élet. Radikális hétköznapok

Kapcsolódó

Lassú élet. Radikális hétköznapok

A Lassú élet. Radikális hétköznapok című kiállítás áprilisban nyílt volna a Ludwig Múzeumban. Egy interjúsorozatban a kurátori csapat tagjait kérdezzük az egyelőre csupán a virtuális térben látható csoportos válogatásról. A negyedik epizódban Jan Elantkowski beszélt arról, hogy nem kell ahhoz elvonulni a nagyvilág elől, hogy a slow megvalósuljon.

LUDWIG MÚZEUM – KORTÁRS MŰVÉSZETI MÚZEUM

A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum az egyetlen közgyűjtemény, amely a nemzetközi és a hazai művészeket közös platformon mutatja be. A Múzeum Budapest fontos kulturális attrakciója, válogatott és dinamikusan fejlődő, jelenleg több mint 800 tételes gyűjteménnyel rendelkezik, melynek magját a Ludwig házaspár adománya képezi. A múzeum nemzetközi gyűjtőkörrel rendelkezik, a hatvanas évektől napjainkig keletkezett műalkotásokat gyűjti és mutatja be.

Legnépszerűbb

Vizuál

Díjat nyert Cserhalmi György és Dunai Tamás Los Angelesben – Nézd meg közös kisfilmjüket!

Az Independent Short Awards online gáláján havi szinten díjazza a fesztiválra beküldött, hazájukban már sikerrel bemutatott alkotásokat. A véletlenszerűen kiválasztott és meghívott szakértők a nagy kitüntetésekhez hasonlóan itt is különböző kategóriákban értékelik a műveket, amikkel a világ minden tájáról lehet pályázni.
Plusz

„Az igazi beszélgetés az, amiben az igazság megmutatja magát” – Feldmár András 80 éves

Úgy véli, szabadságra vagyunk ítélve, és ez nehéz dolog. Hiszen ez nem a saját szabadságunkat jelenti, hanem elsősorban az élet szabadságát. És ha bántanak, akkor szabad arrébb menni. Sőt, kell. Születésnapját ünnepli a Kanadában élő pszichoterapeuta és gondolkodó, Feldmár András.
Színház

Szüleik ellen lázadó fiatalokról szól Vidnyánszky új rendezése a Nemzetiben

Shakespeare Rómeó és Júlia című művét tűzi műsorra a Nemzeti Színház Vidnyánszky Attila rendezésében; a szerelem mindenhatóságáról szóló darab olvasópróbáját kedden tartotta meg a társulat, a bemutatót december elejére tervezik.
Klasszikus

A Concertgebouw tiszteletbeli karmestere lett Fischer Iván

A Budapesti Fesztiválzenekar alapító-karmestere 2021 szeptemberétől az amszterdami Concertgebouw zenekarával is dolgozik.
Plusz

Állami kitüntetéseket kaptak művészeink október 23. alkalmából

Állami kitüntetéseket és egészségügyi díjakat adott át Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Latorcai Csaba, a tárca közigazgatási államtitkára hétfőn Budapesten.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Beintett a teknős a fotósnak, díjat ért

Átadták az idei Comedy Wildlife Photography díjakat, ami immár hat éve díjazza az év legviccesebb természetfotóit. A rangos megmérettetésre ebben az évben 44 döntős kép közül választották ki a legjobbakat.
Vizuál ajánló

Lábnyomok a Mars vörös porában

A Ludwig Múzeum Egyensúlyban című kiállításán számos olyan alkotó művével találkozhatunk, akik neve ismerősen csenghet a gyűjteményt ismerő látogatóknak. Roman Ondak szlovák művész Meghosszabbított álom című alkotása több tárlaton is szerepelt az elmúlt években. A mostani időszakos kiállítás szintén egy álomszerű művét mutatja be, amelynek címe Séta a Marson. Mit rejt ez a sejtelmes cím?
Vizuál hír

Alberto Barbera marad a Velencei Filmfesztivál igazgatója

Újabb négy évre, 2024-ig hosszabbították meg Alberto Barbera kinevezését – tudta meg a The Hollywood Reporter. A hosszabbításban az is közrejátszhatott, hogy az igazgató a pandémia idején sikerrel szervezte meg a fesztivált, ami a járványügyi előírások szigorú betartásával zajlott.
Vizuál hír

Gothár Péter új filmje a Sevillai Filmfesztiválon lesz látható

Meghívást kapott Gothár Péter új rendezése, a Hét kis véletlen az európai alkotásokból válogató Sevillai Filmfesztiválra. A film az Új hullámok szekció versenyprogramjában fog szerepelni.
Vizuál kult50

Vízipólósnak készült, aztán találkozott a kortárs képzőművészettel – Bencze Péter a Kult50-ben

Elég nehéz elképzelni, bár azért nem példa nélküli, hogy aki anno ellógta a művtöri órákat, egy szép napon azzal az elhatározással ébred fel, hogy szeretné felkarolni a kortárs képzőművészeket. Bencze Péter 22 éves koráig vízilabdaedzőnek készült – a sportolói karrier reményében költözött ki Londonba is –, de amikor egy pakisztáni festőművész lakótársa lett, 180 fokot fordult az élete.