10. Veszélyes lehet a fagyi (Mozinet)

Szilágyi Fanni első nagyjátékfilmjével rögtön bizonyította, hogy a jövőben érdemes lesz rá odafigyelni. Mint azt kritikánkban is kiemeltük, különleges elbeszélésmódja tág teret hagy a nézőnek az értelmezésére. A történet egy egypetéjű ikerpárról szól, Adélról és Éváról, akik egymás tökéletes ellentétjei, ennélfogva a világot is egészen máshogy látják. Konfliktusokkal terhelt kapcsolatuk azonban gyökeresen megváltozik, amikor színre lép egy férfi, Ákos.

Kapcsolódó

Az érem két oldala – kritika A veszélyes lehet a fagyi című filmről

Szilágyi Fanni első nagyjátékfilmje látszólag egy ikerpár problémás kapcsolatáról szól, azonban mélyebbre tekintve ennél jóval sokrétűbb alkotásról van szó. Abszurd doppelgänger-történetként, illetve hétköznapi életválságokkal foglalkozó, szociális drámaként éppúgy megállja a helyét.

9. Az Északi (UIP-Duna Film)

Robert Eggers napjaink egyik legeredetibb fiatal rendezője, akinek nevét már egy hosszú cikkben is méltattuk korábban, amiért Ari Asterrel és Jordan Peele-lel mintegy megreformálták az egy kaptafára készülő horrorfilmeket, és bebizonyították, hogy lehet a műfajt művészi igényességgel művelni. Új filmjében azonban a horror másodlagos: pszichotikus kalandfilmje a viking korba visz minket vissza. A történet ugyanabból a skandináv legendából merít, amelyet Shakespeare is felhasznált a Hamlet megírásához. A 10. századi Izlandon játszódó film klasszikus bosszútörténet, amelyet a viking mitológia erőteljes megjelenítése tesz felejthetetlenné. A film társforgatókönvírójával, Sjónnal szeptemberben interjút is készítettünk, amelyben egyebek közt elárulta, a film látványvilágának megalkotásakor Jancsó Miklós Szegénylegények című klasszikusát is felhasználták.

Kapcsolódó

„Irodalom nélkül nem volna civilizáció sem” – exkluzív interjú Sjónnal

„Bármikor, ha a világ jelentősen változik, azt legelőször az irodalomban lehet észrevenni” – fejtette ki lapunknak adott interjújában Sjón. A PesText Fesztiválon vendégeskedő író-költővel az irodalom jelentőségén túl az izlandi nyelv történetéről, a jó regény ismérveiről és filmes munkáiról beszélgettünk, de elárulta azt is, mire a legbüszkébb.

8. Batman (Intercom)

Christopher Nolan lehengerlő Batman-trilógiája után úgy tűnt, hogy többé nincs értelme hozzányúlni a DC ikonikus szuperhősének történetéhez, Matt Reeves azonban mégis megtette. Bár láthatóan sokat merít Nolan sötét, depresszív világából, illetve a társadalomfilozófiai témák előtérbe helyezéséből, mégis sikerült egy önálló és szerethető univerzumot megteremtenie, amelynek középpontjában az a kérdés áll: lehetséges-e jobbá tenni a világot a bosszú nevében? Matt Reeves filmje látványos, megfontolt, az atmoszférája magával ragadja a nézőt, és már csak Paul Dano vérfagyasztó alakításáért is érdemes látni.

7. Alcarrás (Vertigo Média)

Ha egy film elhódítja a Berlinale nagydíját, akkor annak jó eséllyel helye lesz az év végi listákon. Carla Simón története a Solé család életébe ad betekintést, akik generációk óta baracktermesztésből tartják fent magukat. Hamarosan azonban egy nagyberuházás miatt szembe kell nézniük a lehetőséggel, hogy elveszíthetik otthonukat. Mint azt kritikánkban is kiemeltük, a film bár óvatosan felszólal a természet kizsákmányolása ellen, a rendező azonban mégis meglehetősen neutrálisan szemléli a világot, és azt mutatja meg, hogy bármennyire is fáj, a világ folyamatosan változik körülöttünk, amivel bizonyos értékeket elveszítünk. Az Alcarrás egy szívmelengetően szép és szomorú történet.

Kapcsolódó

Ez a világ rendje, még ha fáj is – kritika az Arany Medve-díjas Alcarrásról

Ember és természet viszonyáról, generációs feszültségekről, a világ szükségszerű változásairól mesél legújabb filmjében Carla Simón, aki megrázóan hitelesen vezet be minket egy eltűnőfélben lévő közösségi forma hétköznapjaiba egy család történetén keresztül.

6. Licorice pizza (Fórum Hungary)

Mindig ünnep, ha Paul Thomas Anderson új filmmel rukkol elő, az ő műveit nézni nagyjából ahhoz hasonló, amikor az ember belefeledkezik egy vaskos nagyregénybe. A három Oscar-díjra is jelölt Licorice Pizza a hetvenes évekbe repíti vissza a nézőt egy fiú, Gary és a nála tíz évvel idősebb lány, Alana felnövéstörténetén keresztül. Paul Thomas Anderson a filmművészet legszebb napjait idézi meg: nem akar többet, mint hogy arra a két órára, amíg beülünk a moziba, elmerüljünk egy másik világban. Ebben rejlik a Licorice pizza ereje: együtt rójuk San Fernando Valley vidékeit a főhősökkel, együtt nevetünk és sírunk. Ezt a fajta varázslatot nyújtja a rendező, amiért jár a hatodik hely.

5. A világ legrosszabb embere (Mozinet)

Joachim Trier filmjében a húszas-harmincas évei fordulóján járó Julie életét követhetjük nyomon. A norvég lány a szerelmi életében és karrierjében is a helyes, sorsfordító döntéseket próbálja meghozni – még ha egyszer megfontolt, máskor elhamarkodott választásaival fájdalmat is okoz a szeretteinek, vagy éppen saját magának. Ahhoz, hogy Julie élete egyenesbe jöjjön, először önmagát kell megtalálnia és elfogadnia. Joachim Triernél csak keveseknek sikerült ennél hitelesebben ábrázolnia annak a generációnak az életérzését, akik egy korszakhatárba születtek bele. Julie két világ közé szorult, és egyik oldalról az önmegvalósítás lehetetlensége, másikról pedig a családalapítás kényszere fojtogatja. A világ legrosszabb embere a szó szoros értelmében vett kortárs, amely lebilincselően és megrázóan beszél a jelenünkről.

4. Minden, mindenhol, mindenkor (Prorom Entertainment)

Daniel Kwan és Daniel Scheinert az amerikai független film egyik legkiválóbb képviselői, akik egy egészen felejthetetlen történettel leptek meg minket 2022-ben. A Minden, mindenhol, mindenkor története szerint megállíthatatlan fenyegetés készül elsöpörni az összes multiverzumot, és csak egyetlen ember lehet képes útját állni: egy középkorú, kínai bevándorló, Evelyn. A bökkenő csak az, hogy a mosodatulajdonosnak nincs ideje ilyen apróságokkal bajlódni, mivel azzal van elfoglalva, hogy időre befejezze az adóbevallását. Ebből is látszik, mire kell számítanunk: ez a történet egy önironikus alkotás, amely egyszerre akarja megadni azt az izgalmat és látványt, amit a kommersz multiverzumfilmek, úgy, hogy közben parodizálja is azokat. Mindemellett mégis van tartalma: a nihilizmus útvesztőiről és a generációs különbségek áthidalhatóságáról is tanít nekünk.

Kapcsolódó

Multiverzumfilm arról, miért legyünk kedvesek

A felszínen egy sablonos szuperhősfilm Dan Kwan és Daniel Scheinert legújabb alkotása, a Minden, mindenhol, mindenkor, valójában azonban egy gyönyörű allegórián keresztül az emberi létezésről képes beszélni. Olyan ritka mű, amely egyszerre szórakoztat és elgondolkodtat.

3. Larry (Mozinet)

Meglehet, elfogultak vagyunk, de Bernáth Szilárd első nagyjátékfilmjének hatása alatt állva kénytelenek vagyunk a harmadik helyre tenni a dadogó borsodi rapper történetét, amelyet – mint azt kritikánkban hangsúlyoztuk – a rendező érett munkája mellett Vilmányi Benett szívszorító alakítása tesz felejthetetlenné. A főhősünk Ádám, a fiatal fiú, aki juhászként tengeti napjait egy apró faluban. Amikor véletlenül megismerkedik egy helyi producerrel, Larry néven megír egy rapszámot, amelyben végre ki tudja fejezni dühét és frusztrációit, amelyet bántalmazó édesapja miatt hordoz magában. A zenéje azonban váratlan sikereket ér el az interneten, ami fenekestül felforgatja az életét.

Kapcsolódó

Kimondani a kimondhatatlant – kritika a Larryről

A traumáink feldolgozásától a tömegmédia álságosságán át egészen a periférián élők mozgásképtelenségéig számos témát érint Bernáth Szilárd első nagyjátékfilmje, amely Vilmányi Benett világszínvonalú alakításával egyértelműen az év legjobb magyar filmje lett.

2. A titokzatos nő (Mozinet)

A szerelemről jó filmet készíteni hihetetlenül nehéz – a sors iróniája, hogy ez most épp annak a Park Chan-wooknak sikerült, akit ez idáig kíméletlenül nyers és brutális thrillerjeiről ismerhettünk. Legújabb filmjében bár megőrzi a detektívfilmek formaiságait, mindezt csak arra használja, hogy bizonyítsa: a szerelem sokkal nagyobb misztérium, mint bármely megoldatlan gyilkosság. Hae-jun nyomozó egy mélybe zuhant sziklamászó ügyén dolgozik. Az eset felgöngyölítése során megismerkedik a titokzatos és vonzó özveggyel, Seo-rae-val. A kihallgatások alatt egyre közelebb kerülnek egymáshoz, és Hae-jun az ösztönei helyett egyre inkább az érzéseire hallgat, átlépve a szakmai határokon. Egy évvel az ügy lezárása után ismét keresztezik egymást az útjaik, és a detektívnek a megoldatlan bűnügy mellett saját elfojtott érzéseivel is szembe kell néznie. Szerintünk évek óta nem készült ilyen szép film a szerelemről.

Kapcsolódó

Kit érdekel egy gyilkosság, ha van szerelem?

Évek óta nem készült olyan szép film a szerelemről, mint A titokzatos nő. Az Oldboy rendezőjének új alkotása detektívtörténetnek álcázza magát, hogy a legszebb emberi érzésről beszéljen, annak minden ellentmondásával és kifürkészhetetlenségével együtt.

1. A szomorúság háromszöge (Vertigo Média)

Lapunk rendszeres olvasói talán nem lepődnek meg az első helyezetten: már októberi kritikánkban is feltételeztük, hogy Ruben Östlund szatírájánál aligha láthatunk még ebben az évben jobb alkotást. Az Arany Pálma-díjas film kíméletlenül gúnyos látlelet a nyugati társadalomról és a benne élő emberekről, arról, miként mozgatja a legalapvetőbb emberi kapcsolatainkat is a pénz. Mindezt ráadásul azzal a bravúrral, hogy a rendező alig-alig csavarja a ki a valóságot. Úgy ábrázolja végtelenül komikusnak a világot, hogy gyakran szinte semmit sem változtat rajta. A történet szerint gazdag turisták nyaralnak egy hatalmas luxus óceánjárón. A szupergazdagok és divatmodellek gondtalan semmittevését előbb megzavarja egy harsányan politizáló kapitány, majd a hajó elsüllyedése után a túlélőknek egy szigeten kell újabb megpróbáltatásokkal szembenézniük.

Kapcsolódó

A nyugati ember tengeribetegsége – Megnéztük az év legjobb filmjét

Akinek pénze van, az bármit megtehet, és meg is tesz, akinek pedig nincs, annak hirtelen elvei lesznek – nagyjából így lehetne összegezni Ruben Östlund új filmjének központi gondolatát. A szomorúság háromszöge teljes joggal söpörte be a cannes-i Arany Pálmát.

Fejléckép: Jelenet A szomorúság háromszöge, a Larry, A titokzatos nő, a Licorice pizza és a Minden, mindenhol, mindenkor című filmekből (Fotó/Forrás: Vertigo Média, Mozinet, Fórum Hungary, Prorom Entertainment)