Ezeket a kiállításokat ajánlja a Fidelio decemberre

A cigányság balladisztikus hagyományait felidéző alkotások egy Kossuth-díjas festőművésztől. A Budapesten született Szentandrássy István egy gyermektáborban találkozott először a cigány kultúrával és saját cigány identitásával. Itt tanult festeni Péli Tamástól, majd a reneszánsz művészetből és a 20. század avantgárd irányzataiból alakította ki sajátos stílusát. Olajfestményei zaklatottak, drámaiak és igen plasztikusak. Az erőteljes színek és alakok a cigányság ősi, balladisztikus hagyományait és alakjait elevenítik fel. 

szentandrassy VÁRKERT (Fotó/Forrás: Várkert Bazár)

Simicz Ferenc soha nem látott fotókkal mutatja be a komlói bentlakásos rehabilitációs intézetben belső világát és az ott élő drog- és alkoholfüggők mindennapjait. Simicz 15 éve drogmentes életet élő felépülő függő, a Leo Amici 2002 Alapítvány Rehabilitációs Intézetének vezetője és szenvedélyes fotós. A komlói intézeten belüli komplex terápiás munka egyik alapeleme a zene-, mozgás- és színházterápia. A kiállításon látható képek egyéves munka eredményei. Az Intézet lakóinak hozzájárulásával készültek, a Háy János Mélygarázs című regényén alapuló az „Azt hiszed, szabad vagy?” című darab próbáin és előadásain.

szabad vagy (Fotó/Forrás: Simicz Ferenc / karton_galéria)

A Budapest 1 napja fotóprojekt folytatásaként 17 fotográfust kértek fel, hogy örökítse meg a víz jelenlétét a főváros mindennapjaiban. A kijelölt napon, szeptember 29-én hajnaltól a következő nap pirkadatáig készülhettek a képek. Hermann Ildi például egy uszodában fotózott, míg Végh László a Római parton. Szombat Éva és Molnár Éva Ágnes sorozata Budapest hídjainak tövében készült, Bácsi Róbert Lászlóé pedig a Csepel-szigeten. A projekten, melyet Fekete András, a kiállítás kurátora indította el még 2003-ban Magyarország lesz a következő téma.

fotos bacsi robert laszlo BUDAPEST 1 NAPJA (Fotó/Forrás: Bácsi Róbert / Mai Manó Ház)

„A helyzet az, hogy ennek a művésznek folyton ötletei akadnak, elborít az ötleteivel, kifejezetten mondanivalója van” – írta a művészről Kukorelly Endre. Tettamanti Béla képzőművész illusztrációiból, groteszk grafikáiból és acélszobraiból a CULTiRiS Galériába költöznek egy tárlat erejéig. Ennek apropóján bemutatják Kosztolányi Dezső: Zsivajgó természet című könyvének Tettamanti Béla illusztrációival ellátott új kiadását is. A feladat nem számított újdonságnak, a művész 1981 óta rendszeresen készít könyvillusztrációkat, könyvborítókat, meserajzokat és plakátokat. A sajtóban 1975 óta jelennek meg rajzai. Elsőként az Élet és Irodalomban, majd többek közt a Népszabadság, a Pester Lloyd és a Múlt-Kor közölte a munkáit.

forras cultiris TETTAMANTI (Fotó/Forrás: Cultiris Galéria)

A millenniumi ünnepségeken felavatott Műcsarnok fennállásának 120. évfordulójára az egész Monarchia területéről érkeztek a historizmus, realizmus és a korai modern mesterei. A Műcsarnokot az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat működtette. A változó kiállító funkciókhoz azóta is sikeresen alkalmazkodó épülettel a kultúrpolitikának kettős célja volt: rendszeres bemutatkozási lehetőséget biztosított a magyar művészek számára és a magyar képzőművészetet ezzel kívánta bekapcsolni a nemzetközi művészeti vérkeringésbe a Monarchián belül és azon kívül is. A kiállítást szimbolikus időpontban (november 21-jén), Ferenc József halálának századik évfordulóján nyitják meg. A tárlat kapcsán a kiállítás kurátorával beszélgettünk. A kiállításról szóló beszámolónk itt érhető el.

9

Grandiózus festmények a millenniumról
Forrás: