A március végére tervezett nyitás korszakos változás lesz az intézmény életében. A hírek szerint látványos időszaki kiállítással indítanak, a Megérkeztünk című tárlat a gyűjtemény legjelesebb tárgyaiból mutat majd be különleges válogatást.
Megérkeztünk
A címadás arra utal, hogy 150 év után a múzeum végre megérkezett, és 2022-ben elfoglalhatja végleges helyét a Városliget kapujában felépített új otthonában. Első időszaki kiállítása meglepő tárgyak bemutatását ígéri, a tárlat az elmúlt másfél évszázad múzeumi munkájának eredményeiről beszél, a legelső, 19. század közepéről származó gyűjtéseket és a legújabb szerzeményeket egyszerre mutatja be.
A kiállításban látható több mint száz tárgy jelentős része ritkán vagy sohasem került ki a raktárból, most azonban a gyűjtemény legnépszerűbb darabjaival közösen tárják fel a Néprajzi Múzeum múltját és jelenét.
Egzotikus kultúrák és a magyar paraszti világ emblematikus emlékei együtt jelennek itt meg: bőrből, elefántcsontból készült afrikai tárgyak, tollkorona az Amazonas vidékéről, japán szamurájkard, vagy Amur-vidéki halbőr ruha. A nagy földrajzi távolságot és több évszázadot átfogó tárlat egyaránt érzékelteti az intézmény anyagának sokszínűségét, gazdagságát és a kollekció felépítését.
Zoom tér
Az új kiállítással egy időben nyílik meg az interaktív és látványos ZOOM tér, amely egészen egyedi perspektívából tekint a múzeumi gyűjteményre.
Ez a gyűjtemény a Zoom térben külön értelmezés nélkül, csupaszon mutatja be a tárgycsoportokat és az egyes tárgyakat, játékos megközelítések segítségével. A nézőpont és a közelítés fizikai, vizuális élményt ígér. A kurátorok zoomolnak, azaz ráközelítenek, felnagyítanak, felborítanak, feldarabolnak, kifordítanak, összekevernek tárgyakat. Közel 700, a Néprajzi Múzeum sokszínűségét izgalmasan, újszerű formában bemutató tárgy mellett ebben a válogatásban kiemelt szerepet kap és új összefüggésbe kerül például a világon fellelhető legrégebbi, 1673-as székelykapu s a Néprajzi Múzeum egyik legnagyobb tárgya, az egyetlen fatörzsből faragott, 7 méteres bödönhajó.
Kerámiatér
Különleges élményt fog nyújtani az épület főlépcsője, a mintegy 4 ezer műtárgyat felvonultató, ingyenesen látogatható Kerámiatér is.
Lenyűgöző látványt ígér a Kerámiatér, a Néprajzi Múzeum két részből álló látványtára, amely az emberi agy két „féltekére” osztott működését képezi le. A bal agyfélteke rendszerez: földrészek, fazekasközpontok és formák szerint csoportosítja a világ kerámiáit. A jobb agyfélteke csapong, és a kerámiavilágokat inkább érzéki szempontból próbálja felfedezni és laza asszociációs láncba szervezni.
Minden egyes kerámia egy külön kis világ: készítője, használója, funkciója, stílusa, anyaga, díszítése, színe, hangja, űrmértéke, felirata mind rejt valami titkot arról, hogyan köti össze az agyag az embereket, a korokat, a társadalmakat, a szokásokat.
A múzeum öt földrészről több mint 35 ezer kerámiatárgyat őriz, és bár az új Kerámiatérben mindössze egytizedük kerül bemutatásra, aki végig böngészi őket, benyomást nyer a múzeumi gyűjtőszenvedélyről, a tudományos feldolgozómunkáról és arról a végtelen számú témáról, amely a múzeumi tárgyakon keresztül tanulmányozható.
Fejléckép: Néprajzi Múzeum (fotó: Incze László / Néprajzi Múzeum)