Az elmúlt esztendőt történetének legsikeresebb éveként zárta a Szépművészeti Múzeum – számolt be róla Baán László, a Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója az intézmény programismertető sajtóbeszélgetésén. Mint elmondta, a Szépművészeti kiállításaira és programjaira több mint nyolcszázezren voltak kíváncsiak, amivel minden bizonnyal bekerül a világ száz leglátogatottabb múzeuma közé. A főigazgató kifejtette, ezzel a látogatószámmal a 2022-es évet is sikerült túlszárnyalni, amikor 750 ezer látogatót fogadott a múzeum. A nagyszámú látogató az El Greco- és a Csontváry-kiállításnak köszönhető – tette hozzá.

Szépművészeti Múzeum

A Szépművészeti Múzeum 2024-es programjairól szólva elmondta: április elején az Amerikai Egyesült Államokba kivándorolt magyar származású fotográfusok munkáiból nyílik átfogó kiállítás. A Virginia Museum of Fine Arts művészeti múzeummal együttműködésben megvalósuló, nagyszabású tárlaton több mint harminc fotóművész, köztük André Kertész, Moholy-Nagy László, Martin Munkácsi és Robert Capa művei szerepelnek. A kiállításon a világhírű alkotók mellett itthon kevésbé ismert fotóművészek munkáit is láthatja a közönség.

André Kertész: Fire Escape, New York, 1949 (Fotó/Forrás: Virginia Museum of Fine Arts, Richmond, Adolph D. and Wilkins C. Williams Fund / Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria)

A főigazgató beszámolt arról is, hogy a múzeumban már az idén megkezdődnek a Városliget tőszomszédságában, az egykori Klösz-villában végleges otthont kapó Nemzeti Fotóművészeti Múzeum kialakításának előkészületei, amely a Szépművészeti Múzeum tagintézményeként a tervek szerint 2025 végétől fogadja majd a látogatókat.

Kapcsolódó

A Városliget mellett működik majd a Nemzeti Fotóművészeti Múzeum

Az intézmény Klösz György egykori villájában foglalja el végleges otthonát, és a továbbiakban a Szépművészeti Múzeum tagintézményeként folytatja tevékenységét.

A kiállítások közül felhívta a figyelmet még a civilizáció bölcsőjét, az ókori Mezopotámia örökségét bemutató, október 3-án nyíló tárlatra, amit közösen szerveznek az MTA-ELTE Lendület Asszír és Babilóni Istenvilág Kutatócsoporttal. A kiállítás hét európai gyűjteményből (többek között a berlini Vorderasiatisches Museumból, a párizsi Musée du Louvre-ból és a bécsi Kunsthistorisches Museumból) több mint 150 kölcsönzött tárgyon keresztül nyújt betekintést egy letűnt kultúra világába.

A babilóni Istár-kapu sárkánykígyója (mushussu) (Fotó/Forrás: Riccardo Buccarella / Ny Carlsberg Glyptotek, Koppenhága / Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria)

Egy magyarországi magángyűjteményből válogatva mutatja be a litván származású, majd Párizsban világhírűvé vált szobrász, Jacques Lipchitz (1891–1973) munkásságát egy júniusában nyíló kamarakiállítás. A szobrokat, egyedi és sokszorosított grafikákat is felvonultató tárlaton Lipchitz korai kubista alkotásain túl az életmű szinte minden fontos periódusából láthat műveket a közönség, és a szobrász szakmai-baráti kapcsolatrendszere is kirajzolódik.

Baán László kiemelte, hogy a 2024-2025-ben esedékes kettős Munkácsy Mihály-évforduló (a festőművész születésének 180. és halálának 125. évfordulója) alkalmából a múzeum nagyszabású emlékkiállítást rendez. A november 16-án nyíló tárlaton több mint félszáz műalkotás, archív fotók, dokumentumok és kultusztárgyak segítenek feltárni Munkácsy életét, sikereit és páratlanul gazdag életművét.

Munkácsy Mihály: Olvasó nő, 1877 (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria)

Kronologikus keretbe foglalva mutatja be a magyar származású amerikai képzőművész Agnes Denes (1931) rendkívüli életművének legjelentősebb témáit és projektjeit a Szépművészeti novemberben nyíló kiállítása. Reprezentatív grafikai és fotósorozatai mellett a kiállítás rajzok, fotódokumentációk és videók segítségével járja körül Agnes Denes legjelentősebb köztéri és környezetvédelmi projektjeit.

Magyar Nemzeti Galéria

Baán László a Magyar Nemzeti Galéria programjairól szólva elmondta, hogy áprilistól Anna Margit (1913–1991) életművét bemutató kiállítás látható a múzeumban. A nagyszabású, csaknem kétszáz műalkotást – festményeket és grafikákat – felvonultató tárlat minden korábbinál teljesebb képet ad a 20. század legnehezebb periódusait megélt alkotóról.

Anna Margit: Angyal, 1968 (Fotó/Forrás: Kolozsváry-gyűjtemény / Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria)

Április 16-án Így történt címmel nyílik kiállítás a holokauszt korai emlékezetéről szemtanú művészek alkotásaiból. A látottak művészi dokumentálása kulcsfontosságú a holokauszt megértéséhez, értelmezéséhez – az idő múlásával, a túlélők emlékezetének halványulásával ezek az alkotások rendkívüli mementókká is válnak – olvashatjuk a tárlat leírásában.

Ősszel Galimberti Sándor (1883–1915) és felesége, Dénes Valéria (1877–1915) műveiből mutat be kiállítást a Magyar Nemzeti Galéria. A Galimberti házaspár a 20. századi modern magyar képzőművészet meghatározó művészei, a nagyszabású kiállítás nemcsak Galimberti Sándor és felesége alkotásait mutatja be, hanem a festőművész további kapcsolódási pontjaira is kitér.

A fejléckép forrása: Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria