Vizuál

Ezekről a kultfilmekről ma már mindenki szuperlatívuszokban beszél, pedig megbuktak a premierjük idején

2024.07.11. 09:45
Ajánlom
Melyik legendás rendező melyik filmje után nyilatkozta Quentin Tarantino, hogy soha többé nem akarja látni egyetlen munkáját sem látni? Hogyan válhat marketinges szempontból hátránnyá egy alkotás legfőbb erénye? Melyik toplistás klasszikus rendezője nézte végig saját filmjét egyedül a moziban? Ma már nehéz elhinni, de számos kultikus remekmű alulteljesített a jegyeladások szempontjából a premierje idején. Cikkünkben ezek közül mutatunk be néhányat, rávilágítva arra is, milyen tényezők befolyásolhatják egy-egy produkció pénzügyi sikerét.

Egy film sikerét több szempont alapján is lehet értékelni, hagyatkozhatunk például a kritikusok véleményére, a fesztiválokon és gálákon elnyert vagy el nem nyert díjakra, és persze ott vannak a jegyeladások is. Ez utóbbi már csak azért sem elhanyagolható, mivel végső soron a filmgyártás, főleg Hollywoodban, továbbra is pénzügyi megfontolások alapján működik. Ez a szempont azonban nem a legmegbízhatóbb indikátor, mivel nem ad egyenes visszajelzést az adott mű értékére vonatkozóan. Ma már nehéz elhinni, milyen, ma már kultikusnak számító filmek buktak meg pénzügyi értelemben a debütálásuk idején. Ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat, amelyek jól példázzák, milyen nagy a különbség aközött, ha egy film pénzt hoz, és ha egy film megéri a pénzét. Listánk egyúttal ajánlóként is szolgál, a bemutatott alkotások közül egyet sem érdemes kihagyni.

Félelem és reszketés Las Vegasban (1998)

Ma már valószínűleg alig találni olyan művészmozit, amelynek előterében ne lógna kinn Terry Gilliam 1998-as rendezésének plakátja, ám a Hunter S. Thompson regénye alapján készült film megjelenése idején közel sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A történet pszichotikus-szürreális világa bizonyára sokakat elijesztett, amire a kritikusok is rásegíthettek, sokan ugyanis úgy vélték akkoriban, bár vizuális értelemben kreatív alkotásról van szó, de összességében a film céltalan és nem szól semmiről. Ennek eredményeképp a Félelem és reszketés Las Vegasban bevétele meg sem közelítette a gyártási költségeket. A pozitív oldalon ugyanakkor sikerként könyvelhették el az alkotók, hogy megnövelte az érdeklődést Hunter S. Thompson regénye iránt. Mindez persze valószínűleg nem viselte meg Gilliamet, aki egy interjúban azt mondta a rendezéséről: „Azt szeretném, hogy minden idők egyik legjobb és leggyűlöltebb filmjének lássák.”

Twin Peaks – Tűz, jöjj velem! (1992)

Miután 1991-ben a második évad után váratlanul eltörölték a Twin Peakset, a rajongók legnagyobb örömére David Lynch bejelentette, hogy egész estés filmben tér vissza a sorozat világába. Csakhogy, a közönség elvárásaival ellentétben, a rendező nem folytatni akarta a félbeszakadt történetet, hanem egy előzményfilmben gondolkodott, amely visszatér a sorozat alapjaihoz. Ráadásul a film munkálataiban végül nem vett részt a Twin Peaks társszerzője, Mark Frost sem, így Lynch kis túlzással szabadon engedhette fantáziáját – a tőle egyáltalán nem meglepő, a korábbinál is különösebb, szürreális jelenetek azonban végleg kiverték a biztosítékot, a szakmánál és a közönségnél egyaránt. A filmet 1992-es cannes-i premierjekor kifütyülte a közönség, Quentin Tarantino pedig azt nyilatkozta: „David Lynch olyan mélyen eltűnt a saját s*ggében, hogy egyáltalán nincs kedvem megnézni még egy David Lynch-filmet, amíg nem hallok valami mást.” Hosszú éveknek kellett eltelnie, míg a rajongók megértették, hogy a Tűz, jöjj velem! valójában rendkívüli módon tágította és elmélyítette a Twin Peaks rejtélyét. A filmet ma már egyenértékűnek tartják a sorozattal, és utólagos elismerése is hozzájárulhatott, hogy Lynch végül 2017-ben elkészítette a várva várt harmadik évadot.

A komédia királya (1982)

Még a legendás Martin Scorsesének sem sikerült minden alkalommal beváltani a hozzá fűzött reményeket, így történt ez 1982-es klasszikusa, A komédia királya esetében. A film egy megszállott férfiról szól, aki a fejébe veszi, hogy híres komikussá válik és fellép a kor legnézettebb showműsorában. Amikor azonban a terve újra és újra kudarcba fullad, már attól sem riad vissza, hogy elrabolja a műsor házigazdáját. A korlenyomatként és médiakritikaként is helytálló alkotást a korabeli kritika többnyire pozitívan fogadta és elismerte érdemeit, a közönség viszont nem tudott mit kezdeni a történet furcsa, sötét humorával. Ebben bizonyára a Taxisofőr néhány évvel korábbi sikere is közrejátszott, amely magasra tette a nézők elvárásait, főként, hogy Scorsese ismét Robert De Niróval dolgozott együtt. A film végül 2,5 millió dollár bevételt hozott, ami igencsak csalódáskeltő eredmény volt, főleg, hogy a teljes gyártási költség elérte a 19 millió dollárt.

The Master (2012)

Paul Thomas Anderson drámája esetében a bukás relatív. A szakma ugyanis egyöntetűen jól fogadta az alkotó bravúros forgatókönyvét és rendezését, valamint a két főszereplő, Joaquin Phoenix és Philip Seymour Hoffman briliáns alakítását, (Velencében számos díjat kapott a film, emellett három Oscarra is jelölték), és a nyitónapon rekordot döntött, ugyanis több mint 240 ezer dolláros bevételével akkor minden idők legjobb függetlenfilmes indulását tudhatta magáénak, de a produkció végül az Egyesült Államokban nem érte el a szélesebb közönséget. Ma már egyértelműen a 2010-es évek legjobb filmjei közt említik. A történet egy második világháborús veteránról szól, aki a frontról visszatérve nem találja a helyét a társadalomban, ám hamarosan új otthonra lel egy furcsa szektában.

Donnie Darko (2001)

Na jó, Richard Kelly filmjéről azért utólag sem nehéz megérteni, miért nem tolongtak érte a nézők a mozikban, mert ebben a különleges hangulatú történetben minden benne van, amitől a szélesebb közönség többnyire irtózik: furcsa párbeszédek, egy mentális problémákkal küzdő főhős, szürreális álmok, a természetfelettibe hajló fizikai elméletek és egy igencsak nehezen értelmezhető befejezés. A helyzeten az sem segített, hogy a filmet október 26-án, másfél hónappal a szeptember 11-i terrortámadások után mutatták be. A Donnie Darkóban ugyanis van egy jelenet, amelyben egy repülőgép futóműve lezuhan az égből, ez pedig a korabeli előzetesben is látható volt, valószínűleg ennek is köszönhető, hogy kevesen voltak kíváncsiak rá a mozikban. Ennek ellenére a rajongók életben tartották a produkciót, és óriási kultusz alakult ki körülötte, nem csak lenyűgöző narratív ereje és felkavaró, újranézésre csábító titokzatossága miatt, hanem az akkor még csak 21 éves Jake Gyllenhaal döbbenetesen érett alakítása miatt is.

A remény rabjai (1994)

Az IMDb 250-es toplistájának élére még évtizedekkel ezelőtt bebetonozta magát Frank Darabont klasszikusa a közönség szavazatai alapján, éppen ezért ma már nem könnyű elképzelni, hogy a megjelenés idején pénzügyileg miért nem lehetett sikeres, de tény, hogy 1994 szeptemberében kis túlzással alig voltak rá kíváncsiak a nézők: egy anekdota szerint, amikor a rendező és Liz Glotzer producer a nyitóhétvégén beültek a filmre egy Los Angeles-i moziba, egyedül voltak az egész teremben. A Stephen King regénye alapján készült börtöndráma később megkapta a megérdemelt figyelmet, miután hét Oscar-díjra jelölték, a mozik ismét műsorra tűzték, és ezzel már a gyártási költség sokszorosa jött vissza a jegyeladásokból. Utólag sokan úgy gondolják, több oka is volt, hogy a film nem szerepelt jól eleinte. Ebben szerepet játszhatott a konkurens filmek, mint például a Forrest Gump vagy a Ponyvaregény sikere, a börtönfilmek általános népszerűtlensége, a női karakterek hiánya, illetve az amerikai cím (Shawshank Redemption) is, amely talán túlzottan elvont volt az amerikai közönségnek.

Szárnyas fejvadász (1982)

Ridley Scott filmjét meglehet, ma minden idők legmeghatározóbb sci-fijének tartják – teljes joggal –, de a premierje idején mégsem gondolta mindenki így. A Philip K. Dick regénye alapján készült produkció megosztotta a kritikusokat is, ráadásul a rendezőnek ugyancsak szembe kellett néznie a ténnyel, hogy a konkurens közönségfilmek, például az E.T., a földönkívüli, A dolog vagy a Star Trek 2. – Khan haragja sokkal nagyobb tömegeket vonzanak. A Szárnyas fejvadász ettől függetlenül nem volt totális bukás, de mindenképpen a várakozások és érdemei alatt teljesített, a produkciós költségeket pedig csak később hozta vissza, miután már a közönség és a szakma is felismerte jelentőségét.

Harcosok klubja (1999)

David Fincher 1999-es rendezése minden bizonnyal a 90-es évek egyik legmegosztóbb filmje, amely iróniával kritizálja a fogyasztói társadalmakat. A Harcosok klubja, hiába szerepel előkelő helyeken ma már minden listán, premierjekor közel sem váltotta be a reményeket pénzügyi értelemben, amiben valószínűleg az elhibázott és sokszor újratervezett marketingstratégia is közrejátszott. A stúdió és a rendező ugyanis nem értett egyet abban, hogy ki a produkció célközönsége, valamint azt sem sikerült eldönteniük, tulajdonképpen milyen alkotásról is van szó: művészfilmről vagy közönségfilmről? A stúdió végül húszmillió dollárt költött egy kampányra, amelynek részeként a legnagyobb pankrátorszövetség, a World Wrestling Federation csatornáin is sugározni kezdték az előzetesét – ez ellen maga a rendező tiltakozott a legjobban, mondván, teljesen hibás kontextusba helyezi a történet jelentését. Fincherék látszólag tehát éppen a film legnagyobb erényére fáztak rá: hogy olyan alkotásról van szó, amely a határán mozog a szórakoztatásnak és a társadalomritkának, és éppen ezért sok szemszögből, sokféleképpen lehet nézni, értelmezni. Szerencsére a Harcosok klubja VHS-premierjét követően mindenki számára kiderült, hogy egy felejthetetlen remekműről van szó.

Fejléckép: Jelenet A remény rabjai című filmből (Fotó/Forrás: Port.hu)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Emilia Pérez – megnéztük a 13 Oscarra jelölt botrányfilmet

Összességében érthetőnek tűnik, miért jutott el Jacques Audiard új rendezése tizenhárom Oscar-jelölésig, azt azonban már túlzásnak tartanánk, ha a legfontosabb kategóriákban diadalmaskodna is – ezt ugyanis több más produkció is jobban megérdemelné.
Könyv

Vámos Miklós: Régi szöveg, leporolva

Vámos Miklós állandó rovatában hónapról hónapra megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal az Athenaeum Kiadó Érzelmes klasszikusok sorozatából William Somerset Maugham Színház című regényét ajánlja. Gondolataira kötet fordítója, Schmal Alexandra reagál.
Vizuál

Élje át újra nagyvásznon Milos Forman filmjeit!

Február 12. és március 26. között a cseh újhullám emblematikus rendezője, a kétszeres Oscar-díjas Milos Forman legismertebb filmjeit vetítik eredeti nyelven a Puskin moziban.
Plusz

Hegyet hágék, lőtőt lépék – tíz éve hunyt el Erdélyi Zsuzsanna

Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas néprajztudós, a nemzet művésze tíz évvel ezelőtt, 2015. február 13-án hunyt el Budapesten. Tanítványai, szellemi örökösei nem felejtik.
Könyv

„Világos volt számomra, hogy haldoklom” – támadója tárgyalásán szólalt fel Salman Rushdie

A hetvenhét éves, világhírű író megrázó vallomást tett annak a férfinak a tárgyalásán, aki 2022-ben egy nyilvános beszélgetésen késsel támadt rá, és tizenöt késszúrással sebesítette meg.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: A szelfi és az AI

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a mesterséges intelligenciáról, a segítségével legyártott képekről írt, és még a Valentin-napot is szóba hozta.
Vizuál ajánló

A kortárs művészetekkel kapcsolatos kérdéseinkre keresi a választ a Ludwig Múzeum új kiállítása

Február 14-én nyílik meg a Ludwig Múzeum új, Gyakran Ismételt Kérdések című módszertani kiállítása, amellyel a céljuk, hogy a látogatók közelebb kerülhessenek a kortárs művészetben tapasztalható tendenciák megértéséhez, befogadásához.
Vizuál kritika

Emilia Pérez – megnéztük a 13 Oscarra jelölt botrányfilmet

Összességében érthetőnek tűnik, miért jutott el Jacques Audiard új rendezése tizenhárom Oscar-jelölésig, azt azonban már túlzásnak tartanánk, ha a legfontosabb kategóriákban diadalmaskodna is – ezt ugyanis több más produkció is jobban megérdemelné.
Vizuál interjú

A népművészet és a divat időtálló kapcsolatát mutatja be a Hagyományok Háza új kiállítása

A Hagyományok Háza Folk Fashion – Divat a folklór című egyedülálló kiállítása révén igazán közelről ismerhetjük meg a magyar népművészet és a divat különleges, időtálló kapcsolatát. A tárlat hátteréről Dr. Czingel Szilvia kurátorral beszélgettünk.
Vizuál hír

Vasárnap zár a Magyar Nemzeti Galéria biedermeier-kiállítása

Február 16-ig láthatja a közönség a Biedermeier mindennapok. Művészet és polgárosodás a 19. századi Magyarországon (1815-1867) című tárlatot a Magyar Nemzeti Galériában. A kiállítás egyedülálló módon ad átfogó képet a biedermeier nevével fémjelzett korszak művészetéről, mely Valentin-napon páros kedvezménnyel tekinthető meg.