A Korea hagyományos és egyedülálló kulturális örökségének eredetiségét bemutató tárlat tavaly a Vatikánban járt, idén pedig Magyarországon a budapesti Koreai Kulturális Központban tekinthető meg március 30-ig.
A kiállítás 31 koreai mester 37 műalkotása mutatja be a koreai tárgyi örökség egyik legkifinomultabb és legértékesebb szeletét. A gyöngyházberakásos luxustárgyakat a tradicionális technikák, minták és a kortárs képzőművészeti elemek ötvözése teszik páratlanná. Az „Ezer év gyöngyházfényű ragyogása” című ingyenesen megtekinthető kiállítása betölti a budapesti Koreai Kulturális Központ egész területét.
Nyugaton hosszú évszázadokon keresztül a „Gyöngykagylók Édesanyja” kifejezést használták Koreára épp ezeknek a gyöngyházberakásos tárgyaknak köszönhetően.
A hagyományos technikákat és mintákat a mai napig hűségesen ápoló mesterek művészetükbe a modern elemeket is becsempészve készítik el alkotásaikat.
A tradicionális koreai mesterségekkel foglalkozó 31 művész a 37 bemutatott tárgyon keresztül olyan gyöngyházberakásos és a lakktechnikai művészeti eljárást szemléltet, melyek a Koreai Szellemi Kulturális Örökségének részei. A kiállításra látogatók ezt az egyedülálló módszert egy szemléltető falon részletesen tanulmányozhatják is.
A Koreai Szellemi Kulturális Örökségek jegyzékében 10-es számmal regisztrált Lee Hyunman a gyöngyházberakás mestere, akinek ékszeres dobozain a tradicionális és modern motívumvilág elemei keverednek, alkotásai és az azokon megjelenő minták így válnak karakteressé.
A Koreai Köztársaság 384-es számú kézműves mestere, Im Chunghyoo krizantémmintás fiókos szekrénye és Kuk Seungcheon mester gyöngyházberakással készült alkotásai a koreai udvari tárgyakra oly jellemző, tökélyre fejlesztett precizitást mutatják be. Yang Yoojin mester geonchil tárgyain a távol-keleti kultúrákban meghatározó yin-yang eszménye tükröződik vissza. A Kwon Yungjin mester által készített
fa dobozkák – amelyek hagyományosan az esküvői szertartásokon kaptak fontos szerepet – kiváló példák arra, hogyan maradhat élő egy tradíció, a modernitás jellegzetességeivel kiegészülve.
Jung Suhwan chiljang és juchil mester – a Koreai Szellemi Kulturális Örökségek jegyzékében 113-as számmal regisztrált koreai lakktechnika – ékszerdobozai egy több ezer éves múltra visszatekintő koreai lakktechnikát mutat be. Az úgynevezett juchil technika eredményeként jellegzetes vörös színt kapnak a kezelt tárgyak. Son Daehyeon gyümölcstálja pedig Szöul Város Szellemi Kulturális Örökségének 1-es számmal jegyzett örökségét, az otchil és geonchil eljárást mutatja be, annak jellegzetes díszítő motívumaival. A lakkozási technikák nem csupán növelik a színek intenzitását, hanem több száz évig hibátlan állapotban őrzik meg azokat.
A fentebb felsorolt művészek mellett fontos megemlíteni Park Youngmi nevét és az általa készített nyíltartó tegezt, valamint Kim Hyeran ékszertojásait. Az általuk készített
tárgyak kísérletek a különféle speciális módszerek és művészetek (gyöngyházberakás, otchil lakktechnika, sodort papírra alapuló technika, ékszertojások) elegyítésére.
A tárlat a Koreai Köztársaság Kulturális, Sport és Turisztikai Minisztériumának, Koreai Királyi Örökség Galériájának és Egyesületének, Koreai Mesterek és Művészek Egyesületének, valamint a Koreai Kulturális Központ közös szervezésének köszönhetően jött létre.
hírlevél
