Rabóczky Judit Rita: VASÉNEK
A női identitás és feminin őserő tör felszínre a kortárs magyar szobrászat kiemelkedő alkotójának összegző tárlatán. A kiállítás a művész elmúlt másfél évtizedes pályafutásának mérföldköve: minden túlzás nélkül döbbenetes élményt jelentenek a vasból és színes kábelekből megdolgozott, a test természetes mivoltát feltáró emberalakjai. A szobrainak belsejéből áradó fény, habár olykor a legprofánabb formákat ölti, mindig az anyag börtönébe zárt, transzcendentális tisztaságról szól. A tükrök és a fények játéka pedig egy olyan mese világba kalauzol, amely nyers varázslatosságával és meghökkentő groteszkségével egyszerre éteri és pokoli.
Rabóczky Judit Rita korábban a Magyar Nemzeti Galériában, a Műcsarnokban, a MODEM-ben és a Ferenczy Múzeumi Centrumban már bemutatott szobrait, szoborcsoportjait most először láthatjuk együtt, kiegészülve legújabb még be nem mutatott alkotásaival. A művekből áradó erő és dinamika új univerzumba vezeti a látogatót.
Godot Kortárs Művészeti Intézet
Megtekinthető: szeptember 5-ig
Esterházy Marcell: FACTUM
A világunkat ellepő vélemények és a médiazajban alig kivehető tények politikai és médiaelméleti kérdéseit boncolgatják Esterházy Marcell legfrissebb munkái az acb Galériában, ahol immár a harmadik önálló kiállításával mutatkozik be a művész. A fotó és kortárs szobrászat határmezsgyéjén mozgó alkotások a valóság hozzáférhetőségének és a képi reprezentációk megbízhatóságának krízisére mutatnak rá. A kommunikációval, a közléssel és a tényszerűség bizonytalanságával foglalkozó alkotásokban újraköszönnek az Esterházy gyakorlatára jellemző technikai és mediális eljárásmódok, így az újrajátszás, a talált képek kisajátításának gesztusa, az életművön is átvonuló kéz-szimbolika, vagy éppen olyan történelmi források és tárgyak megidézése, mint az első optikai telegráf-készülék.
Esterházy Marcell 2003-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia szakán, munkái megtalálhatók a Ludwig Múzeumban, a Marseille-i Kortárs Gyűjteményben, a Magyar Nemzeti Galériában, a Dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézetben és magángyűjteményekben.
acb Galéria
Megtekinthető: szeptember 3-ig
Lassú élet. Radikális hétköznapok
A napjaink égető ökológiai-globális kérdéseivel foglalkozó nemzetközi csoportos kiállítás a struktúrák újragondolását és a bevett gyakorlatok újraszervezését jelentő lassú-szemléletmód képzőművészeti megjelenésével foglalkozik. Lényege a tudatosságban és a kritikai hozzáállásban ragadható meg leginkább: a lehetséges alternatívák, köztük a permakultúrás gazdálkodástól a hulladékmentes háztartásvezetésen és az önkéntes egyszerűségen át a növekedés nélküli gazdaság koncepciójáig.
A kiállítás olyan alternatív gyakorlatokat, hétköznapi „forradalmakat”, szelíd vagy épp radikális megközelítéseket vonultat fel, amelyek megkérdőjelezik a fennálló növekedés- és profitorientált rendszert, kiutat mutatnak a fogyasztói spirálból, vagy épp a pillanat valós megélésére épülő életszemléletet képviselnek. A széles műfaji spektrumot átfogó alkotások egy része kritikai állásfoglalás, mások a jövő kihívásaira kínálnak utópikus modelleket, némelyek pedig művészetfogyasztási szokásaink, érzékelési és befogadási rutinjaink megváltoztatására késztetnek.
A kiállítás célja, hogy rámutasson, milyen környezetterhelő és kizsákmányoló gyakorlatok vezettek a jelenleg kialakult globális környezeti, gazdasági és társadalmi problémákhoz. A múzeum másik fő célkitűzése, hogy szélesebb platformot biztosítson a fenntarthatóság irányába mutató, életmód-alternatívákat felvető művészeti kérdések számára.
Ludwig Múzeum
Megtekinthető: szeptember 5-ig
Vágyott szépség. Preraffaelita remekművek a Tate gyűjteményéből
Igazi különlegességnek számít a nyár „sztárkiállítása” a Nemzeti Galériában, ahol szeptember közepéig még megnézhetjük az angol preraffaelita mozgalmat bemutató közel negyven festményt és több mint félszáz grafikát, amelyek a londoni Tate Britain világhírű preraffaelita gyűjteményéből érkeztek. A remekművek között találjuk a mozgalomalapító Dante Gabriel Rossetti Ecce Ancilla Domini! (Angyali üdvözlet) és Monna Vanna című alkotásait, John Everett Millais 1852–1853-ban készült Szabadon bocsátó parancs, 1746 című képét vagy John William Waterhouse 1888-as The Lady of Shalottját. Az ikonikus szépségű preraffaelita remekmű, Rossetti egyik fő műve, az Ábrándozás pedig a szintén londoni Victoria and Albert Museum gyűjteményéből érkezett Budapestre.

John William Waterhouse: Shalott kisasszonya (The Lady of Shalott, 1888) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)
A 19. század legnagyobb hatású brit művészeti mozgalmát bemutató tárlathoz kapcsolódóan kísérőkiállítás is megtekinthető: Az utópia szépsége. Preraffaelita hatások a századforduló magyar művészetében címmel, amely elsősorban a mozgalom magyarországi hatását, Gulácsy Lajos korai munkáit és a Gödöllői-iskola remekműveit mutatja be.
Magyar Nemzeti Galéria
Megtekinthető: szeptember 19-ig
KÖZÖSEN KIHORDANI. Péli Tamás: Születés
Péli Tamás Születés című pannója évtizedes elfeledettség után most először kerülhetett a közönség elé, azzal a nem titkolt céllal, hogy a kép bekerüljön az őt megillető nyilvános, a beszélgetések és értelmezések során létrejövő „közösségi térbe”. A páratlan jelentőségű, de hányattatott sorsú, fára festett táblakép központi motívuma a roma nép képzelt-megálmodott eredetmítosza. A festmény, műfaját tekintve, történelmi allegória, ábrázolásában történeti és mitikus elemek ötvöződnek. Központi motívuma Káli istenasszony, a roma ősanya, ahogy felmutatja elsőszülött gyermekét, az újonnan született első cigányt, Manust, a lovon ülő istenségnek.
A több nagy, összefonódó elbeszélés alakjait összekapcsoló kompozícióban a mitologikus jelenet mellett a romák magyar történelemben játszott szerepére való utalások tűnnek fel a Rákóczi-szabadságharctól egészen a közelmúlt auschwitzi tragédiájáig, valamint megjelennek a romák jellegzetes foglalkozásainak megszemélyesítői, és a formálódó magyar-roma értelmiség szereplői is.
A romák és magyarok közösségét állító monumentális mű hatalmas, Kaszás Tamás képzőművész által megtervezett installációra épült fel a múzeum Barokk Csarnokában. Az installáció kiindulási alapjai a nomád építészettel rokonítható struktúrák, reprodukálható, szétszedhető és máshol újra felállítható elemekből áll, előtte színpad helyezkedik el, amely teret biztosít a kép előtt zajló beszélgetésekhez, múzeumpedagógiai foglalkozásokhoz. A színpad ugyanakkor utalás a kép történetére is: ahogy egykor a tiszadobi gyermekotthon ebédlőjében, a festmény a közösségi térben kapott helyet és nem volt távolság a kép és a gyerekek között, úgy a kiállítási térben az installáció is ezt a közvetlen befogadási módot igyekszik rekonstruálni.
Budapesti Történeti Múzeum - Vármúzeum, Barokk csarnok
Megtekinthető: szeptember 26-ig
Fejléckép: Rabóczky Judit Rita: Vasének (fotó: Godot Kortárs Művészeti Intézet)