Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

2020.09.25. 09:40
Ajánlom
Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.

Frida Kahlo (1906-1954) az utóbbi években ikonná vált és ezzel együtt – bármennyire profánul hangzik – divatba jött.

A Nemzeti Galéria 2018-as kiállításának záróterme remekül megragadta a festő életének ezt az aspektusát is: Frida egyaránt ihletett tetoválást, divatbemutató-koncepciót és videóklipet. A Kahlo életéről szóló film esetében éppen az az egyik kihívás, ami a nézők érdeklődését is garantálja, hogy a művészről szinte mindenki tud mindent. Arca, festményei és a története a popkultúra része. Nehéz újat mondani róla, de a filmre beülve reméltem, hogy nem lehetetlen.

További képekért kattints a fotóra:

A Viva la vida azonban inkább egy eminens diák ötös felelete, mint rejtett titkok feltárása.

A dokumentumfilm készítői a legkompetensebb megszólalókat állították a kamera elé, mint a Frida szülőházából és otthonából múzeummá lett Kék Ház igazgatónőjét, aki a gyűjtemény néhány darabját tárja elénk. Vagy Christina Kahlót, a művész húgának unokáját, aki azonban maga nem találkozott a festőlegendával, így a családi emlékezetből és legendáriumból tud csak mesélni. (Ezt egyébként megtette akkor is, amikor ellátogatott a magyar kiállításra a beszélgetésről készült videó itt meg is tekinthető!) Megszólal az a fotósnő is, aki épp a Kék Házban dolgozott, amikor 50 év után kinyitották Frida fürdőszobáját, ahova férje a nő halála után bezsúfolt a a személyes holmijait. Az ott készült felvételekből azonban sajnos keveset látunk, ahogy a történetben is érződik, hogy több is lenne még. 

Frida-Kahlo-foto--Muray-Miklos-1939-125614.jpg

Muray Miklós: Frida Kahlo - 1939 (Fotó/Forrás: Pannonia Entertainment )

A film Frida Kahlo saját szavait idézi fel levelei, naplója és személyes vallomásai alapján.

Narrátorként Asia Argento, David di Donatello-díjas olasz színésznő kalauzolja végig a nézőket. A vásznon megjelennek leghíresebb festményei, amelyeket ma Mexikó legnevesebb múzeumaiban őriznek. A részletgazdag közeli felvételeken többek között olyan műalkotások jelennek meg a filmben, mint az Frida és Diego Rivera (1931), A két Frida (1939), amely a válásuk után készült, valamint A törött oszlop (1944) és A megsebzett szarvas (1946), amelyek testi szenvedésének állítanak emléket. 

A műalkotások mellett számos olyan archív fotó – köztük a magyar származású fotográfus, Nickolas Muray képei – eredeti öltözék és személyes tárgy is feltűnik a filmben, amelyeket eddig nem láthatott a közönség. Ezeket mostanáig a Frida egykori otthonában, a híres Kék Házban (La Casa Azul) működő Frida Kahlo Múzeum zárt archívumában tárolták, és sok szempontból árnyalják a mindennapi életéről, személyiségéről alkotott képet.

Az archív felvételek mellett a stáb ellátogatott a festőnő életének eredet helyszíneire is. Így láthatjuk a kereszteződést, ahol a híres baleset történt 95 évvel ezelőtt, 1925. szeptember 17-én. A tizennyolc esztendős Frida Kahlo épp egy túlzsúfolt buszon ült, amikor karamboloztak egy villamossal. Minden utas megsebesült, ám a lány szenvedte el a legsúlyosabb sérüléseket.

Egy férfi észrevette, hogy ömlik belőlem a vér, majd egy közeli biliárdterem egyik asztalára fektettek, míg értem nem jött a Vöröskereszt.

Amikor megpillantottam az édesanyámat, azt mondtam neki: »Életben maradtam, és van is miért élnem – ez a festészet.«”- emlékezett vissza egy interjúban.

A baleset következményei egész életét meghatározták, azonban a film valamennyi megszólalója megerősítette, hogy

Frida a fizikai fájdalom ellenére szenvedélyes életszeretete mit sem változott, derűs, életvidám személyiség volt.

A festményeiből sütő fájdalom nem határozta meg a személyiségét. Ezt támasztja alá a film címét is adó felirat a mindössze nyolc nappal a halála előtt készített dinnyéket ábrázoló csendéletnek a címe: Viva la Vida! (Éljen az élet!)

Ha valaki keni-vágja Frida életét, annak inkább egy gyönyörű felvételekkel kísért, átfogó ismétlés lehet a mozi, az újoncoknak azonban szépen összeszedett ismeretterjesztő darab - költői betétekkel. Frida lírai énje (alkalmanként megkettőzve) fehér ruhába kóborol, táncol végig a filmen fel-fel bukkanva az asszony életének jelentős helyszínein. 

Giovanni Troilo olasz filmrendező mozifilmjét a 35. Torinói Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be. Hazánkban A művészet templomai sorozat keretében, a Pannonia Entertainment forgalmazásában kerül a mozikba. Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik, emellett országszerte számos további helyszínen, többek közt Szegeden, Pécsett, Szombathelyen és Debrecenben is bemutatják, eredeti nyelven, magyar felirattal. A Várkert Bazár és az Art+ Cinema műsorán, emellett a sorozat online filmkölcsönzője segítségével otthonról is megnézhetők a korábbi epizódok. Ősszel és télen további új bemutatókkal folytatódik a sorozat, köztük Peggy Guggenheim gyűjtőszenvedélyét, Modigliani és Botticelli életpályáját bemutató filmekkel.

Viva la Vida – Mozifilm Frida Kahlo életéről és művészetéről

olasz ismeretterjesztő film, 90 perc, 2020
Forgalmazó: Pannonia Entertainment Ltd.

Frida Kahlo, a hagyománytisztelő feminista

Kapcsolódó

Frida Kahlo, a hagyománytisztelő feminista

Először rendeznek kiállítást Budapesten Frida Kahlo képeiből, ráadásul riválisának gyűjteményéből. A mexikói festőművész maga építette „brandjéről” és magyarságáról Lantos Adriánával, a kiállítás kurátorával beszélgettünk.

Úgy fest, megtalálták az egyetlen felvételt Frida Kahlo hangjáról

Úgy fest, megtalálták az egyetlen felvételt Frida Kahlo hangjáról

A mexikói nemzeti hangarchívum, a National Sound Library úgy véli, Frida Kahlo saját, Diego portréja című esszéjét olvassa föl az El Bachiller radio pilotjában, amely hangfelvétel nemrégiben került elő.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Ember Márk, Háy János, Gubik Petra és Szűcs Máté is díjat vehetett át március 15. alkalmából

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter állami kitüntetéseket adott át március 15. alkalmából a Pesti Vigadóban. A kitüntetéseket március 13-án vehették át a kulturális élet szereplői.
Klasszikus

Száz év kutakodás a lelassult időben – négykezes kritika a Kurtág-filmről

Hogyan képes egy művészeti alkotás egy másikról beszélni? A Kurtág-töredékek című portréfilm, Nagy Dénes alkotása arra vállalkozott, hogy bevezesse a nézőket a százéves Kurtág György megfoghatatlan világába.
Színház

„Bár a búcsú pillanatában játszódik, mégis az életről szól” – zárul a párkapcsolati trilógia a Rózsavölgyiben

David Eldridge párkapcsolati trilógiájának befejező része debütál a Rózsavölgyi Szalon színpadán – Hegyi Barbara és Schneider Zoltán először játszanak együtt A végében, amelyet Dicső Dániel rendez majd.
Zenés színház

Az arany mámorító ereje

Dagadhattunk a büszkeségtől, hogy mennyi kiváló magyar művész működött közre a Zürichi Opera bemutatójában, egy viszonylag ritkán látható Hindemith-operában, a Cardillacban. Mundruczó Kornél rendezésében Bretz Gábor és Láng Dorottya is színpadra lépett.
Könyv

A Mann család története közelről – olvass bele Tilmann Lahme könyvébe!

Tilmann Lahme A Mannok című könyve dokumentumokra épülő, különleges családregény, Thomas Mann családjának élet- és kortörténete az 1920-as évek elejétől egészen a huszonegyedik század kezdetéig. Olvass bele a kötetbe!

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: Az égő csipkebokor

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal azt a régi napot idézi fel, amikor egy országúti buszmegállóban egy pillanatra meghallotta Isten szavát.
Vizuál hír

Aragorn a Nemzeti Múzeumban: Viggo Mortensen váratlanul bukkant fel az Attila-kiállításon

A háromszoros Oscar-jelölt színész minden különösebb felhajtás nélkül érkezett, miközben a legtöbb látogató észre sem vette, ki áll mellettük a sorban. Egy múzeumi munkatárs azonban felismerte, rövid beszélgetésük után pedig egy igazán különleges dedikációval lett gazdagabb.
Vizuál hír

Ismét a világ legjobb mozijai közé választották a Puskint

A Time Out Magazine idén is közzétette a világ legjobb mozijait összegyűjtő listáját, amin újfent előkelő helyen szerepel a Puskin: a budapesti filmszínház a 21. helyen végzett. A lap ezúttal nem csupán a mozik szépségét vette figyelembe.
Vizuál hír

„A falig már eljutottunk” – Reisz Gábor a közönségtől kér segítséget új filmjéhez

Reisz Gábor és stábja hamarosan megkezdik új filmjük, az Ember végez forgatását. A 81 millió forintos költségvetésű produkció befejezéséhez 13 millió forint előteremtésére közösségi gyűjtést indítanak.
Vizuál kritika

Verőfényes brazil rémálom – kritika A titkosügynök című filmről

Kleber Mendonça Filho új filmje a hetvenes évek Brazíliájába kalauzol minket, feltárva egy diktatórikus rendszer rothadó valóságát. A négy Oscarra jelölt alkotás nem csupán történetet mesél, szinte tapinthatóvá teszi a félelmet. A titkosügynök kritika.