Vizuál

Fekete-fehérben és színesben is jön az Eltörölni Frankot

2021.08.13. 10:25
Ajánlom
Fabricius Gábor első nagyjátékfilmje a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Critics' Week szekciójában fekete-fehérben mutatkozik be, tiszteletadásként az egykori Budapesti Iskola alkotói és a Kádár-kor elhallgatott történetei előtt.

A világ a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon, szeptember 5-én, a Critics' Week szekcióban, fekete-fehérben ismerheti meg a Kádár-kor politikai pszichiátriáját Fabricius filmjéből.

FRA_FILM_poster_venice_RGB-100014.jpg

Eltörölni Frankot (Fotó/Forrás: Otherside Stories)

A magyar mozikban, a Mozinet forgalmazásában, október 7-én mutatják be a filmet színes verzióban, de a hazai art mozik fekete-fehérben is vetítik majd az Eltörölni Frankot c. alkotást. 

A forma, üzenet

Az Eltörölni Frankot szerzői verziója fekete-fehér, a hiteles élmény létrehozása érdekében, a korszak dokumentarista eszköztárát felhasználva, tiszteletadás a Budapesti Iskola (többek között: Ember Judit, Schiffer Pál, Gazdag Gyula, Tarr Béla, Vitézy László) formanyelve felé. A forma üzenet is, hiszen a Budapesti Iskola nem nyúlhatott olyan témákhoz, amelyek a hatalom valódi arcát mutatták volna meg. A korszakban a műveket cenzúrázták, betiltották, az alkotókat titkosszolgálati módszerekkel megfélemlítették, elüldözték. Az Eltörölni Frankot megnézésekor ezeknek az elhallgatott történeteknek lehetünk a részesei.

Magyarországon 1989 legvégén robbant ki a Dunagate dokumentum- és iratmegsemmisítési botrány, a belügyminisztérium udvarán több tonna iratot semmisítettek meg. Az akciót csak 1990. január végén állították le, de addigra, a diktatúra utolsó gesztusaként, eltüntették, amit el kellett, így a nyolcvanas évekről alig maradtak releváns dokumentumaink.

Fabricius fekete-fehér filmjének művészeti programja egy emlékezetpolitikai gesztus is.

A Velencei Nemzetközi Filmfesztivál a világ egyik legkiemelkedőbb filmes mustrája, a filmtörténet legrégebbi fesztiválja. A cannes-i és a berlini mellett, a velencei a „Nagy Három” nemzetközi filmfesztivál egyike, komoly megtiszteltetés a válogatásában szerepelni.

Célja, hogy a megsemmisített dokumentumok fikciós, ámde szerteágazó kutatások alapján történő újrateremtésén keresztül, megmutassa egy elhazudott diktatúra valódi arcát, a cenzúrázott, eltagadott, széppé hazudott párhuzamos valóságot.

A Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Critics' Week szekciójának igazgatója, Beatrice Fiorentino így indokolta a film meghívását: „Feszes, szikár, erőteljes, valódi és igaz film, univerzális példázat az anarchiáról és az elnyomásról. Fabricius víziója hibátlan, rendezése elképesztően kortárs, felejthetetlen vizualitással és tartalommal mutatja be egy generáció dühét, lázadását.” Renata Santoro, a fesztivál képviselője szerint „A film az első képkockától kezdve csordultig tele van feszültséggel és állandó fenyegetettséggel, a nyitójelenet pedig mestermunka.”

Eltorolni_Frankot_4k_STILL_3-Credit_OthersideStories-100426.jpg

Eltörölni Frankot (Fotó/Forrás: Otherside Stories)

A szocializmus orwelli csendje

Az Eltörölni Frankot 1983-ban játszódik, a vasfüggöny mögött. Frank, egy underground zenekar frontembere nem tud beilleszkedni a szocializmus orwelli csendjébe. Pszichiátriára kerül, ahol a rendszer az ellenségeit titokban próbálja elhallgattatni. Súlyos trip veszi kezdetét, amely egy társadalom sorsdöntő dilemmáira keresi a választ. Fabricius Gábor, a film írója és rendezője elmondta:

Az Eltörölni Frankot kísérlet a társadalmi dráma és a „direct cinema” újrafelfedezésére. Szeretném, hogy a közönség megmerítkezzen a nyers orwelli világban, saját bőrén tapasztalja meg a dehumanizáció húsba vágó élményét, célom, hogy aki látja, soha ne felejtse el a képeket.” 

A film főszerepét a Filo művésznéven ismert Fuchs Benjámin, a magyar underground zene egyik legígéretesebb tehetsége, játssza. A filmben fontos szerepet kapott a már több nemzetközi elismeréssel díjazott, fiatal erdélyi színésznő, Blénesi Kincső és a Junior Prima díjas Waskovics Andrea is, a további szerepekben olyan ismert színészeket is láthatunk, mint Bánsági Ildikó, Lénárt „Papi” István, akinek ez az utolsó filmje, Székely B. Miklós vagy a koreográfus Frenák Pál, de szerepet kapott Pajor Tamás, Peer Krisztián és Ladányi Andrea is.

A film operatőre Dobos Tamás, látványtervezője Eggert Ketilsson, vágója Kiss Wanda és Tuza-Ritter Bernadett. A hangért Zányi Tamás, a jelmezekért Sinkovics Judit felelt. Fabricius Gábor konzulense Gazdag Gyula filmrendező volt.

Fabricius Gábor író, filmrendező, Cannes Golden Media Lion, EPICA és CLIO díjas mediadesigner. A londoni Central-SainMartins College MA alumnija, korábbi munkái is társadalomkritikai és dokumentarista nézőpontúak. Rövidfilmjeivel (Skinner, Dialogue) több mint száz nemzetközi filmfesztivál meghívottja, többek között Torontóban (TIFF), Londonban, Bostonban, Mumbaiban mutatkozott be és nyert díjakat. Más bolygó című regényét az Európa Könyvkiadó jelentette meg, és jelölte Aegon irodalmi díjra 2016-ban.

Az Eltörölni Frankot a Nemzeti Filmintézet támogatásával az Otherside Stories gyártotta.

 

Fejléckép: jelenet az Eltörölni Frankot c. filmből / Fotó: Otherside Stories

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

A tudattalan titkos tempója - interjú Enyedi Ildikóval

Az Ezeregyéjszaka-szerűen dús, titokzatos szerelmi történet álarcában, Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története – Füst Milán regényéhez hűen – az élet összetettségéről, titokzatosságáról, uralhatatlan jellegéről mesél. A vetítés után kérdeztük a rendezőt.
Színház

Aki tudott szeretni – Törőcsik Mari visszatért a Nemzetibe

Szeptember 21-én nagyszabású gála keretében helyezték el az emlékezés sárga rózsáit egy ikonikus fotel mellé Törőcsik Mari pályatársai és barátai a Nemzeti Színházban. A nézőtéren meghatott csend, a színpad elé kifeszített kivetítőn egy mondat – „Tudni kell szeretni” – és egy távolba révedő arc… Marié.
Színház

Spiró György „sötét kalandregénye” és Garaczi László karanténdrámája nyerte a Kortárs Magyar Dráma-díjat

A Radnóti Zsuzsa alapította kuratórium 2019 óta díjjal jutalmazza a legkiemelkedőbb drámaírókat, hagyományosan február 24-én. Az apropót Örkény István Tóték című drámájának bemutatója adja, amely 1964. február 24-én volt. Idén Spiró György és Garaczi László vehette át az elismerést a Rózsavölgyi Szalonban, ezúttal a magyar dráma napján, szeptember 21-én.
Klasszikus

Csodagyerekeket hív új évadjába a Pannon Filharmonikusok

Az élet sója mesei motívuma kíséri végig a zenekar 2021/22-es évadát, amely során a fiatalok nem csupán a közönség soraiban, de a színpadon is helyet foglalnak. A Varga Tibor hegedűművész és tanár emlékének szentelt koncerten versenygyőztes ifjú szólisták lépnek fel.
Vizuál

A terek végrendelkezése – Gergye Krisztián kiállítása Szentendrén

Akvarelljeit mutatja be Gergye Krisztián kortárs táncművész és koreográfus a szentendrei MANK Galériában, amely helyet ad továbbá egy transzformatív performansznak is szeptember 25-én, 10 és 18 óra között.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál gyász

Fiatalon elhunyt Ando György, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója

A direktort 55 éves korában érte a halál – adta hírül az intézmény.
Vizuál hír

Kincsekkel bővül a Picasso Múzeum

Pablo Picasso lánya a képzőművész kilenc alkotását Franciaországnak adományozta, amelyek 2022-ben kerülnek kiállításra a párizsi Picasso Múzeum nemzeti gyűjteményében - jelentette be Roselyne Bachelot kulturális miniszter. 
Vizuál ajánló

A terek végrendelkezése – Gergye Krisztián kiállítása Szentendrén

Akvarelljeit mutatja be Gergye Krisztián kortárs táncművész és koreográfus a szentendrei MANK Galériában, amely helyet ad továbbá egy transzformatív performansznak is szeptember 25-én, 10 és 18 óra között.
Vizuál interjú

A tudattalan titkos tempója - interjú Enyedi Ildikóval

Az Ezeregyéjszaka-szerűen dús, titokzatos szerelmi történet álarcában, Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története – Füst Milán regényéhez hűen – az élet összetettségéről, titokzatosságáról, uralhatatlan jellegéről mesél. A vetítés után kérdeztük a rendezőt.
Vizuál díj

Szabó Eszter nyerte el a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat 

Hatodik alkalommal adták át a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, amit az alapító ír házaspár azzal a céllal hozott létre, hogy támogassa a kortárs magyar képzőművészeket, és jelenlétüket erősítse a nemzetközi művészeti világban.