Május 16-án kezdődik a világ legrangosabb filmfesztiválja Cannes-ban. Az idei szemlén a közelmúltban 85. születésnapját ünneplő Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rendező, Elek Judit munkássága előtt is tisztelegnek, a Sziget a szárazföldön című alkotását ugyanis beválogatták a Cannes Classic válogatásba – adta hírül a Nemzeti Filmintézet (NFI). A fesztiválra korábban Jancsó Miklós Szegénylegények, Makk Károly Szerelem, Fábri Zoltán Körhinta, Bacsó Péter A tanú, Sára Sándor Feldobott kő és Mészáros Márta Napló gyermekeimnek című filmjeit is meghívták.
Az NFI – Filmarchívum a közelmúltban újította fel a rendező legfontosabb filmjeit, ugyancsak a művész születésnapja alkalmából.
Elek Judit művei korábban négy alkalommal járták meg Cannes-t, először 1968-ban a Meddig él az embert vetítették a Kritikusok Hete szekcióban. A Sziget a szárazföldönt hosszú vastaps fogadta, amikor 1972-ben versenyen kívül mutatták be. A frissen restaurált film, amelynek munkálataiban a közelmúltban elhunyt Ragályi Elemér operatőr is részt vett, most több mint fél évszázad elteltével térhet vissza sikerének helyszínére.
Elek Judit a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakát 1956 és 1961 között Máriássy Félix osztályában végezte el. Pályáját dramaturgként kezdte a Budapest Filmstúdióban, alapító tagja volt a Balázs Béla Stúdiónak. Tabutörő dokumentum és játékfilmjeiben mély együttérzéssel és nagy szenvedéllyel ábrázolja az emberi kapcsolatokat, az érzékeny társadalmi vagy történelmi témákat.
Első nagyjátékfilmje, az 1969-ben készült Sziget a szárazföldön egy magányos, idős asszony (Kiss Manyi) története, aki nagy lakásában él egy budapesti bérházban, tovatűnt fiatalságának emlékei között. Szűkös társbérleteikben szorongó szomszédainak nyomására elhatározza, hogy lakását kisebbre cseréli.
A film hitelesen idézi fel a hatvanas évek Budapestjének atmoszféráját, különlegessége, hogy a dokumentarista ábrázolásmódot szürreális hangulattal és groteszk humorral ötvözi.
A film forgatókönyvírója Mándy Iván volt, aki már Elek Judit Találkozások (1963) című rövidfilmjében is szerepet kapott, operatőre pedig Ragályi Elemér, akivel már a Meddig él az ember? (1967) című filmben is sikerrel dolgoztak együtt. Ragályi a hétköznapi életképekre felfűzött történetet könnyű, mozgékony kézikamerával vette filmre, ami nagyban hozzájárult a film hitelességéhez és mozgalmasságához. A dokumentarista és játékfilmes technikák izgalmas vegyítése megelőlegezte a Budapesti Iskola dokumentarista játékfilmjeit. A Sziget a szárazföldön a főszerepet alakító Kiss Manyi finom gesztusokkal, melankóliával telített, természetes játéka miatt is különleges helyet foglal el a magyar filmtörténetben.
Fejléckép: Jelenet a Sziget a szárazföldön című filmből (Fotó/Forrás: Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum)
hírlevél
