Vizuál

Félicien Rops erotikus rajzai

2010.10.07. 12:07
Ajánlom
18-as karika fogadja a Rops kiállítás látogatóit a Magyar Nemzeti Galériában.

Manapság divatos minden éppen futó híres emberben keresni a magyar vért, még akkor is, ha már a nagymamája is Kamcsatkán született és egy szót nem tudott drága anyanyelvünkön. Annak felfejtése, hogy ez a mit árul el a magyar néplélekről vagy a média működéséről, nem a mi feladatunk, viszont ezen tendencia mellett kifejezetten üdítő bemutatni egy művészt, aki bár egyáltalán nem rendelkezett magyar gyökerekkel, mégis lelkesen vallotta magát magyarnak, sőt még magyar ősöket is kitalált magának.

Ez a művész nem más, mint a belga szimbolizmus mestereként aposztrofált Félicien Rops (1833-1898), akinek mesteri technikával készült grafikáiból nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. Mielőtt azonban rátérnénk a műveire, nem árt tisztázni Rops választott magyarságát.
A művész 1879-ben járt először Magyarországon és teljesen lenyűgözte a puszta és a cigány zene. Élményeit egy albumban szerette volna megörökíteni, ami sajnos nem készült el, de címe ránk maradt: Magyar Ropszódiák, így végül is ő adta a mostani kiállítás címét. De már jóval korábban, utazása előtt (1863-ban) kitalálta magyar őseit, akikkel zabolátlan természetét kívánta igazolni, ahogy életvitele tükrében nem meglepő, hogy a tágas puszta és a tüzes zene fogta meg itt jártakor. A Namurben született Rops ugyanis nem sokat adott kora polgári erkölcseire. Igen szabados életvitelét jól példázza, hogy életét egy nővérpárral élte le, amely mindkét tagjától születtek gyermekei, így nőtte ki magát az édes hármas kommunává. És ahogy életében, úgy rajzaiban sem alkudott meg. Előszeretettel gúnyolta, bosszantotta és hökkentette meg a rendes polgárokat, a cél eléréséhez pedig kiváló eszközt nyújtottak erotikus, a szexualitást igen nyíltan és nagy fantáziával ábrázoló képei, amiket egy idő után néminemű sátánizmussal fűszerezett.

Ezek közül a művek közül számosat láthatunk mi magunk is, és oly formán nem vitatkozhatunk a szervezőkkel, hogy valóban nem iskolás csoportoknak kell vezetéseket szervezni egy ilyen tárlatra. Ugyanakkor ne feledjük, hogy ezek a rajzok egy időben születtek Baudelaire Romlás virágaival (a belga kiadás borítóját Rops is készítette), Mary Shelley Frankensteinje után, Stoker Drakulája előtt, amikor az okkultizmus és a sátánizmus kifejezetten divatos dolognak számított. Emellett kétségtelen, hogy mai szemmel nézve is bőven vannak vérforraló és perverz aspektusai a rajzoknak, ám ellentétben napjaink meztelenül mutatkozó hölgyeivel, az álszentség szikrája sincs meg bennük. Rops nem állítja, hogy nem ilyen meg nem olyan, éppen ellenkezőleg. Mint egy helyütt mondta: „Rops vagyok, más lenni sohse vágytam."

A kiállításhoz előadássorozat is kapcsolódik, ahol a művészről és koráról bővíthetik ismereteiket a részt vevők a következő időpontokon: október 21. („Hogyan barkácsoljunk nemzeti irodalmat?" Hagyományos és rendhagyó a belga szimbolista költészetben ‒ Lackfi János), november 11. (Dandyk, dekadensek, sátánisták a francia irodalomban ‒ Földes Györgyi) és november 25. (Pesszimizmus és hedonizmus: Félicien Rops és Zichy Mihály ‒ Gellér Katalin).

Magyar Ropszódiák" ‒ Félicien Rops a belga szimbolizmus mestere
Magyar Nemzeti Galéria
Nyitva: 2011. január 9-ig

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál beethoven

Teljes megújul a bonni Beethoven-ház

Bezár február végén a bonni Beethoven-ház, hogy teljesen megújult tárlattal nyisson ki újra decemberre, a zeneszerző születésének 250. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév kezdetére.
Vizuál ajánló

Aki a kaposvári katonaélményeiből csinált karriert New Yorkban – Halász András

A művész neve mára legendává vált, elsősorban azért mert már a 70-es években az új képzőművész-generáció egyik meghatározó vezéralakja volt, művei pedig rangos magyar és nemzetközi múzeumi és magángyűjteményekben szerepelnek. A kiállításon kiemelkedik az 1983-ban készült, a személyi számítógépek korát megelőző, első computer-grafikai sorozatának a 2015-ben újragondolt, hatásos festményei.
Vizuál ajánló

Picassót vagy egy applikációt könnyebb restaurálni?

Ezen a héten nyílik a Ludwig Múzeum 30 éves fennállását ünneplő kiállítássorozat második, Eszközök című tárlata, amely az elmúlt 20 év médiaművészeti alkotásait mutatja be a múzeum gyűjteményéből.
Vizuál galéria

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Vizuál magazin

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.