Vizuál

Fellini botrányfilmje ismét a mozikban

2017.09.05. 09:43
Ajánlom
Az édes életet többek közt egy máig megoldatlan gyilkosság inspirálta, a filmet bemutatásakor támadták a kritikusok és a katolikus egyház több befolyásos tagja is elítélte. Ennek ellenére filmtörténeti mérföldkő vált belőle, ami rendezőjét is sztárrá változtatta.

Az epizódszerű történetekből összeálló, erősen társadalomkritikus film főhőse Marcello (Marcello Mastroianni), aki valaha komoly írói ambíciókkal érkezett Rómába, ám végül

egy harmadrangú bulvárlapnál kötött ki, és a fényűző, cinikus társasági élet ismert figurája lett.

Noha a hamis csillogású filmipar sztárjainak orgiáin, a letűnt arisztokrácia, az értékválságba került értelmiség, a szenzáció- és pénzhajhász tömegkommunikáció szánalmas és kegyetlen "szertartásain" egyaránt teljes erkölcsi és érzelmi kiüresedést tapasztal, végül mégis ennek a világnak adja el magát.

Nehéz ma elképzelni, hogy Fellini egyik legismertebb filmje a bemutatása idején mekkora botrányt kavart Olaszországban.

A pápa nyilvánosan elítélte és obszcénnek titulálta a filmet, a Vatikán a betiltását követelte éppúgy, mint a polgári sajtó.

Mindez az erőteljes társadalomkritikának köszönhető, amely áthatja a film minden kockáját: Az édes élet leleplezi a modern világ dekadenciáját, a sztárok és a médiaszereplők hatalmát, akik pár perc képernyőn töltött idő után ismertebbek az igazi művészeknél és értelmiségieknél. 

A mozit részben a Wilma Montesi-gyilkosság inspirálta. 1953-ban egy strandon találták meg a 21 éves római nő holttestét. Montesi jó családból való volt és egy rendőr jegyese volt. Halálának pontos körülményeire máig nem derült fény, a nyomozás során azonban felszínre kerültek a római felső korok drogpartijai és szexorgiái, a gyanúsítottak között szerepelt egy miniszter fia is. 

A feldúlt hangú kritikák ellenére - vagy éppen azért - a film óriási sikert aratott, mérföldkő lett Fellini életműve alakulásában és egyúttal a modern európai filmművészetben is. Cannes-ban megkapta a Legjobb filmnek járó Arany Pálmát, később a Legjobb jelmez és díszlet Oscar-díját és világszerte kasszasiker lett, megdöntve az Elfújta a szél évtizedes nézettségi rekordját.

Talán ez volt az első alkalom – Charlie Chaplint leszámítva – hogy egy rendezőből szupersztár válhatott. Az édes élet fogalommá vált: a szépség, a szerelem, az elzüllés, a bomlás szimbólumává. Az olasz paparazzi kifejezés például a film egyik szereplője, egy Paparazzo nevű fotós megjelenése óta használatos, a jelenet pedig, amikor Anita Ekberg a Trevi kútban pancsol, a mai napig a filmtörténet egyik legikonikusabb képévé vált.

“A La Dolce Vita sokkal több, mint egy művészeti alkotás – valódi filmtörténeti mérföldkő, mely az olasz és európai társadalom legjelentősebb változásait ábrázolja”

- írta Peter Bondanella, az Olasz mozi története című könyv szerzője. Az, hogy Fellini rátalált a hagyományos történetmeséléshez képest egy lazább, epizódszerű építkezésre, és dramaturgiája fő eszköze nem a lineáris történetvezetés, hanem az epizódok egymáshoz kapcsolása, a film „komponálása” lett, felszabadító erővel bírt sok más filmesre, a korszerű filmnyelvre magára is.

Federico Fellini kultikus alkotása Marcello Mastroianni és Anita Ekberg felejthetetlen alakításával rövid időre visszatér a mozikba a filmklasszikusok újra-bemutatására specializált Pannonia Entertainment forgalmazásában. A digitálisan restaurált klasszikust Budapesten kizárólag a Puskin Moziban vetítik, ahol premier előtt már augusztus 31-től látható, majd szeptember 7-től országszerte számos további filmszínház műsorra tűzi.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Tóth Krisztina és Az arany ember: Hogyan jutottunk idáig?

Be akarja tiltani Jókait? Ki a felelős azért, hogy most mindenki irodalom kapcsán „anyázik” az interneten? Megválaszolunk mindent, amit tudni akar, de eddig nem mert megkérdezni Tóth Krisztina és a Jókai-rajongók összecsapásáról.
Vizuál

Lenyűgöző és groteszk életképeken elevenedik meg a szocializmus Budapestje

Ezernyolcszáz fotó került fel a Fortepan archívumába, amiket Kereki Sándor fotós, újságíró készített a hatvan-hetvenes években. Nézze meg galériánkat!
Klasszikus

Időkapszulát helyeztek el a Magyar Zene Házában

Befejező szakaszához ért a Liget Budapest projektben épülő Magyar Zene Háza kivitelezése, ebből az alkalomból pénteken az utókornak szánt üzenetekkel teli időkapszulát helyeztek el a decemberben megnyíló épület padlóburkolata alá.
Színház

Az Alkotmánybíróság elé kerül az SZFE modellváltásának ügye

A Fővárosi Törvényszék az SZFE modellváltását előkészítő törvény semmissé tételét indítványozza az Alkotmánybíróság előtt. Erről az SZFE HÖK tájékoztatta a nyilvánosságot péntek este.
Tánc

Mozdulatba zárt pillanatok

Ma már a modern tánc előfutáraként tekintünk rá, a 20. század elején azonban a mozdulatművészet még nem volt több egy lázadó gesztusnál, amely a klasszikus táncformák – különösképpen a balett – szigorú szabályrendszeréből kitörve a korlátlanságot hirdette. Börcsök Boglárka dokumentumfilmjében arra vállalkozott, hogy rekonstruálja a mozgásnak azt a fajta konvenciókon túli szabadságát, amely az irányzat lényegét adta.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Meryl Streep nyáron visszatér a Broadwayre

A kulisszák mögé enged betekintést legújabb filmjében Meryl Streep, aki Places, please-el a Broadway előtt is tiszteleg – írja a Deadline.
Vizuál interjú

Stork Natasa: „Eddig három olyan nemzetközi díjat kaptam, amit postán küldtek el”

Szerdán kezdetét vette a 71. Berlinale a European Shooting Stars 2021 Kick Off rendezvénnyel, amely azzal a céllal jött létre, hogy bemutassa az adott év legtehetségesebb fiatal színészeit és színésznőit a filmvilág nagyjainak. Köztük van Stork Natasa is, aki budapesti otthonában ülve fogadja három napot át a világsajtót és a legnevesebb casting ügynökségeket.
Vizuál galéria

Lenyűgöző és groteszk életképeken elevenedik meg a szocializmus Budapestje

Ezernyolcszáz fotó került fel a Fortepan archívumába, amiket Kereki Sándor fotós, újságíró készített a hatvan-hetvenes években. Nézze meg galériánkat!
Vizuál magazin

KÉP-regény: Pokoljárás

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a fia gimnáziumi intőjéről és Dante 27 bűnéről mesél.
Vizuál előzetes

Itt nézheti meg a Természetes fény első előzetesét!

Megérkezett a Závada Pál regényéből készült film első előzetese. Nagy Dénes filmje a Berlinale versenyprogramjában is szerepel. Egy II. világháborús alakulatról szól, amely a keleti fronton teljesít szolgálatot.