Az édes élet (1960) – május 2.
Federico Fellini legismertebb filmjének főhőse Marcello, egy férfi, aki írói álmokat dédelgetett, de végül újságíró lett. Egy bulvárlapnál dolgozik, és a felső tízezer fényűző társasági életének ismert figurája és krónikása. Élvezi a hamis csillogását, tudja mit takar ez, mégis eladja lelkét az ördögnek. A film főszerepében Fellini kedvenc színésze, Marcello Mastroianni látható. Érdekesség, hogy a történet egyik mellékszereplőjének nevéből ered a „paparazzo” kifejezés.
8 és ½ (1963) – május 16.
Guido, a filmrendező visszavonul egy magánklinikára. Szeretne elbújni a világ elől, azonban minden kísérlete kudarcba fullad. Nemcsak felesége és szeretője üldözi folyvást, hanem az a rengeteg ember is, aki tőle vár újabb munkát, egy következő, lehetőleg ismét nagy sikerű filmhez. A zseniális ötlet várat magára, helyette álmok, gyerekkori szorongások gyötrik. Fellini klasszikusát az 1964-es Oscar-gálán két arany szoborral is díjazták.
Amarcord (1973) – május 23.
Az Adriai-tenger partján fekvő kisvárosban él Titta, a nagyra nőtt kamasz. Miközben a harmincas évek Olaszországában egyre jobban tért hódít a fasizmus, a fiú a felnőtté válás megannyi problémájával küszködik. Az élet leginkább a kisváros utcáin zajlik, melyeken mindenki megfordul, aki él és mozog. Ott van a városka szexbombája, akiről minden férfi álmodik, az ügyvéd, az utcalány, a gigantikus mellű trafikosnő, a fagylaltos, a fasiszta pártvezér, mindenféle hóbortos emberek. Az Amarcordban Fellini saját gyerekkorát idézte fel.
További részletek a Puskin Mozi oldalán.
Fejléckép: Jelenet Az édes élet című filmből (Fotó/Forrás: Port.hu)
hírlevél
