Vizuál

Feltupírozott jellemek

2016.04.21. 15:34
Ajánlom
Nem szeretik ma Magyarországon a grafikát. De annak, aki szereti, Ráskai Szabolcs kiállítása maga a Kánaán.
Ráskai Szabolcs Jellem-Tupír című kiállításán jártunk az Art9 Galériában, a grafikusművésszel interjút is készítettünk a kiállítás megnyitó előtt.
Ráskai Szabolcs

Ráskai Szabolcs (Fotó/Forrás: Fátrai László)

A falakon emberszerű maszkok láthatóak hétköznapi tevékenységek közben. Ha nagyon meg kéne határozni a stílust, talán a konceptuális figuratív ábrázolás értelmezhető leginkább a képekre. Iszonyatos mélységekből érkezik a mondanivaló, a „nem hallok, nem látok, nem beszélek” feldolgozása.

Jellem-Tupír

Jellem-Tupír (Fotó/Forrás: Fátrai László)

A mai okostelefon-imádat is megjelenik a képeken. Az alakok elvesztették valódi ember mivoltukat, leporladt róluk a kontaktuskeresés vágya. Nem is látnak bennünket, nem is léteznek a materiális valóságban. Örvénylő szellemalakok, akik arra koncentrálnak, sikerül-e helyesírási hiba nélkül válaszolni a facebookon, a twitteren. Az alkotó nem fűz magyarázatot a képeihez, hiszen régen rossz, ha litánia kell, hogy megtudjuk, mit kellene látnunk.

Jellem-Tupír

Jellem-Tupír (Fotó/Forrás: Fátrai László)

Az újabb képek sokkal kedvesebbek, szinte játékosak, nincs bennük a tragikomikus fintor, virgonc a művész, és megcsillantja fantáziáját. A csupán hajviseletekre, és néhány használati tárgyra redukált képi világgal operálva próbál jellemet formálni. A képeslapnyi rajzok lebegnek, eltávolodnak a faltól, teret képeznek láthatatlanul.

Ráskai Szabolcs

Ráskai Szabolcs

- Miért pont a grafika, és, ha már az, miért nem az alkalmazott része? Ódzkodsz a számítógéptől, vagy egyáltalán nem volt kedved a reklám irányába fordulni?

- A festészet kihívásaival mindig is küzdöttem, noha soha sem állt távol tőlem. Soha nem tudtam olyan biztonsággal kezelni a színben és az ecsetben rejlő klasszikus harmóniát, mint a legegyszerűbb kifejezőeszközt, ami ténylegesen a vonal és a ceruza fundamentális kettősségét képezi. Valahogy az előbbinél soha nem éreztem, hogy összeáll valami, amit nagyon szerettem volna; az utóbbinál pedig ez az érzés megvolt, és mindig tudtam hova fejleszteni. Például amikor hosszú időn át sokszorosító grafikával foglalkoztam, akkor remek kiindulópontot jelentettek a rajzaim a metszeteimhez. Első körben tervezőgrafika szakra jelentkeztem a Képzőművészeti Egyetemre. Akkortájt a számítógépes grafika nem volt egy elérhető és tanulható szakma számomra.

- A grafika hatalmas eszköztárából a ceruza maradt a kifejező eszköz. Ez egy szeszély nálad, vagy van mögötte valami komoly ideológia?

- Nem mondanám, hogy csak a ceruza maradt volna az eszköztárból. A ceruzában az automatizmust szeretem és azt az egyszerűséget, hogy bármikor, bárhol, szinte bármilyen körülmények között lehet vele dolgozni. Ideológiákat nem gyártok, mert nincs mire.

Ráskai Szabolcs

Ráskai Szabolcs

- Mostanában sokat beszélgetünk a hazai grafika meglehetősen szánni való helyzetéről, holott tőlünk nyugatra ez a kifejezési mód hasonlóan kiemelkedő figyelmet kap, mint más, hagyományosan a magaskultúra körébe sorolt képzőművészeti technika. Mit gondolsz, mi lehet az oka, hogy Magyarországon mostohagyerekként kezelik a kézi-rajzot?

- Nem hiszem, hogy mostohagyerek lenne. Úgy gondolom, egyre többen használják itthon is az egyedi grafika megvalósításának tárházát. A hagyomány megmaradt, de a sarokkövei máshová rendeződtek, és nem feltétlenül a folyamatos eladhatósági faktor érdekében. Sokszor látjuk a rajzot konceptuális munka kísérőjeként feltűnni, ami a projekt fontos részét képezi, vagy éppen magyarázza azt. De - sajnos, vagy nem – nem a megfizethető polgári otthonok díszeként tetszeleg. Közeg is alig van, aki ezt potenciális vásárlói, vagy gyűjtési opciónak tekintené. Nálam ez egy szerelem, és a szerelmesek elvakultak. Én szeretem ebben az elvakultságban elhúzni a függönyt, és a belső képeimnek élni és kiérlelni, kiélvezni azokat.

- A képeidet elnézve az a benyomása támad az embernek, hogy van bennük valami keserűség. Elég egyértelmű és zord társadalomkritika omlik le a falakról.

- Valóban lehet bennük egyfajta tragikomikum, de keserűséget árasztana? Inkább társadalomkritikát mondanék. De én mindig a tréfás, vagy a banális oldalát próbálom kiemelni ezeknek az alakoknak, még ha valami drámait is akarok netalántán közölni... Ma már nincs olyan ember a világon, akinek ne lenne problémája bizonyos helyzetekkel. És ez így helyénvaló, ha ez nem lenne, nem születnének kritikus alkotások sem. A környezettel hol harmóniába, hol meg diszharmóniába kerülök, de minden esetben a jövő van előttem, és nem a múltam. Ez a világ rendje. 

Ráskai Szabolcs

Ráskai Szabolcs

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Péterfy Gergely: A Dunakanyarban van valami grandiózus

A Partitúra harmadik szériájának következő adása, most szombaton, szeptember 19-én 14.30-tól Visegrádon és környékén kalandozik a Duna tévén. A műsorvezetők, Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós – többek között – a Péterfy-családnál is vendégségben jártak. Péterfy László Kossuth-díjas szobrászművésznél, és lányánál, Péterfy Bori színész-énekesnél. Bori testvére, Péterfy Gergely író azonban a nyári forgatás idején épp külföldön volt, így kimaradt a Partitúrából, de a Fidelio.hu most pótolta a beszélgetést.
Könyv

Elkészült a Kertész Imre Intézet új székháza

Befejeződött a Kertész Imre Intézet Benczúr utcai székházának felújítása; az intézmény a névadó Nobel-díjas író életművének feltárása mellett Arthur Koestler, Petri György és Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is gondozza.
Klasszikus

Bretz Gábor: Nem lehet megunni a Kékszakállút

Szeptember 26-án Bartók Béla műveiből ad koncertet a Concerto Budapest. A műsorban egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára is elhangzik. Vörös Szilvia énekli Juditot, a várurat pedig Bretz Gábor. A basszusénekest telefonon értük el, hogy az operáról kérdezzük.
Zenés színház

Létkérdés az opera – Interjú Almási-Tóth Andrással

A kortárs amerikai darab, Jake Heggie Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című alkotásának magyarországi bemutatójára szeptemberben kerül sor. A színpadra állítás koncepciójáról Almási-Tóth András rendezőt kérdeztük.
Könyv

Patti Smith Kosztolányit olvas a teája mellé

Az amerikai költő/énekes nem most ismerkedik a magyar irodalommal: korábban egy Krasznahorkai kötettel töltötte az éjszakáját.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Műterembejárások, tárlatvezetések, városi séták – Jön az 5. Budapest Art Week

Hetvennél is több helyszínen rendezik meg idén október 16. és 25. között a Budapest Art Week képzőművészeti eseménysorozatot.
Vizuál ajánló

Ezen a hétvégén elmerülhetünk a Zsolnayak világában

Rendhagyó idegenvezetés keretében engednek bepillantást a Zsolnay család titkaiba szeptember 19-én és 20-án Pécsett, a kulturális örökség napjai programsorozaton.
Vizuál ajánló

Ma kezdődik a Műtárgyak éjszakája

Mintegy ötven helyszínen több mint száz programmal rendezik meg csütörtöktől szombatig a 4. Műtárgyak éjszakáját Budapesten.
Vizuál magazin

Mit keres a képregény a múzeum falán?

A legtöbb mű olyan, mint egy rejtvény, amelyet ha megfejtünk, még komplexebb művészeti élményt kapunk. A Ludwig Múzeum gyűjteményében számos rejtélyes alkotás található, amelyek közül most több mint száz művet láthatunk az Időgép című új állandó kiállításon. Vizsgáljuk meg Roy Lichtenstein Vicki című képét kicsit közelebbről!
Vizuál ajánló

Nyolc filmet nézhetünk meg premier előtt a X. Mozinet Filmnapokon

Október 22. és 25. között rendezik meg a X. Mozinet Filmnapokat a budapesti Puskin moziban és 14 további magyar városban.