Vizuál

Feltupírozott jellemek

2016.04.21. 15:34
Ajánlom
Nem szeretik ma Magyarországon a grafikát. De annak, aki szereti, Ráskai Szabolcs kiállítása maga a Kánaán.
Ráskai Szabolcs Jellem-Tupír című kiállításán jártunk az Art9 Galériában, a grafikusművésszel interjút is készítettünk a kiállítás megnyitó előtt.
Ráskai Szabolcs

Ráskai Szabolcs (Fotó/Forrás: Fátrai László)

A falakon emberszerű maszkok láthatóak hétköznapi tevékenységek közben. Ha nagyon meg kéne határozni a stílust, talán a konceptuális figuratív ábrázolás értelmezhető leginkább a képekre. Iszonyatos mélységekből érkezik a mondanivaló, a „nem hallok, nem látok, nem beszélek” feldolgozása.

Jellem-Tupír

Jellem-Tupír (Fotó/Forrás: Fátrai László)

A mai okostelefon-imádat is megjelenik a képeken. Az alakok elvesztették valódi ember mivoltukat, leporladt róluk a kontaktuskeresés vágya. Nem is látnak bennünket, nem is léteznek a materiális valóságban. Örvénylő szellemalakok, akik arra koncentrálnak, sikerül-e helyesírási hiba nélkül válaszolni a facebookon, a twitteren. Az alkotó nem fűz magyarázatot a képeihez, hiszen régen rossz, ha litánia kell, hogy megtudjuk, mit kellene látnunk.

Jellem-Tupír

Jellem-Tupír (Fotó/Forrás: Fátrai László)

Az újabb képek sokkal kedvesebbek, szinte játékosak, nincs bennük a tragikomikus fintor, virgonc a művész, és megcsillantja fantáziáját. A csupán hajviseletekre, és néhány használati tárgyra redukált képi világgal operálva próbál jellemet formálni. A képeslapnyi rajzok lebegnek, eltávolodnak a faltól, teret képeznek láthatatlanul.

Ráskai Szabolcs

Ráskai Szabolcs

- Miért pont a grafika, és, ha már az, miért nem az alkalmazott része? Ódzkodsz a számítógéptől, vagy egyáltalán nem volt kedved a reklám irányába fordulni?

- A festészet kihívásaival mindig is küzdöttem, noha soha sem állt távol tőlem. Soha nem tudtam olyan biztonsággal kezelni a színben és az ecsetben rejlő klasszikus harmóniát, mint a legegyszerűbb kifejezőeszközt, ami ténylegesen a vonal és a ceruza fundamentális kettősségét képezi. Valahogy az előbbinél soha nem éreztem, hogy összeáll valami, amit nagyon szerettem volna; az utóbbinál pedig ez az érzés megvolt, és mindig tudtam hova fejleszteni. Például amikor hosszú időn át sokszorosító grafikával foglalkoztam, akkor remek kiindulópontot jelentettek a rajzaim a metszeteimhez. Első körben tervezőgrafika szakra jelentkeztem a Képzőművészeti Egyetemre. Akkortájt a számítógépes grafika nem volt egy elérhető és tanulható szakma számomra.

- A grafika hatalmas eszköztárából a ceruza maradt a kifejező eszköz. Ez egy szeszély nálad, vagy van mögötte valami komoly ideológia?

- Nem mondanám, hogy csak a ceruza maradt volna az eszköztárból. A ceruzában az automatizmust szeretem és azt az egyszerűséget, hogy bármikor, bárhol, szinte bármilyen körülmények között lehet vele dolgozni. Ideológiákat nem gyártok, mert nincs mire.

Ráskai Szabolcs

Ráskai Szabolcs

- Mostanában sokat beszélgetünk a hazai grafika meglehetősen szánni való helyzetéről, holott tőlünk nyugatra ez a kifejezési mód hasonlóan kiemelkedő figyelmet kap, mint más, hagyományosan a magaskultúra körébe sorolt képzőművészeti technika. Mit gondolsz, mi lehet az oka, hogy Magyarországon mostohagyerekként kezelik a kézi-rajzot?

- Nem hiszem, hogy mostohagyerek lenne. Úgy gondolom, egyre többen használják itthon is az egyedi grafika megvalósításának tárházát. A hagyomány megmaradt, de a sarokkövei máshová rendeződtek, és nem feltétlenül a folyamatos eladhatósági faktor érdekében. Sokszor látjuk a rajzot konceptuális munka kísérőjeként feltűnni, ami a projekt fontos részét képezi, vagy éppen magyarázza azt. De - sajnos, vagy nem – nem a megfizethető polgári otthonok díszeként tetszeleg. Közeg is alig van, aki ezt potenciális vásárlói, vagy gyűjtési opciónak tekintené. Nálam ez egy szerelem, és a szerelmesek elvakultak. Én szeretem ebben az elvakultságban elhúzni a függönyt, és a belső képeimnek élni és kiérlelni, kiélvezni azokat.

- A képeidet elnézve az a benyomása támad az embernek, hogy van bennük valami keserűség. Elég egyértelmű és zord társadalomkritika omlik le a falakról.

- Valóban lehet bennük egyfajta tragikomikum, de keserűséget árasztana? Inkább társadalomkritikát mondanék. De én mindig a tréfás, vagy a banális oldalát próbálom kiemelni ezeknek az alakoknak, még ha valami drámait is akarok netalántán közölni... Ma már nincs olyan ember a világon, akinek ne lenne problémája bizonyos helyzetekkel. És ez így helyénvaló, ha ez nem lenne, nem születnének kritikus alkotások sem. A környezettel hol harmóniába, hol meg diszharmóniába kerülök, de minden esetben a jövő van előttem, és nem a múltam. Ez a világ rendje. 

Ráskai Szabolcs

Ráskai Szabolcs

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Lábnyomot kaptak a Halhatatlanok Társulatának új tagjai

Szombat délelőtt újabb lábnyomokkal gazdagodott a Pesti Broadway az Operettszínház előtt. Az 1996-ban alapított Halhatatlanok Társulata öt év kihagyás után választott új tagokat még májusban, most pedig ünnepélyes keretek között avatták fel a díj részeként fémbe öntött lábnyomokat.
Színház

Dragomán György parádés egyperces novellában reflektált az SZFE ügyére

A József Attila-díjas író szerint nem biztos, hogy célravezető egy exezredest kinevezni az egyetem kancellári pozíciójára. Amúgy meg ki tudja, lehet, hogy én értem félre az egyperces novellát.
Klasszikus

Márta emlékére játszik Kurtág György

Az új felvételen Mozart-mű hallható.
Színház

Blokád alá került az SZFE Rákóczi úti épülete is

Miután Szarka Gábor pénteken előrehozott őszi szünetet rendelt el és hat órára ki akarta üríttetni a Vas és a Szentkirályi utcai épületet, a diákok sajtótájékoztatójával egy időben több hallgató átvonult az SZFE Rákóczi úti campusához, hogy ott védje a termeket.
Színház

A Minisztérium továbbra sem reagál az SZFE-s hallgatók követeléseire

Hétfő reggelre megmozdulást szerveztek az SZFE-s hallgatók az Innovációs és Technológiai Minisztérium Szemere utcai épülete elé. A helyszínválasztás nem véletlen: ugyanis a Minisztérium közbeavatkozásával lehetne csak feloldani az egyetemi polgárság és a kuratórium között kialakult helyzetet. A tüntetésen a diákok mellett közel harminc ismert színházi és filmes alkotó kampányolt az autonóm felsőoktatás mellett.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál gyász

58 évesen elhunyt James Redford, Robert Redford fia

Az amerikai színészlegenda fia pénteken hunyt el epevezetékrákban – írta a BBC hírportálja.
Vizuál magazin

Visszatalálni önmagunkhoz – Bábszínház a Telekom kiállításán

A Ludwig Múzeum két új időszakos kiállítással színesíti az őszt. A múlt héten megnyitott BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című tárlat a láthatatlan összefüggéseket fedi fel a különböző univerzális rendszerek kapcsolódási pontjai között. A kapcsolatok rejtett világát mutatja be az Egyensúlyban. Művek az Art Collection Telekom gyűjteményéből című kiállítás is, amelyen a közösség erejéről, az embereket összetartó vagy elválasztó tényezőkről szóló műveket láthatunk.
Vizuál kult50

„A nagy teher összeszed” – Gera Marina a Kult50-ben

„Úgy álltam hozzá, hogy ezt a maratont én most lefutom, de úgy, hogy ez most az én csúcsom lesz. Nagyon akartam nagyon jól megcsinálni, de az a görcs, amit a megfelelési vágyhoz kötök, nem volt bennem. Ha mondják, hogy ezt csak most az egyszer tudjuk felvenni, többször nem, akkor csak azért is hozom a legjobb formám, ilyen szempontból sportoló alkat vagyok, a nagy teher összeszed, és nem szétesek tőle” – árulta el Gera Marina, az ország első Nemzetközi Emmy-díjas színésznője a sikerét meghozó Örök tél című filmről.
Vizuál Film

Több mint 10 millió euróval támogatta a magyar filmszakmát a Kreatív Európa MEDIA

Az Európai Unió számos díjnyertes magyar film fejlesztését, forgalmazását, valamint filmfesztivál megrendezését támogatta Magyaroroszágon a Kreatív Európa MEDIA alprogramjának keretében a 2014-2020 közötti időszakban.
Vizuál magazin

Egy aszfaltpattanás is lehet műtárgy – A Fiat 500 a képzőművészetben

Olaszországban a mobilitást jelentette a nagy tömegek számára – voltak, akik egyenesen úgy fogalmaztak, hogy „ez volt az autó, mely a volán mögé ültette Itáliát”. Magyarországon az első nyugati autóként jelent meg a 60-as évek végén. Hangos volt, pici és a motorja is csak valamivel erősebb, mint egy robogónak, mégis a legtöbb tulajdonos számára feledhetetlen emlékek sora kötődött a mára már kultikus ikonná vált Fiat 500-hoz.