Vizuál

Fény az éjszakában – Az első ismert éjszakai felvétel Budapestről

FényképTár
2020.04.02. 16:35
Ajánlom
Mi vonzott 300 ezer embert a Duna-partra egy májusi estén 1903-ban? A Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársa az első ismert éjszakai Budapest-felvételről ír.

Az éjszakai fényképezés a fotótörténet viszonylag kevés figyelmet kapott területe, bár az elmúlt években három nagy múzeum is szentelt kiállítást a témának, így a Victoria and Albert, a Metropolitan és a Museum of London.

Az első számon tartott éjszakai felvételt Walter Edmunds készítette Londonban 1895-ben, de éjszakai fényképezésről igazán Paul Martin London by Gaslight című, 1896-ban felvett sorozatának, s William Frazer és Alfred Stieglitz New York festői és ismeretlen éjszakai arcát bemutató felvételeinek megszületésétől beszélhetünk.

A sötétben fotografálás rengeteg technikai nehézséggel járt. Nehéz volt a fény és árnyékok kezelése, a hosszú expozíciós idő miatt kivételesen sok türelmet igényelt, viszont bizonytalan eredményt ígért. Ezért – bár az 1900-as évekre számos területen sokat fejlődött a technika, a hordozható kamerák, a gyorsabb filmek megkönnyítették a fényképezők dolgát –, a napfény vagy villanófény segítsége nélküli fotografálás nem volt népszerű az egyébként a kísérletezésre nyitott amatőrök körében sem.

A legkorábbi, ismert magyar éjszakai fényképet egy idegenforgalmi látványosságnak köszönhetjük.

1903. május 13-án színes mécsesek világították meg a Duna két partját és a hidakat, villanylámpák borították fénybe a királyi palotát, az Országházat, és a Halászbástyát, a folyón lampionokkal díszített hajók úsztak, melyekről zenekarok, dalárdák szórakoztatták a parton nézelődőket s mindezek koronájaként a Gellérthegyről tűzijáték kápráztatta el a közönséget. Ehhez hasonló fényesség csak évtizedekkel később öntötte el Budapest gyengéden szeretett látványosságát, a Duna-partot; először a Halászbástya kapott, kezdetben kísérleti jelleggel díszkivilágítást 1928. augusztus 28-án, majd 1934-ben a Palota és a Parlament kupolája is.

Az „idegengyüjtő” „Dunaünnepélyt” az 1902. augusztus 29-én megalakult első magyar utazási iroda, az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Rt. (későbbi nevén IBUSZ) rendezte. A rendezőbizottságnak – és a részvénytársaságnak – elnöke Szapáry Géza gróf volt, a védnökséget pedig maga a király vállalta.

Az újságok szerint a millennium óta nem fordult meg akkora tömeg a fővárosban, mint ezen az estén,

s bár voltak, akik amatőrnek találták az illuminációt, és sajnálták, hogy annak tervezését nem művészekre bízták, a Vasárnapi Ujság szerint a rendezvény bebizonyította, hogy „Budapest dunai képét éjjelre megvilágítani mily szerencsés eszme volt.”

01Jelfy-210929.jpg

Jelfy Gyula felvétele az 1903. május 13-án rendezett Dunaünnepről, Budapest, (Zselatinos ezüst poztív, 21,2x15,5 cm) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

A fényes eseményt a magyar fotóriporteri szakma egyik első képviselője, Jelfy Gyula örökítette meg, valószínűleg a második világháborúban elpusztult, híres pesti szállodasor büszkesége, a Hungária Szálló, esetleg a Bristol egyik emeleti ablakából. Képét – név nélkül – közölte a Vasárnapi Ujság, melyben 1900-tól 1921-es megszűnésétől jelentek meg a legjelentősebb közéleti, társadalmi eseményekről tudósító felvételei.

Jelfy fotográfiáján jól érzékelhető az éjszakai fényképezés szerelmeseinek egyik legfőbb problémája, a fényudvar – a fényforrás körül látható fénygyűrű – kiküszöbölésének nehézsége. A lap a megjelent illusztráción a képnek ezt a hibáját retussal korrigálta – talán maga a kitűnő retusőr hírében álló fotográfus által.

A technikai lehetőségek korlátozottsága miatt Jelfy felvételén nem látszik a „fény-képet” csodáló, folyton mozgó tömeg,

az csak a lap népszerű rajzolójának, Goró Lajosnak a rajzán látható, akárcsak az éjszakai témák egy későbbi kedvence, a tűzijáték.

Goro-210932.jpg

A dunai ünnepély. (Fotó/Forrás: Vasárnapi Ujság, 1903. 20. szám, 321.)

A látványt szinte pontosan a Jelfy által elfoglalt helyről nézve – talán az ő fényképét felhasználva - az emlékek küldésének, tezaurálásának a Millennium óta terjedő és egyre népszerűbb eszköze, egy képes levelezőlap is megörökítette.

 

kepeslap-210930.jpg

kepeslap-210930.jpg (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Képes levelezőlap gyűjtemény)

Az első ismert éjszakai felvétel előre vetítette az éjszakai képek hazai jövőjének egy jellemző vonását: a nagyvárosiasság iránti elsöprő érdeklődést és az idegenforgalommal való összefonódást.

A fényképészeket igazából majd az 1920-as, 1930-as évek neonreklámjai és a város gyarapodó díszkivilágításai csalogatják az utcára éjnek évadján.

Addig a sötétben fényképező számíthatott arra, hogy a nézelődők „mind gunyoros megjegyzésekkel fogják fűszerzeni a munkánkat, azon véleményben, hogy sötét éjjel talán mégsem lehet fotografálni. Sőt, az sincs kizárva, hogy az embert meggyanúsítják, hogy nem kém-e vagy mi egyéb” – festette le A Fény még 1912-ben is az értetlenséget, amivel a sötétben fényképezni akaró fotográfus szembesülhetett.

Az éjszakai fényképezés magyarországi kezdeteiről hamarosan megjelenő Fényképtárgy című kötetünkben olvashat. Addig is böngésszen a Magyar Nemzeti Múzeum online adatbázisában! 

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

Hogyan, milyen elvek szerint épül fel, majd gyarapodik egy történeti fényképgyűjtemény? Mit jelent, hogy az analóg fényképek nemcsak képi tartalmak hordozói, hanem tárgyak is? Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? A fénykép vajon elválasztható-e a tértől, időtől és attól a társadalmi környezettől, amelyben keletkezett, vagy kimondhatjuk: a fényképek története egyúttal használatuk története? Milyen forrásokkal dolgozunk? Mihez kezd – és mihez kezdhet még – egy történész a fényképekkel?

Sorozatunk írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusai – többek közt – e kérdésekre keresik a választ egy-egy konkrét példán keresztül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint százesztendős múltra tekint vissza. Munkatársai gyűjtik, rendszerezik, és feldolgozzák a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett a tár fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős. Jelenleg összesen több mint 1 millió felvételt őriz, ebből több mint 200 ezret egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben. A gyűjtemény műtárgynak számító fényképei kutathatók és a folyamatos digitalizálásának hála, egyre több kép érhető el a Nemzeti Múzeum online adatbázisában.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Jazz/World

Hallgasd meg az összetartozás dalát – Csík Zenekar: Hazám, hazám

Elkészült a Nemzeti Összetartozás Dala, a Csík Zenekar dalát olyan művészek éneklik, mint Miklósa Erika, Szarka Tamás és Molnár Levente.
Vizuál

Ingyenes filmek a Trianon emléknapon a Távmoziban

A korszakban játszódó ingyenesen vetített filmekkel, illetve az akkori virágzó filmes és színházi életet bemutató különleges Filmhíradóval kapcsolódik a Trianon100 eseménysorozathoz június 4-én a Budapest Film Zrt..
Vizuál

Próbáld ki a tudásod a Nemzeti Múzeum Trianon 100 kvízeivel!

Bár a múzeum kapui még mindig zárva tartanak, a Nemzeti Múzeum a virtuális térben továbbra is tartja a kapcsolatot látogatóival, határon innen és túlról. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából egy helyre gyűjtötték a témához kapcsolódó online tartamalmainkat, kvízeinket és játékos feladataikat.
Klasszikus

Fellélegzés címmel jön a Fesztivál Akadémia Budapest augusztusban

Az idei komolyzenei fesztivált augusztus 20. és 30. között rendezik meg a Zeneakadémián és más budapesti helyszíneken hatvan magyar művész részvételével.
Plusz

Mihelyt vége a veszélyhelyzetnek, nyithatnak a színházak, a mozik, a múzeumok

Ezt Gulyás Gergely jelentette be a mai Kormányinfón. A Parlament június 16-án szavaz a veszélyhelyzet megszűnéséről.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

Kincsek Kolozsvárról

Lengyel Beatrix, a Magyar Nemzeti Múzeum történész-muzeológusa ezúttal egy tisztes polgári vállalkozót, Kolozsvár egykori társas életének fontos alakját idézi meg: az első könyvkiadót Erdélyben, aki honoráriumot fizetett a szerzőinek.
Vizuál Film

Ingyenes filmek a Trianon emléknapon a Távmoziban

A korszakban játszódó ingyenesen vetített filmekkel, illetve az akkori virágzó filmes és színházi életet bemutató különleges Filmhíradóval kapcsolódik a Trianon100 eseménysorozathoz június 4-én a Budapest Film Zrt..
Vizuál Film

Az egzotikus filmek magyar mestere - Korda Zoltán

Az angol filmipart meghatározó Korda fivérek egyike, a négy Oscar-díjra jelölt A dzsungel könyve alkotója. A bagdadi tolvaj című filmjükből a Disney Aladdin című rajzfilmje és A csillagok háborúja is merített. A filmrendező, producer 1895. június 3-án született.
Vizuál online

Próbáld ki a tudásod a Nemzeti Múzeum Trianon 100 kvízeivel!

Bár a múzeum kapui még mindig zárva tartanak, a Nemzeti Múzeum a virtuális térben továbbra is tartja a kapcsolatot látogatóival, határon innen és túlról. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából egy helyre gyűjtötték a témához kapcsolódó online tartamalmainkat, kvízeinket és játékos feladataikat.
Vizuál magazin

Hatszor nősült az egyik leghíresebb agglegényt alakító színész

A még kardigánjaiban is hódító angolt Szexi Rexinek becézték a lapok. Hasonlóan ironikus, hogy legismertebb alakításai között több musical is van, pedig saját bevallása szerint alig pár hangot tud énekelni. Rex Harrison neve egybe forrt a My Fair Lady Higgins professzorával.