Vizuál

Fény az éjszakában – Az első ismert éjszakai felvétel Budapestről

FényképTár
2020.04.02. 16:35
Ajánlom
Mi vonzott 300 ezer embert a Duna-partra egy májusi estén 1903-ban? A Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársa az első ismert éjszakai Budapest-felvételről ír.

Az éjszakai fényképezés a fotótörténet viszonylag kevés figyelmet kapott területe, bár az elmúlt években három nagy múzeum is szentelt kiállítást a témának, így a Victoria and Albert, a Metropolitan és a Museum of London.

Az első számon tartott éjszakai felvételt Walter Edmunds készítette Londonban 1895-ben, de éjszakai fényképezésről igazán Paul Martin London by Gaslight című, 1896-ban felvett sorozatának, s William Frazer és Alfred Stieglitz New York festői és ismeretlen éjszakai arcát bemutató felvételeinek megszületésétől beszélhetünk.

A sötétben fotografálás rengeteg technikai nehézséggel járt. Nehéz volt a fény és árnyékok kezelése, a hosszú expozíciós idő miatt kivételesen sok türelmet igényelt, viszont bizonytalan eredményt ígért. Ezért – bár az 1900-as évekre számos területen sokat fejlődött a technika, a hordozható kamerák, a gyorsabb filmek megkönnyítették a fényképezők dolgát –, a napfény vagy villanófény segítsége nélküli fotografálás nem volt népszerű az egyébként a kísérletezésre nyitott amatőrök körében sem.

A legkorábbi, ismert magyar éjszakai fényképet egy idegenforgalmi látványosságnak köszönhetjük.

1903. május 13-án színes mécsesek világították meg a Duna két partját és a hidakat, villanylámpák borították fénybe a királyi palotát, az Országházat, és a Halászbástyát, a folyón lampionokkal díszített hajók úsztak, melyekről zenekarok, dalárdák szórakoztatták a parton nézelődőket s mindezek koronájaként a Gellérthegyről tűzijáték kápráztatta el a közönséget. Ehhez hasonló fényesség csak évtizedekkel később öntötte el Budapest gyengéden szeretett látványosságát, a Duna-partot; először a Halászbástya kapott, kezdetben kísérleti jelleggel díszkivilágítást 1928. augusztus 28-án, majd 1934-ben a Palota és a Parlament kupolája is.

Az „idegengyüjtő” „Dunaünnepélyt” az 1902. augusztus 29-én megalakult első magyar utazási iroda, az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Rt. (későbbi nevén IBUSZ) rendezte. A rendezőbizottságnak – és a részvénytársaságnak – elnöke Szapáry Géza gróf volt, a védnökséget pedig maga a király vállalta.

Az újságok szerint a millennium óta nem fordult meg akkora tömeg a fővárosban, mint ezen az estén,

s bár voltak, akik amatőrnek találták az illuminációt, és sajnálták, hogy annak tervezését nem művészekre bízták, a Vasárnapi Ujság szerint a rendezvény bebizonyította, hogy „Budapest dunai képét éjjelre megvilágítani mily szerencsés eszme volt.”

01Jelfy-210929.jpg

Jelfy Gyula felvétele az 1903. május 13-án rendezett Dunaünnepről, Budapest, (Zselatinos ezüst poztív, 21,2x15,5 cm) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

A fényes eseményt a magyar fotóriporteri szakma egyik első képviselője, Jelfy Gyula örökítette meg, valószínűleg a második világháborúban elpusztult, híres pesti szállodasor büszkesége, a Hungária Szálló, esetleg a Bristol egyik emeleti ablakából. Képét – név nélkül – közölte a Vasárnapi Ujság, melyben 1900-tól 1921-es megszűnésétől jelentek meg a legjelentősebb közéleti, társadalmi eseményekről tudósító felvételei.

Jelfy fotográfiáján jól érzékelhető az éjszakai fényképezés szerelmeseinek egyik legfőbb problémája, a fényudvar – a fényforrás körül látható fénygyűrű – kiküszöbölésének nehézsége. A lap a megjelent illusztráción a képnek ezt a hibáját retussal korrigálta – talán maga a kitűnő retusőr hírében álló fotográfus által.

A technikai lehetőségek korlátozottsága miatt Jelfy felvételén nem látszik a „fény-képet” csodáló, folyton mozgó tömeg,

az csak a lap népszerű rajzolójának, Goró Lajosnak a rajzán látható, akárcsak az éjszakai témák egy későbbi kedvence, a tűzijáték.

Goro-210932.jpg

A dunai ünnepély. (Fotó/Forrás: Vasárnapi Ujság, 1903. 20. szám, 321.)

A látványt szinte pontosan a Jelfy által elfoglalt helyről nézve – talán az ő fényképét felhasználva - az emlékek küldésének, tezaurálásának a Millennium óta terjedő és egyre népszerűbb eszköze, egy képes levelezőlap is megörökítette.

 

kepeslap-210930.jpg

kepeslap-210930.jpg (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Képes levelezőlap gyűjtemény)

Az első ismert éjszakai felvétel előre vetítette az éjszakai képek hazai jövőjének egy jellemző vonását: a nagyvárosiasság iránti elsöprő érdeklődést és az idegenforgalommal való összefonódást.

A fényképészeket igazából majd az 1920-as, 1930-as évek neonreklámjai és a város gyarapodó díszkivilágításai csalogatják az utcára éjnek évadján.

Addig a sötétben fényképező számíthatott arra, hogy a nézelődők „mind gunyoros megjegyzésekkel fogják fűszerzeni a munkánkat, azon véleményben, hogy sötét éjjel talán mégsem lehet fotografálni. Sőt, az sincs kizárva, hogy az embert meggyanúsítják, hogy nem kém-e vagy mi egyéb” – festette le A Fény még 1912-ben is az értetlenséget, amivel a sötétben fényképezni akaró fotográfus szembesülhetett.

Az éjszakai fényképezés magyarországi kezdeteiről hamarosan megjelenő Fényképtárgy című kötetünkben olvashat. Addig is böngésszen a Magyar Nemzeti Múzeum online adatbázisában! 

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

Hogyan, milyen elvek szerint épül fel, majd gyarapodik egy történeti fényképgyűjtemény? Mit jelent, hogy az analóg fényképek nemcsak képi tartalmak hordozói, hanem tárgyak is? Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? A fénykép vajon elválasztható-e a tértől, időtől és attól a társadalmi környezettől, amelyben keletkezett, vagy kimondhatjuk: a fényképek története egyúttal használatuk története? Milyen forrásokkal dolgozunk? Mihez kezd – és mihez kezdhet még – egy történész a fényképekkel?

Sorozatunk írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusai – többek közt – e kérdésekre keresik a választ egy-egy konkrét példán keresztül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint százesztendős múltra tekint vissza. Munkatársai gyűjtik, rendszerezik, és feldolgozzák a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett a tár fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős. Jelenleg összesen több mint 1 millió felvételt őriz, ebből több mint 200 ezret egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben. A gyűjtemény műtárgynak számító fényképei kutathatók és a folyamatos digitalizálásának hála, egyre több kép érhető el a Nemzeti Múzeum online adatbázisában.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Vizuál

Díjat nyert Cserhalmi György és Dunai Tamás Los Angelesben – Nézd meg közös kisfilmjüket!

Az Independent Short Awards online gáláján havi szinten díjazza a fesztiválra beküldött, hazájukban már sikerrel bemutatott alkotásokat. A véletlenszerűen kiválasztott és meghívott szakértők a nagy kitüntetésekhez hasonlóan itt is különböző kategóriákban értékelik a műveket, amikkel a világ minden tájáról lehet pályázni.
Plusz

„Az igazi beszélgetés az, amiben az igazság megmutatja magát” – Feldmár András 80 éves

Úgy véli, szabadságra vagyunk ítélve, és ez nehéz dolog. Hiszen ez nem a saját szabadságunkat jelenti, hanem elsősorban az élet szabadságát. És ha bántanak, akkor szabad arrébb menni. Sőt, kell. Születésnapját ünnepli a Kanadában élő pszichoterapeuta és gondolkodó, Feldmár András.
Színház

Szüleik ellen lázadó fiatalokról szól Vidnyánszky új rendezése a Nemzetiben

Shakespeare Rómeó és Júlia című művét tűzi műsorra a Nemzeti Színház Vidnyánszky Attila rendezésében; a szerelem mindenhatóságáról szóló darab olvasópróbáját kedden tartotta meg a társulat, a bemutatót december elejére tervezik.
Klasszikus

A Concertgebouw tiszteletbeli karmestere lett Fischer Iván

A Budapesti Fesztiválzenekar alapító-karmestere 2021 szeptemberétől az amszterdami Concertgebouw zenekarával is dolgozik.
Plusz

Állami kitüntetéseket kaptak művészeink október 23. alkalmából

Állami kitüntetéseket és egészségügyi díjakat adott át Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Latorcai Csaba, a tárca közigazgatási államtitkára hétfőn Budapesten.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Beintett a teknős a fotósnak, díjat ért

Átadták az idei Comedy Wildlife Photography díjakat, ami immár hat éve díjazza az év legviccesebb természetfotóit. A rangos megmérettetésre ebben az évben 44 döntős kép közül választották ki a legjobbakat.
Vizuál ajánló

Lábnyomok a Mars vörös porában

A Ludwig Múzeum Egyensúlyban című kiállításán számos olyan alkotó művével találkozhatunk, akik neve ismerősen csenghet a gyűjteményt ismerő látogatóknak. Roman Ondak szlovák művész Meghosszabbított álom című alkotása több tárlaton is szerepelt az elmúlt években. A mostani időszakos kiállítás szintén egy álomszerű művét mutatja be, amelynek címe Séta a Marson. Mit rejt ez a sejtelmes cím?
Vizuál hír

Alberto Barbera marad a Velencei Filmfesztivál igazgatója

Újabb négy évre, 2024-ig hosszabbították meg Alberto Barbera kinevezését – tudta meg a The Hollywood Reporter. A hosszabbításban az is közrejátszhatott, hogy az igazgató a pandémia idején sikerrel szervezte meg a fesztivált, ami a járványügyi előírások szigorú betartásával zajlott.
Vizuál hír

Gothár Péter új filmje a Sevillai Filmfesztiválon lesz látható

Meghívást kapott Gothár Péter új rendezése, a Hét kis véletlen az európai alkotásokból válogató Sevillai Filmfesztiválra. A film az Új hullámok szekció versenyprogramjában fog szerepelni.
Vizuál kult50

Vízipólósnak készült, aztán találkozott a kortárs képzőművészettel – Bencze Péter a Kult50-ben

Elég nehéz elképzelni, bár azért nem példa nélküli, hogy aki anno ellógta a művtöri órákat, egy szép napon azzal az elhatározással ébred fel, hogy szeretné felkarolni a kortárs képzőművészeket. Bencze Péter 22 éves koráig vízilabdaedzőnek készült – a sportolói karrier reményében költözött ki Londonba is –, de amikor egy pakisztáni festőművész lakótársa lett, 180 fokot fordult az élete.