Vizuál

Fény, fény, fény

2011.06.22. 13:34
Ajánlom
Moholy-Nagy László munkái láthatóak a Ludwig Múzeum légkondicionált termeiben.

A fényben rejlő lehetőségekről már tavaly képet kaphattunk a Ludwig Múzeum ‒ Kortárs Művészeti Múzeumban A fényjátékosok című tárlaton, ahol Kepes György és Frank J. Malina lenyűgöző munkásságát ismerhettük meg. Idén egy másik, és méltán híres alkotó, Moholy-Nagy László (1895‒1946) fénnyel kapcsolatos műveit mutatják be. 

Az utazó tárlat egyedi megközelítése Olívia Maria Rubio spanyol kurátornak köszönhető, akárcsak a több mint 130 darab kiállított tárgy összeválogatása. Az anyag középpontjában valóban a fény áll, de legalább annyi izgalmat rejtenek a kiállított művek ha a perspektíva, az anyagválasztás vagy a műfaji gazdagság ‒ festmények, fotók, filmek és grafikai tervek egyaránt szerepelnek az anyagban ‒ szempontjából tekintünk végig a műveken.

Moholy-Nagy kísérletező szelleme lépten-nyomon tetten érhető a munkákon. Képei nem csak megjelenésükben, hanem alapanyagukban is változatosak, készített grafikákat, kollázsokat, színházi látványterveket, sőt plasztikra is dolgozott, ami azt is eredményezte, hogy a maga korában alig tudta eladni azokat, mivel nem csak teljesen szokatlanok voltak, de ezek a munkák nem is olyan tartósak mint egy olajképek.

Fotogramjai, amik semmiképpen sem összekeverendők a fotográfiákkal, lenyűgöző látványt nyújtanak, A fotogram lényegét egyébként Maurer Dóra kiválóan összefoglalta: „Fotogramnak a fényképezőgép és negatív közbeiktatása nélkül, pusztán a fény, a fényérzékeny anyagok és a bennük végbemenő változásokat előhívó vegyszerek működésével létrehozott többnyire tárgyak árnyékát rögzítő képet nevezzük. A fotogram mintegy nyolcvan évvel ezelőtt, az 1920-as évek avantgárd művészetében jelent meg nyitott műfajként, amely összeköti a festészetet és a fényképezést, de az avantgárd filmben is megjelenik." Nincs ez másként Moholy-Nagynál sem, akinek, szinte az összes filmjét megtekinthetjük a tárlaton, de vigyázat: a filmek eredetileg némák voltak, az alattuk hallható zene nem Moholy-Nagy parttalan zsenijének eredménye, hanem érte rajongó egyetemistáké, akik számosan vannak, ha máshol nem, az általa alapított, és mind a mai napig működő, chicagói Institute of Design tanintézményben. 

Láthatjuk a sajtóorgánumokat, amikben publikált, áttekinthetjük életrajzát és láthatunk tőle jó pár fényképet, amelyek beállításai a maguk korában annyira szokatlanok voltak, hogy a nézőknek el kellett magyarázni, hogy mit látnak és honnan készültek a képek. És itt értünk el ahhoz a ponthoz, ahol összes nagyszerűsége, a kiállított anyag minősége mellett is kritikával kell illetnünk a kiállítás szervezőit, ugyanis mai szemmel nem látható Moholy-Nagy újító zsenije. Egyszerűen azért nem, mert annyira előreszaladt, hogy szinte azt látjuk a képein, amihez ma hozzá vagyunk szokva. A filmes trükkök, a Photoshop és a 3D-s animáción edzett szemünknek munkái pusztán az elvárt látványt nyújtják, miközben ő ezeket a műveket hatvan-hetven évvel ezelőtt, számítógépek nélkül alkotta meg. A kritika természetesen nem ennek a teljesítménynek szól, hanem annak, hogy ennek a ténynek a művészettörténeti háttere és jelentősége kevésbé nyilvánvaló a tárlaton, ami által a kevésbé művelt szem bizony nem biztos, hogy érti, mitől is olyan nagyszerű ez az életmű. 

A kiállításhoz kapcsolódóan több Moholy-Nagy életművét feldolgozó munkát adott ki a Ludwig Múzeum (például Passuth Krisztina kiváló Moholy-Nagy monográfiáját), amelyek helyben megvásárolhatóak, emellett több tárlatvezetést is tartanak, a sajtótájékoztatón készült videónkat pedig alább láthatják.

Moholy-Nagy László: The Art of Light
Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum
Nyitva: szeptember 25.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Így telt Vásáry Tamás 85. születésnapja

A torta egy zongorát mintázott, számtalan zenerajongó köszöntötte, este pedig a Fővárosi Nagycirkusz is meglátogatta. Vásáry Tamás augusztus 11-én ünnepelte a 85. születésnapját.
Tánc

Elhunyt Fenyves Márk mozdulatművész

A táncos-koreográfus, a magyar mozdulatművészet jelenkori képviselőinek egyike 45 évesen tragikusan fiatalon távozott. Úttörő munkásságával és az Orkesztika Alapítvánnyal élő örökséget hagyott maga után.
Zenés színház

Decemberig nem lesz opera az Operában, de azért vannak jó híreink is

Szeptemberben Billy Elliotot játszanak az Erkel Színházban, a társulat vidéken, Székelyföldön, New Yorkban turnézik. Kihirdették a 2019/20-as évadot. Alighanem az Erkel Színház is be fog zárni két évre. Mutatunk néhány fotót az Eiffel Műhelyház és az Ybl-palota felújításáról is.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg augusztusban!

Júliusban indult sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent vagy megjelenés előtt álló magyar és külföldi kiadványok közül. Augusztusi válogatásunk már jellemzően az őszi hangulatra készít fel bennünket.
Jazz/World

Elhunyt Aretha Franklin

76 éves korában elhunyt Aretha Franklin, a soul legendás királynője, akinél nyolc éve állapítottak meg rákot.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Csendes áramlat

Idén lenne 85 éves Nagy B. István Munkácsy-díjas festőművész, akinek tiszteletére Csendes áramlat címmel rendezett emlékkiállítást a Pesti Vigadó galériája.
Vizuál banksy

Banksy nem örült neki, hogy kiállítást rendeztek a műveiből az oroszok

A graffitiművész Banksy tudta és hozzájárulása nélkül rendeztek munkáiból kiállítást Moszkvában. A művész kifogásolta, hogy elveivel ellentétben a tárlat látogatóinak még fizetniük is kell, mint mondta, ő sohasem kérne pénzt az emberektől, akik látni akarják a képeit.
Vizuál forbes

Scarlett Johansson a világ legjobban fizetett színésznője

A Forbes magazin 2018-as listája szerint Angelina Jolie, Jennifer Anniston és Jennifer Lawrence is a legjobban kereső színésznők között vannak.
Vizuál Film

Kalapács alá kerül a világ első filmplakátja

Árverésre bocsátja a Sotheby's a világ első filmplakátját augusztus végén Londonban. A poszterért annyit kell fizetni, amennyi egy kisebb vidéki lakás ára.
Vizuál mesterségek ünnepe

Mesés mesterségek őrzői

Augusztus 17-20. között 32. alkalommal rendezik meg a Mesterségek Ünnepét a Budai Várban, ahol nyolc ország, köztük Irán népművészei is bemutatkoznak. Rubovszky Éva, az iráni programok szervezője mesélt lapunknak a több ezer éves perzsa civilizációról és annak tárgyi kultúrájáról.