Vizuál

Fenyegető nyugalom a kietlen, hófedte tájakon – Herman Levente kiállításán jártunk a Várfok Galériában

2023.02.14. 16:05
Ajánlom
Vörösben úszó téli táj, egy, az erdő rengetegében megbújó drón és egy nő puha, meleg köntösben, amint egy párnára tett gesztenyét bámul – Herman Levente kietlen, szürreális tájakara viszi festményein keresztül a nézőit, amelyekben az ember – két képet leszámítva – nincs jelen fizikailag, csupán a nyomát érezni.

Csendet lélegzünk a festményeken keresztül, ám a művek mindegyikéből fenyegető nyugalom árad. Afféle vihar előtti csend. A képek címei is ezt sugallják: a látszólag békés tájakon mindig akad valami zavaró, idegen elem, amely már beépült a természetbe, ahogy ezt a kiállítás címe is sejteti, Beépített természet. A Red című festményen a vörösben úszó havas erdőrészlet hat ránk úgy, hogy egyszerre vonz, de félelmet is kelt.

A Drónok harca kékes, sci-fibe illő fényeiben felbukkanó drón olyan, mintha arra célozna: észrevétlenül figyelünk, úgysem menekülhetsz.

A Help havas tája pedig egy Kolozsváron töltött telet juttat eszünkbe, ami annyira elhúzódott, hogy azt hittük, soha nem jön el a kikelet. A hófedte terület hátterében álló házak ablakaiból kiszűrődik a fény – látni nem látjuk, de ebből azt feltételezzük, élnek ott emberek, sőt. A hóba valaki hatalmas betűkkel rajzolta bele a segélykiáltást: „HELP”. Középre komponálva egy autó körvonalazódik, amit vastagon belepett a fehér hó. Nem tudni, ott ragadtak-e a benne utazók, élnek-e vagy halottak.

Herman-Levente_Help_109_150_olaj_vaszon-133115.jpg

Herman Levente: Help, 190 x 150 cm, olaj, vászon, 2022 (Fotó/Forrás: Várfok Galéria)

A marosvásárhelyi születésű Herman Levente eddigi munkáit inkább a sorozatokban való gondolkodás jellemezte, amely mindig egy-egy téma köré épül, úgy, mint az Ádám és Éva (2007), a Portrék (2011) és a Magánélet (2021), hogy csak néhány kedvencünket említsük. Nincs ez másképp a mostani tárlaton sem, amelynek egyik fő műve a Beépülés. Két alakot látunk, amint az erdő közepén, egy asztalnál ülnek, egymással szemben. Noha arcuk nem látszik, és ruhájukból sem egyértelmű, nézőként mégis azt feltételezzük, a bordó mellényt viselő illető egy nő. Pont ezt szeretjük annyira a monokróm színvilág árnyalatait használó művész képeiben, hogy megadja a befogadó számára az értelemzés szabadságát.

Kijelöl bizonyos viszonyítási pontokat, kontextusba helyezi, de rábízza a szemlélőre, hogy milyen történetet olvas ki a látottakból.

Légrádi Gergely író ezt a szöveget írta ehhez a képhez:

„ahogy festők álmodnak / úgy álmodtak ők is világot / maguknak / fénnyel / kerttel / kenyérrel és borral. / egymás köré rajzolták magukat / egy testnek, hogy látszanak / és álmodtak tovább / egymásnak teremtett világot / festőt, kezében ecsettel / vásznon magukat / életre keltve / és kertet, fényt, bort és / felriadtak / hajnalodott már / a festő elment / egymásra néztek / vázlat voltak csupán / teremtett világuk vásznán / kontúrok nélkül / elmosódva / álmatlanul forgolódva / várták a következő éjjelt / hátha, akkor”

/Légrádi Gergely/

Légrádi mindegyik festményhez írt egy-egy szöveget, így adva egy lehetséges interpretációt a vizuális látványhoz, ám ezek is inkább csak hangulatlenyomatok, amelyek tükörként működnek:

a befogadó belenézhet és talán kitapogathatja aktuális mentális állapotát.

Épp ezért érdemes elidőzni egy-egy műnél. Az Álom már címadásával is segít elhelyezni a látottakat. Kétségkívül a kiállítás egyik legerősebb képe, amely mintha meghatározná a forrását a többi, szürreális víziónak. Legalábbis a háttérben meghúzódó farengeteg mintha azt mondaná, erre tessék, itt a bejárat az erdőbe, a tudatalatti labirintusába, innen bomlik ki a többi festmény, amely egy-egy képben villantja fel az erdő különböző pontjait.

Herman-Levente_Alom_200_240-133115.jpg

Herman Levente: Álom, 200 x 240 cm, olaj, vászon, 2022 (Fotó/Forrás: Várfok Galéria)

És noha egy beépített természetet, az iparosodott, mesterséges világ nyomait láthatjuk a művek többségén, mégis van bennük lélek, nem is kevés.

Névjegy

Herman Levente a Várfok Galéria állandó művésze 2007 óta. Tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végezte 1995-2000 között, grafika szakon. Alapító tagja az Élesdi Művésztelep Egyesületének. Művei számos magyar és külföldi köz- valamint magángyűjteményekben megtalálhatók, köztük az Egyesült Királyságban, Belgiumban, Kínában és az Egyesült Államokban.

Beépített természet

Helyszín: Várfok Galéria

Időpont: január – február 18.

 

Fejléckép: Herman Levente: Beépülés, 190 x 150 cm, olaj, vászon, 2022 (részlet) (Fotó/Forrás: Várfok Galéria)

 

Optikai csapdák, kietlen, szürreális tájak – Új kiállítások a Várfok Galériában

Kapcsolódó

Optikai csapdák, kietlen, szürreális tájak – Új kiállítások a Várfok Galériában

Egyszerre két kiállítás is nyílik a Várfok Galériában január 12-én: Várady Róbert Bizonytalansági állandó című tárlatán a művész utóbbi két évben alkotott munkáit láthatjuk, Herman Levente pedig a vidéki sötét éjszaka tájaira, sűrű erdőkbe és végtelen hómezőkre viszi a nézőt festményein keresztül.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Gyermekotthonok lakóinak és gondoskodó közösségeknek viszi el a klasszikus zenét a Concerto Budapest

Gyermekotthonokban, idősotthonokban és kórházakban, összesen hét helyszínen tartanak ingyenes adventi koncertet a Concerto Budapest művészei december 10. és 21. között.
Vizuál

Jókislány – Nicole Kidman az utóbbi idők egyik legemlékezetesebb alakítását nyújtja új filmjében

A középkorú főnököt alakító Nicole Kidman ifjú gyakornokával folytatott románcban éli ki életközepi válságát. De vajon ki játszik kivel? A Jókislány című erotikus thriller 2025-ben kerül a hazai mozikba, az ADS Service forgalmazásában.
Klasszikus

Benjamin Appl karácsonyi lemezt adott ki

A világhírű dalénekes új albumán német, osztrák, angol, amerikai, svéd és francia karácsonyi dalok is szerepelnek. A felvételen a regensburgi dóm gyerekkórusa működik közre, ahol egykor Benjamin Appl is énekelt.
Vizuál

Magyar írók naplóit mutatja be a PIM új kiállítása

A Halálom esetén elégetendő! címmel nyílt tárlat több szempontból mutatja be az írói naplókat: milyen altípusai lehetnek, milyen füzetbe és hány éven keresztül íródtak, hogyan kerültek a múzeumba, miképpen alakul bennük a makrotörténelem mikrotörténetté.
Klasszikus

Schiff András, Antonio Pappano, Janine Jansen és John Malkovich is fellép 2025-ben Kismartonban

A jövő évben összesen harminchárom koncertet rendeznek a classic.Esterházy programsorozat, a KEYS TO HEAVEN és HERBSTGOLD Fesztiválok keretein belül a kismartoni Esterházy-kastélyban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Megvannak a Golden Globe-díj idei jelöltjei

Az Európai Filmdíjak után a tengerentúlon is tarolhat Jacques Audiard legújabb filmje, amely összesen tíz jelöléssel várhatja a januári gálát. A díjra mások mellett Hugh Grant, Demi Moore, Kate Winslet és Angelina Jolie is esélyes.
Vizuál ajánló

Gazdag Gyula klasszikusával folytatódik a Filmrendezők Klubja

December 16-án a Hol volt, hol nem volt című 1986-os film kerül terítékre a Magyar Játékfilmrendezők Egyesületének mesterkurzusán. A vetítést követően a közönség ezúttal is beszélgetést hallgathat meg a rendezővel a Művész Moziban.
Vizuál ajánló

Ingyenesen lesz látható online a Janó Manó című magyar animációs sorozat második évada

Az alkotók reményei szerint a sorozat megtekintése során a gyerekek úgy jutnak hasznos információkhoz az őket körülvevő világról, hogy közben végig izgulhatják a kedvenc szereplőik bolygólyukért vívott csatáját 
Vizuál hír

Tarolt az Európai Filmdíjakon Jacques Audiard új filmje

Az Emilia Pérez című alkotás egyszerre könyörtelen gengszterfilm, őrült komédia és extravagáns musical: a különleges mozi valamennyi fontos kategóriában diadalmaskodott a luzerni gálán. Jacques Audiard Cannes-ban is díjazott filmje februárban érkezik a hazai mozikba. 
Vizuál ajánló

Magyar írók naplóit mutatja be a PIM új kiállítása

A Halálom esetén elégetendő! címmel nyílt tárlat több szempontból mutatja be az írói naplókat: milyen altípusai lehetnek, milyen füzetbe és hány éven keresztül íródtak, hogyan kerültek a múzeumba, miképpen alakul bennük a makrotörténelem mikrotörténetté.