"A katalógusban egy férfi műveként szerepelt a festmény, de én azonnal felismertem, hogy Joan Carlile munkája. Nagyon jellegzetes a stílusa, ha tudja az ember, hogy mit kell keresnie" - mesélte Bendor Grosvenor televíziós művészettörténész és műkereskedő, aki Salisbury-ben a Woolley & Wallis árverésén fedezte fel a képet. A férfi 2014 decemberében 4.200 fontért (1,4 millió forintért) szerezte meg a művet. A festmény jó befektetésnek bizonyult: a Tate 35.000 fontot, (12 millió forintot) fizetett a portréért, amit átfogó restaurálás után áprilisban terveznek kiállítani.
Az Ismeretlen hölgy képe című alkotást sokáig férfi alkotónak tulajdonították. Előző tulajdonosa, C.J. Douglas, 1927-ben Anthony Van Dyck alkotásaként szerepeltette a Christie's aukcióján, amikor eladta.
Joan Carlile (1606-1679) egyike volt a XVII. század néhány festőnőjének, valószínűleg az első angol nő, akinek az olajfestmények készítése volt a mestersége. Az asszonyok ezt a foglalkozás csak férjük engedélyével űzhették mesterfokon. Hobbi szinten a női erények közé tartozott a festészet, arra azonban, hogy továbbképezzék magukat és professzionális festővé váljanak keveseknek volt lehetősége.
Carlile a Királyi Parkok egyik első gondnokának a lánya volt, így szabad bejárása volt a Covent Gardens-be, London művészeti életének központjába. Főleg olasz képeket másolt és miniatűröket készített belőlük, de a saját jogán is művész volt, elsősorban álló női alakokat festett. Egy 1658-ban megjelent, a jelentős angol művészeket felsoroló lista is említést tesz Carlile-ról. Egyike annak négy nőnek, akik egyáltalán szerepelnek a gyűjteményben.
Ezek egyike Sir Thomas Browne és Lady Dorothy Browne portréja, amelyek a Nemzeti Portré Galériában kaptak helyt. Elismertsége ellenére Carlile munkái eddig nem szerepeltek a Tate gyűjteményében. „Ez egyfajta beépített előítélet” - fogalmazott Tabitha Barber, a Tate XVI. és XVII. századi brit művészetért felelős kurátora azzal kapcsolatban, hogy miért található olyan kevés női alkotó a történelmi gyűjteményben. „Hogy kiköszörüljük ezt a csorbát, átfogó tervezetet dolgoztunk, hogy láthatóbbá tegyük a női művészeket a falainkon.”
A most megvásárolt képpel Joan Carlile lett a legkorábbi női festő, akinek a munkája bekerült a gyűjteménybe. Az 1650-ben készült kép tíz évvel előzte meg az eddigi csúcstartót, Mary Beale egy 1660-ban készült vázlatát.
Mary Beale, a korábbi első
Mary Beale (1633-1699) négyéves kisfiát ábrázoló képét egy párizsi régiségkereskedés kirakatában fedezték fel 2013-ban. A papírra készített olajvázlatok a művész nagyobbik fiát, Bartholomew-t ábrázolták. Az 1633-ban született Beale édesapja és férje is amatőr festő volt. Amikor a férje elvesztette az állását, az asszony teremtette elő a család megélhetését profi festőként.
Előbb a saját otthonukban rendezett be műtermet, Hampshire-ben, majd London Pall Mall negyedében, ahol a kor számos művészével és entellektüelljével barátkozott össze. Ekkorra a férje lett az asszisztense, a férfi pontos feljegyzései a portrék modelljeiről és a honoráriumok beérkezéséről máig fennmaradtak. Két fia is besegített a családi vállalkozásban, amint elég idősek lettek ahhoz, hogy ecsetet mossanak vagy festéket készítsenek elő. A fiatalabbik, Charles maga is miniatűrfestő lett. Az idősebbik, Bartholomew azonban néhány év után fellázadt és nem volt hajlandó több drapériát és követ festeni anyja képeinek hátterébe, majd megszökött, hogy kémiát tanuljon Cambridge-ben.