Vizuál

Fertőszögi Péter: "Örömmel adják oda a képeket a magángyűjtők"

2013.04.04. 08:00
Ajánlom
A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében nyílt meg a Vonzások és változások - 18-19. századi magyar festészet magángyűjteményekben című kiállítás a Nemzeti Múzeumban. A közelmúltban rekordösszegért elkelt Csontváry-alkotást, a Traui tájképet is bemutató, magángyűjtemények festményeit felvonultató tárlat főkurátorával, a KOGART kuratóriumának elnökével, Fertőszögi Péterrel beszélgettünk. INTERJÚ

- A Budapesti Tavaszi Fesztivál megnyitóján Tarlós István főpolgármester úr említette, hogy a nemzet kincseinek jelentős része magángyűjteményekben található. Miért alakulhatott ez így?

- Ez természetes jelenség, amely a világon mindenhol megfigyelhető. A korabeli viszonyoknak megfelelően az állam - illetve korábban a főúri- és főpapi megrendelői réteg - mellett a polgárosodás előrehaladtával a magángyűjtők is egyre inkább bekapcsolódtak a művészeti alkotások gyűjtésébe. A 19. század során rangos magángyűjtemények alakultak ki, és ez a folyamat egészen napjainkig tart. Erről az időszakról igazán átfogó kiállítás a köz- és a magángyűjtemények összekapcsolásával, ezek együttes bemutatásával valósítható meg. A kizárólag a magángyűjteményekből rendezett tárlatok - mint amilyen ez a kiállítás is - bizonyos értelemben máshová helyezik a hangsúlyokat, mint a hagyományos művészettörténeti kánon, amely a közgyűjtemények anyagán alapul. Ezeknek a gyűjteményeknek az összetételét a gyűjtők speciális érdeklődése határozza meg, és az itt található, sokszor nem megrendelésre készült alkotások frissessége, elevensége miatt bizonyos korszakok, vagy művészi életművek más-más vonulata válik fontossá.

- Említette, hogy ez a tárlat máshová helyezi a hangsúlyt a szokásos művészettörténeti kánonhoz képest. Melyek azok a jellegzetes témák, amelyek megjelennek ezeken a festményeken?

- A kiállításon nagy számban találni a 19. század első feléből származó portrékat, melyeket az egyre erősödő polgárság elsősorban a saját reprezentációjára rendelt meg. Gyakoriak továbbá a század első feléből és derekáról származó, kisebb méretű tájábrázolások is, és sokkal reprezentatívabban vannak jelen az úgynevezett szalon- vagy zsánerfestészeti képek, valamint a "műcsarnoki festészethez" tartozó alkotások a 19. század utolsó harmadából, amelyek mind kedvelt irányzatok voltak a magángyűjtők körében. Hiányoznak azonban a történelmi vagy mitológiai témájú festmények azért, mert ezeket a nagyméretű műveket legtöbbször állami megrendelésre készítették, és a művész csak a hozzátartozó vázlatokat és előkészítő tanulmányokat tudta magángyűjtőknek eladni.

- Harminc éve rendeztek utoljára a mostanihoz hasonló kiállítást. Ön hogy tapasztalta, milyen fogadókészség mutatkozott a magángyűjtők részéről, hogy egy időre megváljanak nagy becsben tartott festményeiktől?

Természetesen nehezebb egy ilyen tárlat anyagának összegyűjtése, mintha közgyűjteményekből válogatnánk, mégis egyre inkább azt tapasztaltuk, hogy szívesen és örömmel adják oda a képeket a magángyűjtők, mert úgy gondolják, hogy a magyar művészetet szolgálhatják vele. Most is akadt persze olyan alkotás, amelyet nem tudtunk kiállítani, mert nem vált meg tőle ilyen hosszú időre a tulajdonosuk, de alapvetően azt kell, hogy mondjam, ma már könnyebb megrendezni egy ilyen kiállítást, mint harminc évvel ezelőtt. A Nemzeti Múzeum falain közel ötven magángyűjtő féltett kincse tekinthető meg, melyek válogatása egy komplex csapatmunkán alapult. A kollégáimmal összeadtuk az ismereteinket és kapcsolatrendszerünket, így alakult ki végül a kiállítás anyaga.

- A kiállított festmények közül van olyan, amelyik különösen kedves az ön számára?

- Természetesen van, több is, de általában mire eljutunk egy kiállítás végére, minden művet nagyon megszeretek.

- A kiállítás mellé megjelent egy gazdagon illusztrált kiadvány is, amelyben megtalálhatóak az itt szereplő festmények.

- Igen. Határozott célunk volt, hogy ne kiállítási katalógust, hanem egy könyvet alkossunk meg. Nem szerettük volna, hogy pusztán szép képek gyűjteménye legyen a kiadvány. Az 1980-as években jelent meg utoljára érdemi tanulmány a magyar festészetnek erről a korszakáról, ezért mi most négy művészettörténész tollából négy külön esszével reprezentáljuk ennek a kétszáz évnek a magyar festészettörténetét. Ilyen értelemben hiánypótló ez a mű, amely azzal a megszorítással készült, hogy a művészettörténészek kizárólag a kiállításon látható festményeket használhatták a tartalom illusztrálására.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

Tóth Krisztina: Ne húzzuk be a nyakunkat!

Az írók szerepéről, a múlt borzalmainak lejegyzéséről, a populizmus terjedéséről, valamint a társadalmak szélsőséges megosztottságáról beszélt Tóth Krisztina a Könyvfesztivál megnyitóeseményén. Az idei díszvendéget, Szvetlana Alekszijevicset Háy Hános laudálta.
Színház

Közzétette el nem mondott szenátusi beszédét Karsai György

Rátóti Zoltán egy hónappal ezelőtt, augusztus 26-án menesztette a Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájának vezetőjét, Karsai Györgyöt. A döntés ellen több intézmény és művész felszólalt, később a professzor maga is reagált a történtekre. Most azt a beszédét osztotta meg közösségi oldalán, melyet az egyetem 2021. szeptember 17-i szenátusi ülésén szeretett volna elmondani.
Jazz/World

„A dalaink közösséget hivatottak teremteni” – megjelent a Harcsa Veronika-Gyémánt Bálint Quartet új lemeze

A Fidelio felületén debütál Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint új lemeze, az About Time. A két zenésszel az album címén túl a koncertek feloldó hatásáról, a nemzetközi jelenlétről, illetve közelgő, november 22-i müpás koncertjükről beszélgettünk. A lemez meghallgatható a cikkben.
Zenés színház

Éneklő Kádár-kockák a kifutón – így készült a Soharóza új színházi divatbemutatója, a Keleti Blokk (GALÉRIA)

Szeptember 9-én mutatták be a Trafóban Halas Dóra és Nagy Fruzsina legújabb catwalk koncertjét, a Keleti blokkot, amely egy elképzelt jövőn keresztül tekint vissza a múltra. Dubniczki Attila fotókon keresztül mutatja be a premier előtti utolsó pillanatokat és a háttérben zajló munkát.
Zenés színház

„Én tehát színésznő lettem!” – 150 éve hunyt el Déryné Széppataki Róza

A 19. század egyik legnépszerűbb színésznője, az első magyar opera-énekesnőként számon tartott művésznő több mint három évtizeden keresztül volt meghatározó és megkerülhetetlen alakja a magyar színházi életnek.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: Tanuljunk meg angolul!

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a napokban elhunyt világhírű rapperről, Coolióról emlékezett meg, akit egy interjú során kapott lencsevégre.
Vizuál ajánló

Díjnyertes szlovén filmek érkeznek a Toldiba

Valahol a Bridget Jones és a Trainspotting közt elhelyezkedő, különleges hangulatú történet, egy egzisztenciális thriller a fekete komédia elemeivel vegyítve, valamint egy váratlan találkozás az idősek otthonában. Három kortárs alkotást láthatunk október végén a Szlovén Filmnapokon.
Vizuál ajánló

Kiállítással, művészeti vásárral és divatbemutatóval vár az idén 40 éves FISE

Az iparművészet minden területét felölelő kiállítás nyílik október 6-án a B32 Galériában. A tárlaton 185 kiállító, csaknem kétszáz alkotása látható majd egészen október 20-ig. A kiállítás mellett iparművészeti vásárral, divatbemutatóval és két új FISE kiadvánnyal is készülnek.
Vizuál ajánló

Több ezer műtárggyal várja a látogatókat az Art Market Budapest

Több mint ötszáz kiállító művésszel és több ezer alkotással várja az Art Market Budapest az érdeklődőket október 6-9. között a Bálnában. Közép- és Kelet-Európa vezető művészeti vásárát a Duna-parti épület négy emeletén összesen mintegy 8.000 négyzetméteren építik fel. A vásár idei díszvendége Szerbia.
Vizuál magazin

„Csak a magammal vitt pálinka mentett meg a fagyhaláltól” – Ata Kandó fotókiállítása az 1956-ban elmenekült gyerekekről

„Azoknak az embereknek, különösen a gyerekeknek a sorsát akartam megmutatni, akik nagyobb szabadságért harcoltak a kommunista Magyarországon” – mondta a 103 évet élt Ata Kandó fotóművész egy korábbi interjújában az 1956-os menekülthullám idején készített gyerekportréi kapcsán. Ezekből a képekből láthatunk most egy válogatást a PaperLab Galériában, Messzemenők címmel.