Vizuál

Fertőszögi Péter: "Örömmel adják oda a képeket a magángyűjtők"

2013.04.04. 08:00
Ajánlom
A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében nyílt meg a Vonzások és változások - 18-19. századi magyar festészet magángyűjteményekben című kiállítás a Nemzeti Múzeumban. A közelmúltban rekordösszegért elkelt Csontváry-alkotást, a Traui tájképet is bemutató, magángyűjtemények festményeit felvonultató tárlat főkurátorával, a KOGART kuratóriumának elnökével, Fertőszögi Péterrel beszélgettünk. INTERJÚ

- A Budapesti Tavaszi Fesztivál megnyitóján Tarlós István főpolgármester úr említette, hogy a nemzet kincseinek jelentős része magángyűjteményekben található. Miért alakulhatott ez így?

- Ez természetes jelenség, amely a világon mindenhol megfigyelhető. A korabeli viszonyoknak megfelelően az állam - illetve korábban a főúri- és főpapi megrendelői réteg - mellett a polgárosodás előrehaladtával a magángyűjtők is egyre inkább bekapcsolódtak a művészeti alkotások gyűjtésébe. A 19. század során rangos magángyűjtemények alakultak ki, és ez a folyamat egészen napjainkig tart. Erről az időszakról igazán átfogó kiállítás a köz- és a magángyűjtemények összekapcsolásával, ezek együttes bemutatásával valósítható meg. A kizárólag a magángyűjteményekből rendezett tárlatok - mint amilyen ez a kiállítás is - bizonyos értelemben máshová helyezik a hangsúlyokat, mint a hagyományos művészettörténeti kánon, amely a közgyűjtemények anyagán alapul. Ezeknek a gyűjteményeknek az összetételét a gyűjtők speciális érdeklődése határozza meg, és az itt található, sokszor nem megrendelésre készült alkotások frissessége, elevensége miatt bizonyos korszakok, vagy művészi életművek más-más vonulata válik fontossá.

- Említette, hogy ez a tárlat máshová helyezi a hangsúlyt a szokásos művészettörténeti kánonhoz képest. Melyek azok a jellegzetes témák, amelyek megjelennek ezeken a festményeken?

- A kiállításon nagy számban találni a 19. század első feléből származó portrékat, melyeket az egyre erősödő polgárság elsősorban a saját reprezentációjára rendelt meg. Gyakoriak továbbá a század első feléből és derekáról származó, kisebb méretű tájábrázolások is, és sokkal reprezentatívabban vannak jelen az úgynevezett szalon- vagy zsánerfestészeti képek, valamint a "műcsarnoki festészethez" tartozó alkotások a 19. század utolsó harmadából, amelyek mind kedvelt irányzatok voltak a magángyűjtők körében. Hiányoznak azonban a történelmi vagy mitológiai témájú festmények azért, mert ezeket a nagyméretű műveket legtöbbször állami megrendelésre készítették, és a művész csak a hozzátartozó vázlatokat és előkészítő tanulmányokat tudta magángyűjtőknek eladni.

- Harminc éve rendeztek utoljára a mostanihoz hasonló kiállítást. Ön hogy tapasztalta, milyen fogadókészség mutatkozott a magángyűjtők részéről, hogy egy időre megváljanak nagy becsben tartott festményeiktől?

Természetesen nehezebb egy ilyen tárlat anyagának összegyűjtése, mintha közgyűjteményekből válogatnánk, mégis egyre inkább azt tapasztaltuk, hogy szívesen és örömmel adják oda a képeket a magángyűjtők, mert úgy gondolják, hogy a magyar művészetet szolgálhatják vele. Most is akadt persze olyan alkotás, amelyet nem tudtunk kiállítani, mert nem vált meg tőle ilyen hosszú időre a tulajdonosuk, de alapvetően azt kell, hogy mondjam, ma már könnyebb megrendezni egy ilyen kiállítást, mint harminc évvel ezelőtt. A Nemzeti Múzeum falain közel ötven magángyűjtő féltett kincse tekinthető meg, melyek válogatása egy komplex csapatmunkán alapult. A kollégáimmal összeadtuk az ismereteinket és kapcsolatrendszerünket, így alakult ki végül a kiállítás anyaga.

- A kiállított festmények közül van olyan, amelyik különösen kedves az ön számára?

- Természetesen van, több is, de általában mire eljutunk egy kiállítás végére, minden művet nagyon megszeretek.

- A kiállítás mellé megjelent egy gazdagon illusztrált kiadvány is, amelyben megtalálhatóak az itt szereplő festmények.

- Igen. Határozott célunk volt, hogy ne kiállítási katalógust, hanem egy könyvet alkossunk meg. Nem szerettük volna, hogy pusztán szép képek gyűjteménye legyen a kiadvány. Az 1980-as években jelent meg utoljára érdemi tanulmány a magyar festészetnek erről a korszakáról, ezért mi most négy művészettörténész tollából négy külön esszével reprezentáljuk ennek a kétszáz évnek a magyar festészettörténetét. Ilyen értelemben hiánypótló ez a mű, amely azzal a megszorítással készült, hogy a művészettörténészek kizárólag a kiállításon látható festményeket használhatták a tartalom illusztrálására.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

A mi Chicagónk

A Chicago a minőségi szórakoztatóipar egy legsikerültebb darabja. Nem azért persze, mert igen jól meg van csinálva. Inkább azért, mert jól ki van találva. Nemcsak a társadalmat leplezi le, de önmagát is. Alföldi Róbert rendezésében, a Kultúrbrigád és az Átrium előadásában pedig a mi, honi állapotainkat is.
Klasszikus

Varázslatosan festő koncertközpont épül Münchenben

Az osztrák Cukrowicz Nachbaur Architekte mérnökei építik azt a koncertpalotát, amelynek nagytermében 1800 néző kaphat majd helyet.
Klasszikus

Fidelio Klasszik: Bérczes, Elsässer, Tóth Vera

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 14-én lesz hallható a 92.1-en.
Vizuál

Frida hétfőnként is fogad

A nagy érdeklődésre való tekintettel július harmadik hetétől hétfőnként is látogatható a Nemzeti Galériában a Frida Kahlo-kiállítás.
Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Találtak egy Kubrick-forgatókönyvet, akár film is készülhetne belőle

Hatvan év után került elő a Burning Secret forgatókönyve, amelyet a rendező Calder Willingham regényíróval közösen írt.
Vizuál sigmund freud

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Vizuál ingmar bergman

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Vizuál frida kahlo

Frida hétfőnként is fogad

A nagy érdeklődésre való tekintettel július harmadik hetétől hétfőnként is látogatható a Nemzeti Galériában a Frida Kahlo-kiállítás.
Vizuál magyar nemzeti galéria

Frida Kahlo egy családtag szemével

A videón Frida kedvenc húgának, Cristinának az unokája mesél többek közt arról, hogy milyen volt a a festőházaspár élete, vagy milyen volt felnőni a festőnő képei között.