Ma már senki nem jár videotékába, egyre kevesebben tudják, mi a kapcsolat egy magnókazetta és egy toll között, abbahagyták a videolejátszók gyártását, és a CD is lejárt lemez. Nagyjából tíz éve a torrentsite-ok és az online streamoldalak szolgálják ki a nagy tömegeket, ha film- vagy zeneletöltésről van szó. Mindeközben az internetes kalózkodás jogi háttere még mindig homályos, és a közvélemény egész máshogy ítéli meg a szerzői jog védelme alatt álló tartalmak terjesztését és letöltését, mint egy bolti lopást.

A 2000-es évek elején kezdtek el az emberek CD-t másolni, a hanglemezgyártók pedig hamarosan visszaesést tapasztaltak az eladások számában. Hiába próbálkoztak az igényesebb megjelenésű kiadványokkal, másolásvédelmi technológiákkal, egy idő után senki nem akart kilós súlyú CD-táskákat pakolni az autója kesztyűtartójába, és akadozó discmannel indulni az esti kocogásra. Eltűntek a gyanús pinceüzletekből a másolt, felmatricázott DVD-k. Jöttek az mp3-lejátszók és a telefonok, az mp4-lejátszók, a laptopok és a tabletek, a DVD-lejátszók az USB-bemenetekkel. A tévézést és a DVD-zést felváltotta a letöltés vagy a streamelés.

internet számítógép

Az illegális streamoldalak általában orosz szervereken működnek, használatuk sokszor még regisztrációt igényel, de ember legyen a talpán, aki sokáig bírja a gyatra minőséget és az akadozó kapcsolatot, nem is beszélve az agresszívan felugró reklámokról.

A torrentezés népszerűsége nagyjából tíz éve töretlen

A torrent egy peer-to-peer (P2P) protokoll, amely a számítógépek egyenrangú összekapcsolását jelenti. Ahelyett, hogy a felhasználó egy központi szerverről töltene le, a tartalmat a hálózat minden kliensétől szeletenként kapja meg. Minden letöltő egyidejűleg fel is tölt, így minél több a kliens, annál gyorsabb a letöltés. Ez a módszer egyetlen központi szervert kíván meg, ennek neve a tracker – egyszerűbb kifejezéssel keresőoldal, ahol a felhasználók tartalmakra kereshetnek, értékelhetik őket, kommentelhetnek, fórumozhatnak. Ilyen tracker a néhány hete lekapcsolt Kickass Torrent, vagy a magyar nyelvű, meghívós rendszerű úgynevezett privát tracker, az nCore.

Különbséget kell tenni a jogsértő tartalmak megosztása és a torrentezés között, de a gyakorlatban világos, hogy a torrenten terjedő fájlok 99%-a szerzői jogvédelem alá esik. Vannak kivételek: 2014-ben Thom Yorke, a Radiohead frontembere torrent segítségével kezdte terjeszteni a lemezét, 2015-ben egy magyar független filmet, a Fekete levest az nCore-on mutattak be.

internet számítógép

A szerzői jogokról szóló 1999-es törvény egyértelműen kimondta, hogy bármely jogvédett szellemi termék többszörözése, engedély nélküli megosztása büntetendő. Az új, 2013-as Btk. azonban szentesítette azt a gyakorlatot, hogy a hatóságok nem jártak utána azoknak az alkalmi torrentezőknek, akik nem üzleti célból töltöttek le:

Ellenkező esetben kettő, három, de akár tíz év börtönbüntetést is kaphatnak a jelentős vagyoni kárt okozók.

A torrentezők idén júniusban újra fellélegezhettek, amikor a Kúria kimondta, hogy az internetszolgáltatók nem kötelezhetők arra, hogy ügyfeleik adatait – nevüket, IP-címüket és lakhelyüket – kiadják a szerzői jogra jogosultak kérésére. A Kúria döntése egyébként egy uniós precedensen, egy 2011-es belga ügyön alapszik, ahol az ottani közös jogkezelő szervezet, a SABAM a Scarlet nevű internetszolgáltató felé tett követelését tagadta meg a bíróság.

Országok, ahol jobb, ha nem tölt le!

Sok európai országban szigorúbbak a szabályozások, mint itthon. Németországban postán érkezik a büntetés fizetésére felszólító levél, ezért ajánlatos a háttérben futó torrentprogramot is leállítani a laptopunkon, ha az országba utazunk.

A büntetés elérheti az ezer eurót is.

Franciaországban 2010 és 2013 között 1,6 millió internetfelhasználónak küldött figyelmeztetést a kalózkodás elleni hivatal, a Hadopi-ügynökség. Három figyelmeztetés után egy hónapos interneteltiltást kaptak a bűnösök, egészen a szabályozás eltörléséig. Ausztriában a Bécsi Kereskedelmi Bíróság gyakorlatiasabban állt az ügyhöz, amikor az internetszolgáltatókat a legnépszerűbb trackeroldalak letiltására kötelezte.

Hollandiában bármely művészeti termék felhasználói célú letöltése vagy másolása megengedett, a warezolt, azaz feltört szoftverek terjesztése azonban nem. Svájcban 2014-ben született a hazaihoz hasonló, enyhébb szabályozás. Svédországban törvényileg ugyan tiltott a copyright alatt álló tartalmak letöltése, de az állam nem zaklatja a magánszemélyeket. Nem túl rugalmas az orosz kalózellenes törvény: 2013-ban domainneveket és IP-címeket tiltottak le és tettek elérhetetlenné a hatóságok, de az illegális letöltés ezután sem vált nehezebbé.

internet számítógép

54 millió dolláros vagyon harminc évesen

A trackeroldalak két legnevesebbike a Kickass és a PirateBay. Ez utóbbi az internet 89. leglátogatottabb oldala, és több alternatív linkkel (úgynevezett proxyval) rendelkezik. 2009-ben az alapítói 4, 8 és 10 hónap börtönt és 46 millió koronás bírságot kaptak a szerzői jogok megsértése miatt, de az oldal továbbra is működik.

A másik, a Kickass az elmúlt hetekben azzal került be a hírekbe, hogy elfogták a tulajdonosát, a 30 éves ukrán Artem Vaulint. Az amerikai ügyészek egymilliárd dollárban határozták meg a Kickass által okozott kárt, ami erős alábecslés.

de miután pár napon belül a trackeroldal újra működni kezdett egy más webcímen, a torrentező tömegek megfeledkeztek Vaulinről is, és alig gyűlt össze 55 ezer aláírás. Nem mintha sajnálni kéne az ukrán férfit, aki fiatal kora ellenére 54 millió dolláros vagyont szedett össze az oldal üzemeltetéséből.

A hazai torrentoldal, az nCore egy Kókusz-szigeteki domainvégződést használ, mintegy 600 ezer felhasználót kiszolgáló szerverparkjának hollétéről azonban nem lehet tudomásunk. Az oldal üzemeltetői egyébként többször próbáltak a jó útra térni, és felkeresték az Artisjust, hogy kidolgozhassanak egy fizetős, tiszta rendszert, de sikertelenül.

Az olcsó és legális megoldás

Ma már senki nem szeretne 2-3000 forintot költeni egy-egy filmre vagy zenei albumra, de szerencsére megjelentek a legálisan és viszonylag olcsón használható streamszolgáltatások. Az év elején indult el itthon a Netflix, mely az első hónapban ingyenes. A baj az, hogy nagyjából két-három hónap alatt kimazsolázható a szolgáltató kínálata, és sem szinkronos, sem magyar feliratos filmek nem érhetők el rajta. (Ez utóbbi problémán már dolgoznak Szegeden.)

internet számítógép

A Netflix célja egyébként a hagyományos tévék felváltása, és gyártóként is sikerrel mutatkozott be, ők készítik például a négy éve sikerrel futó House of Cards (Kártyavár) című sorozatot. Zenestreamelő szolgáltatás többek között a Spotify, a Deezer és az iTunes. Ezek havidíja általában alig lépi át a havi ezer forintot, de aligha tudják azoknak az igényeit kielégíteni, akik mondjuk egy reneszánsz lantkoncertet vagy egy ritkább fúziósjazz-albumot szeretnének hallgatni. A lényeg azonban, hogy

De ne higgyük, hogy a szórakoztatóipar túlságosan megsínylette az internetes kalózkodást: egy 2013-as kutatás szerint az illegális zeneletöltés nem vetette vissza a lemezeladásokat. Sőt, esetenként az ingyenes elérés még hozzá is járult egy-egy előadó népszerűségéhez. Virágzik Hollywood, és egymás után gyártják az újabb és újabb tévésorozatokat is. A Trónok harca rendszeresen toplistás a legtöbbször letöltött tartalmak között, az ötödik évad záróepizódját 1,5 millióan szedték le tizenkét óra alatt, ennek ellenére szó sincs róla, hogy a fantasy-series veszteséges lenne.

A magyar netkalózoknak nincs félnivalójuk, igaz, sok lehetőség sincsen a legális online tévézésre. De abban biztosak lehetnek a forgalmazók, hogy amint megjelenik egy elérhető áron széles kínálatot nyújtó szolgáltatás, a jogsértő letöltések száma csökkenni fog. Ugyanúgy, ahogy a videokazettát másolók száma is csökkent annak idején a videotékák megjelenésével.