Vizuál

Filmes és fotós programok is várják az érdeklődőket az Essentia Artis programsorozat keretében

2023.03.10. 15:45
Ajánlom
Március 16-án az Erdély történelmét évszázadokig meghatározó Teleki család tagjainak sorsába kastélyuk történetén keresztül nyerhetnek bepillantást az érdeklődők, március 29-én pedig a Kepes Györgyről szóló dokumentumfilm premier előtti vetítése után a fényművészet kerül fókuszba a Pesti Vigadóban.

Az alábbi cikk szponzorált tartalom, nem a Fidelio szerkesztőségének tagjai írták.

Az Essentia Artis az MMA 2022-ben végzett művészeti ösztöndíjasainak programsorozattal kísért kortárs zárókiállítása, amelynek keretében április 2-ig 9 művészeti ágból 70 alkotó, több mint félszáz ingyenes eseménnyel, többek közt filmszakmai programokkal is várja az érdeklődőket a Pesti Vigadóban.

Március 16-án az Aranyszőnyeg – A gernyeszegi Teleki-ház feltámadása című dokumentumfilm azt a kastélyt mutatja be, amely nemcsak a magyar művelődéstörténet kiemelt helyszíne, de a XX. és a XXI. századi erdélyi főnemesi kálvária fontos állomása is volt. Az Erdély történelmét évszázadokig meghatározó Teleki család tagjainak sorsába kastélyuk történetén keresztül pillanthatunk be, ugyanakkor arra a kérdésre is választ kaphatunk, hogy

vajon mit keresnek valójában oly megszállottan a sok ezer kilométert utazó, hiánypótló történelmi beszámolókat készítő dokumentumfilmesek?

A filmvetítést követően Margittai Gábor író, filmkészítő és Major Anita rendező számolnak be a Kárpát-medencében megélt tapasztalataikról, s teszik gazdagabbá a magyarságról való ismereteinket. Az alkotókkal Pásztor Zoltán, az MTVA szerkesztője beszélget.

margittai_tema-150346.png

A gernyeszegi Teleki-ház (Fotó/Forrás: MMA)

Március 29-én A tudós agyával, a festő szívével – Kepes György és a médiaművészet születése című programban a dokumentumfilm arra a kérdésre keresi a választ, hogy az 1960-as évek második felében a művészeti és technológiai mozgalom kibontakozását hogyan befolyásolta a Bauhaus amerikai recepciója. Más szóval a Bauhaus programja, oktatási modellje és eredeti célkitűzéseinek az öröksége – ami a művészet társadalmi átalakulásra való képességébe vetett hitre, valamint a művészet és az élet közötti határok felszámolására épült – milyen mértékben hatott a művészet és a tudomány közötti interakciót szorgalmazó tengerentúli kezdeményezésekre.

A világ egyik legismertebb műszaki egyetemén, az MIT-n 1967-ben Center for Advanced Visual Studies (CAVS) névvel egy sajátos művészeti laboratóriumot alapító Kepes György festő, fotográfus, formatervező, elméleti szakember és egyetemi professzor pályafutását esettanulmányként használva

a dokumentumfilm a második világháború utáni első olyan központok és csoportok történetét mutatja be, amelyek az új médiumokkal folytattak kísérleteket, és a csúcstechnológiát arra használták fel, hogy megidézzék „a természet elveszett pompáját”.

A médiaművészet egy-egy jelentős úttörőjét megszólaltató, archív felvételekben gazdag film legfőbb konklúziója annak felismerése, hogy a Kepes György központjában folytatott interdiszciplináris vizuális kutatások nemcsak a legkorszerűbb, máig ható művészeti formákat (pl. videó, holográfia, sky art, fénykinetikus épületvetítések stb.) honosították meg a világban, de a hidegháború ellentmondásokkal terhes időszakában környezettudatos gondolkodásra is neveltek, és egy szigorúan esztétikai alapokra helyezett, a művész és a tudós termékeny együttműködésének az utópiájára épülő társadalmi szerepvállalásban is érdekeltek voltak.

A filmvetítést követő kerekasztal-beszélgetés az optikai kommunikáció egyik leglenyűgözőbb formáját úgy állítja történeti kontextusba, hogy a médium jövőjét illető kérdésekre próbál választ adni. A fénnyel való alakítás önálló művészeti területté válásának története elválaszthatatlan a magyar származású alkotók (Moholy-Nagy László, Kepes György, Schöffer Miklós stb.) jelenlététől. A médium megjelenése egy új típusú gondolkodással járt együtt, ami megkövetelte a művészet és a tudomány egyben látását, és a különböző területek közötti együttműködést. A kortárs művészetben a fény alapú alkotások jellemzően a tudományos kutatásokra épülnek, és az elektromágneses sugárzás természetét, fizikai-optikai törvényszerűségeit esztétikailag hasznosító elképzeléseknek adnak formát.

pillo_akos_a_foldut_oreg_halasz1-150628.jpg

Pilló Ákos fotográfus alkotása (Fotó/Forrás: MMA)

Kepes György intézetében, a cambridge-i MIT-n 1967-ben alapított Center for Advanced Visual Studies (CAVS) ösztöndíjasaként dolgozott Csáji Attila, aki 1977-ben Kroó Norbert fizikussal „szuperpozíciós módszer” néven dolgozta ki azt az első művészeti aspektussal bíró szabadalmat és kutatási programot Magyarországon,

ami a képi minták megalkotásához egy akkoriban felfedezett új fényforrást, a lézert kezdte el használni.

A lézerinterferenciák átértékeléséből születő figuratív-emblematikus képek lehetővé tették, hogy végtelenített, organikus struktúrákból álló lézershow-kat lehessen tervezni. A művészet és az élet minden területét behálózó fény napjainkban már nemcsak látványos tűzijátékok formájában változtatja ünneppé a szürke hétköznapokat, vagy teremti meg otthonainkban egy formatervezett tárgy esztétikai értékét, hanem alig találunk olyan játékot vagy szórakozási formát, amihez ne igényelnénk a jelenlétét. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Kroó Norbert fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Sebestyén Tamás, Csáji Attila festőművész, az MMA rendes tagja, Orosz Márton művészettörténész, a beszélgetés moderátora pedig Wesselényi-Garay Andor, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.

Március 31-én a fotós kerekasztal-beszélgetésen három kitűnő fiatal fotográfussal ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Haris László fotóművész, az MMA rendes tagja, az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozatának tagja vendégül látja Illés Katalint, aki a stage fotográfia művelője. A kutatásai alapján kialakuló koncepciója szerint rendezi meg a fényképezendő jelenetet. Témája a nagycsaládosok öröme, boldogsága, hite. Molnár Zoltán és Pilló Ákos autonóm riportokat készít, akik tőlük függetlenül meglévő helyzeteket tanulmányoznak, elemeznek az igazság feltárásának igényével.

A 2023. március 2.-április 2. között zajló ESSENTIA ARTIS programjai ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek.

Regisztráció a programokra ide kattintva.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Margittai Gábor író, filmkészítő és Major Anita rendező (Forrás: MMA)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

„Ha sztrájkolunk, ha lejjebb kapcsolunk, nem lesz magyar operaéneklés” – interjú Ókovács Szilveszterrel

Új évadról, sztrájkról, szereposztásokról és az Eiffel Műhelyházról is kérdeztük Ókovács Szilveszter főigazgatót, aki azt is elárulta, mit gondol az elmúlt időszak néhány olyan kínos ügyéről, amit felkapott a sajtó.
Klasszikus

Elhunyt Fekete Győr István

A Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett zeneszerző, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola zeneszerzés tanára 88 éves volt.
Plusz

Ugorjon fejest a szabadtéri szezonba a júniusi Fidelióval!

Részletes programbontásokkal, hírekkel, ajánlókkal és interjúkkal megjelent a 2024. júniusi Fidelio. Az ingyenes magazin megtalálható országszerte, az ismert terjesztési pontokon, és az online verzió is elérhető!
Jazz/World

Fedél nélkül – Simon Kornél zenekara ad koncertet a 6SZÍN-ben

Simon Kornél és Tótváradi Zsolt szerzőpáros együttese, a Boughris május 30-án tartja meg bemutatkozó estjét a terézvárosi játszóhelyen. A zenekar átmenetet képez a Pink Floyd és John Mayer stílusa között. 
Színház

A művészet szabaddá tesz – interjú Venyige Sándorral

Pest megye legnagyobb szabadtéri összművészeti fesztiválját kínálja Budapesttől mindössze 25 kilométerre a Mézesvölgyi Nyár. A fesztivál alapító-igazgatóját, Venyige Sándort kérdeztük az idei programokról.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

A Kádár-kocka hatástörténetével foglalkozik a Ludwig Múzeum legújabb kiállítása

A május 18. és augusztus 18. között látogatható, időszaki tárlat változatos művészeti médiumok és immerzív installációk segítségével mutatja be a jellegzetes kockaház történetét.
Vizuál ajánló

Egy minden irányba kritikus politikai kabaré – a közélet abszurditásait bemutató tárlat nyílt a XV. kerületben

Hogy a politika az elmúlt években teljességgel rátelepedett az emberek hétköznapjaira, jól jelzi, hogy már a kortárs design tárgyakon is találkozhatunk a legemlékezetesebb közéleti botrányokkal.
Vizuál hír

Elveszettnek hitt részletek kerültek elő az Egri csillagok 1923-as filmfeldolgozásából

Filmtörténeti szenzációt jelentő részletek kerültek elő az Egri csillagok bő száz éve forgatott némafilmváltozatából. Az életre kelthető apró szilánkokra Janikovszky Mara hagyatékában bukkantak rá.
Vizuál magazin

KÉP-regény: A híd, ami megmaradt

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal az európai uniós csatlakozás kapcsán Budapest hídjainak történetét idézi fel.
Vizuál hír

„Úton lenni boldogság, megérkezni halál” – film készül a 80 éves Hobóról

Zenés road movie forgatása indul Földes László Hobo monumentális életművéről a Nemzeti Filmintézet támogatásával. A mintegy nyolc évtizedes életutat megfilmesítő Nem lehet két hazád forgatókönyvírója Turczi István, rendezője pedig Szalay Péter.