Vizuál

Filmzenepremier: Hallgasd meg az Oscar-díjas magyar rendező filmjének zenéjét!

Magyar abszurd egy lakásba zárva - interjú Deák Kristóffal
2019.12.27. 16:30
Ajánlom
Egy lakás, amelyik kisgömböcként fal fel mindenkit, aki csak becsönget. Deák Kristóffal első tévéfilmje kapcsán arról beszélgettünk, hogy lehet humorral tálalni az ötvenes évek Budapestjének abszurditását, mennyit kellett változtatnia a valós történeten és hogyan került a filmbe egy szovjet kuplé. A rendező a Fidelio olvasóinak mutatja meg elsőként a teljes filmzenét!

Az Oscar-díjas Deák Kristóf első egész estés televíziós filmjének zenéje először a Fidelión hallható!

A harminc dalból álló score Balázs Ádám zeneszerző munkája. Balázs Ádám 1973-ban született Budapesten. Zeneszerzői tanulmányait Kocsár Miklós tanítványaként végezte. Számos játékfilm, dokumentumfilm (Mindenki, Testrôl és Lélekrôl, Könnyű leckék, Lajkó - Cigány az űrben, Utóélet) és sorozat (Terápia, Árnyak) zenéjét jegyzi. 2014 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zeneszerzés tanszakán digitális hangszerelést tanít.

December 28-án a filmmel együtt is meghallgatható. 

 

Hogyan bukkantatok rá a filmet ihlető valós történetre?

Vörös András forgatókönyvíró -, akivel hosszú évek óta dolgozunk együtt - saját családja története után kutakodva talált rá egy oral history archívumra, ahol sok átlagemberrel készült interjút lehetett meghallgatni.

A filmbeli sztori Szűts Miklós festőművész családjával esett meg.

Miklós édesanyja, Erzsi néni mesélte el az ő különös fogságuk történetét, már túl a nyolcvanon, sok humorral, az eset abszurditását kiemelve. Nem azt hangsúlyozta ki, hogy milyen borzasztó sorsuk volt a Rákosi-rendszerben, hanem valahogy épp a fonákját, hogy ennyire elképesztő dolgok is megtörténhettek. Amikor megtudtuk a történet végét, dobtunk egy hátast. Az teszi fel a koronát az abszurditásra.

Foglyok_Ilona-Fotorzs-130212.png

Foglyok (Fotó/Forrás: Filmfabriq)

A filmben melyik szereplője Szűts Miklós édesanyja?

Szamosi Zsófi, akit Ilonának neveztünk el a filmben. Ő a családanya, a sziklaszilárd, rendíthetetlen, a legnagyobb veszélyt is finom humorral kezelő középpont. Amikor Miklóstól engedélyt kértünk, hogy használhassuk a családja történetét, akkor megtudtuk, hogy készült még egy felvétel - ebből új részletek derültek ki.

Aztán megtaláltuk Sára nénit is, aki 2017 őszén már túl járt a kilencvenen.

Vele is találkoztunk és ő is elmesélte a saját verzióját. Végül Vörös Andris elment a nemzetbiztonsági történeti levéltárba, ahol az ügy hivatalos nyomait is fellelte. Ezekből már egy elég szép korrajz bontakozott ki. Szamosi Zsófi és Sodró Eliza pedig a felvételeken meg tudták hallgatni a karaktereik „eredetijét”.

Miért Sára lett a főszereplő?

Érdekesebb volt egy olyan karakteren keresztül átélni ezt az egészet, aki nem az elejétől van bent a lakásban, amit csapdának használ az ÁVÓ, hanem kívülről beleesik. Kell látnunk a külvilágot is, hogy aztán bezárva érezhessük magunkat. Meg lehet mutatni a kontrasztot, egy kicsit a várost és a kort.

Foglyok-Sara-Guszti-Motor-130219.jpg

Foglyok (Fotó/Forrás: Filmfabriq)

Sára karaktere olyasvalaki, aki boldogan él a Rákosi-rendszerben.

Tulajdonképpen elvan: van munkája, udvarlója, van tető a feje felett, nincs háború. Neki ez már a pár évvel korábbi állapotokhoz képest kész főnyeremény. Ő tud ugyan arról, hogy messze nem tökéletes rendszerben élnek, de pontosan tudja, hogy hogyan kell viselkednie, mit kell mondania, csinálnia, hogy ne essen bántódása, ne figyeljen fel rá a hatalom. Ám amikor a családját mégis megtalálja a diktatúra gépezete, akkor már nem tudja kivonni magát. Itt kezdődik a személyiségfejlődése. Akkor már nem tudja félrefordítani a fejét.

Érdekes, hogy az ötvenes években a legtöbb ember úgy volt vele, mint Sára. A saját családomból is ezt hallottam vissza. A többség próbált élni, örült, hogy béke van. Lehet, hogy nem kajálták be a propaganda szlogeneket, morogtak néha kicsit, de nem csináltak semmit, amíg nem közvetlenül őket érintette.

Ez az elnyomó rendszerek természetének érdekes jellemzője, amit ritkán látni filmekben. Ha diktatúra van, az nem úgy néz ki, hogy minden fekete, kormos, füstköd ül a városra és mindenkit megölnek

– csak az emberek töredékével történnek a borzasztó dolgok. A többiek meg csak néznek, és nem csinálnak semmit.

Az érdekelt, mik azok az emberi, finom, hétköznapi reakciók, amik ilyenkor működésbe lépnek.

Foglyok-BognarGyongyveresMolnarLeventeETAesREZSO-133556.jpg

Foglyok (Fotó/Forrás: Filmfabriq)

A kettősség a zeneválasztásban is megmutatkozik, miközben a családhoz betoppannak az ÁVÓ-sok és elkezdik keresni a családot, vidám, könnyed, szinte vicces dallamok kísérik a képeket.

Sára világát egy Lila orgonák című dalocskán keresztül ismerjük meg, ez az egyetlen zene a filmben, ami nem Balázs Ádám munkája, hanem egy Miljutyin nevű szovjet zeneszerző korabeli műve. Akkoriban elég gyakori volt, hogy a szovjet kuplékat átvették és lefordították magyarra. Beleszerettünk a dallamba, van benne egy csipet keserédes, oroszos íz. 

Valójában ez egy szerelmes dal, semmilyen ideológia nincs benne, csak visszahozza az ötvenes évek hangulatát és Sára gondtalanságát a film elején.

A zeneszerzőnk, Balázs Ádám aztán fogta ezt az egyszerű kis dallamot, és egy új szintre emelte - beleépítette a filmzenébe, gyönyörű harmóniákkal variálta, és a dallamocska a filmzenén belül így Sára saját motívumává vált.'

Mit reagált Szűts Miklós a kész filmre?

Az elején megkért minket, hogy ne az ő családjuk nevét használjuk, mert azért ez mégis egy dramatizált történet, fikció, hiszen számos ponton változtattunk. Szűtsék helyett így lettek Gaálék. Amikor elkészült, Miklós megnézte a filmet. Én lerágtam a körmömet, de hálistennek nagyon jól vette. Teljes mellszélességgel mellé állt, és

végül azt is megengedte, hogy elmondjuk, ez az ő családjuk története.

Mennyire ragaszkodtatok a valós tényekhez?

Joggal mondhatjuk, hogy “igaz történet alapján”, de persze teljesen más egy dramatizált cselekmény, ami filmként össze kell, hogy álljon és hús-vér karakterei vannak. Kell egy főszereplő. Sok mindent át kell “hangszerelni”, sok részletet meg kell alkotni, kidolgozni. De azért jópár helyen szinte szó szerint elhangzott mondatokat használtunk, annyira tetszettek ezek a fordulatok.

Foglyok-SafranyAgostonPETI-154938.jpg

Deák Kristóf: Foglyok

Volt, amit kihagytatok az eredeti történetből?

A történet kompaktsága miatt kimaradt sokminden. Például, hogy az egyik ÁVÓ-s az események után úgy két évvel egyszer csak szembe jött a családanyával a Szabadság-hídon. Ráköszönt, megkérdezte, hogy vannak a gyerekek… Erzsi néni először azt sem tudta, hogy ki az, csak hebegett-habogott. Aztán rájött, hogy ez volt az az ÁVÓ-s, aki egy hétig vigyázott rájuk. Valahogy a férfi nem úgy élte meg ezt a dolgot, ahogy a fogvatartott család… Ezért is adtunk az egyiküknek pár olyan jelenetet, ahol barátkozik a kisfiúval.

A miskolci Cinefesten már találkozott a közönség a filmmel. Olyan rendező vagy, aki szeret bent lenni a vetítésen?

Az első pár alkalommal igen. Nagyon tanulságos. Talán a legtöbbet ebből lehet tanulni, hogy nézem az arcokat, és egyből látom, mi működik és mi nem.

És persze csodás érzés, amikor több százan együtt, egyszerre élnek át egy filmet. Ez a legfontosabb

– nem a nagy vászon vagy a dübörgő hangfalak, hanem a közösségi élmény az, ami nagyon mássá tesz egy moziélményt, mint ha tévén nézzük ugyanazt.

Fantasztikus, amikor beindul a kémia, és a közönség elkezdi venni a lapot, összekacsint. A Foglyok az első pár percben egy önmagát nagyon komolyan vevő történelmi filmnek tetteti magát. Aztán a nézőnek leesik, hogy iróniával, humorral, könnyedén (is!) fogjuk szemlélni ezeket a fura, abszurd és sötét eseményeket. Amikor a moziban először felcsattant a nevetés, az nagyon jó érzés volt. A miskolci nézők vették a lapot, még jobban is, mint reméltük.

Foglyok-Ormester-Fotorzs-Ajto-130219.png

Foglyok (Fotó/Forrás: Filmfabriq)

Deák Kristóf első egész estés televíziós filmjét, a Foglyokat december 28-én, szombaton este 19.40-kor tűzi műsorára a Duna Televízió, utána a MédiaKlikken egy héten át lesz látható.

A KULT50 bemutatja: Deák Kristóf

Kapcsolódó

A KULT50 bemutatja: Deák Kristóf

A bevett szokástól eltérően a saját lábára állt, és maga kezdte el terjeszteni később Oscar-díjat nyert filmjét, a Mindenkit. Deák Kristóf portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

Tévében az Oscar-díjas Deák Kristóf új filmje

Tévében az Oscar-díjas Deák Kristóf új filmje

A két ünnep között a Duna tévé vetíti a rendező első egészestés filmjét A premieren a film szereplői és alkotói mellett Szüts Miklós festőművész is részt vett: az ő családjának története ihlette a mozit. 

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

A magyar származású festő, akinek a képe a francia elnök dolgozószobájában lóg – Kamaratárlat nyílt Hantai Simon munkáiból

A Hantai, Klee és más absztrakciók című kiállítás a világhírű, magyar származású festő munkái mellett az őt inspiráló alkotók műveit is bemutatja a Szépművészeti Múzeum.
Vizuál

Elhunyt Jan Nowicki, A temetetlen halott című Nagy Imre-film főszereplője

A nyolcvanhárom éves korában elhunyt lengyel színész több évtizeden keresztül Mészáros Márta magyar rendező élettársa volt.
Színház

Bosch világát idézi a Vígszínház új bemutatója – jön a Szeget szeggel Rudolf Péter rendezésében

Shakespeare utolsó, cseppet sem felhőtlen vígjátékát tűzi műsorra a Vígszínház Rudolf Péter rendezésében. A főbb szerepekben Kőszegi Ákos, Stohl András, Seress Zoltán, Balázsovits Edit, Wunderlich József és Márkus Luca lép színpadra.
Színház

Újramesélt Találkozás – Fullajtár Andreával a főszerepben érkezik Nádas darabja az eSzínházra

December 8-ától láthatjuk az eSzínház felületén a Katona új előadását, amely Nádas Péter és Vidovszky László Találkozás című darabjából született. A készítők a film nyelvén mutatják be az ötvenes évek diktatúrájában játszódó történetet, amelyben a zene és a dráma elválaszthatatlan egységet alkot.
Tánc

Lábujjhegyen – az ország három pontján is látható lesz Megyeri Léna és Bősze Ádám zene- és tánctörténeti sorozata

Az idei évadban a Nemzeti Táncszínház ad otthont Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész, műsorvezető közös előadás-sorozatának, amely most vidékre is ellátogat.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: Néha a falra mászok

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a kínai nagy falnál tett látogatása kapcsán a kínai beföldi turizmusról osztja meg gondolatait, és felidézi egyik meglehetősen furcsa, de vicces élményét is.
Vizuál kritika

Kit érdekel egy gyilkosság, ha van szerelem?

Évek óta nem készült olyan szép film a szerelemről, mint A titokzatos nő. Az Oldboy rendezőjének új alkotása detektívtörténetnek álcázza magát, hogy a legszebb emberi érzésről beszéljen, annak minden ellentmondásával és kifürkészhetetlenségével együtt.
Vizuál hír

A megszállottan rajzoló képzőművész – Mácsai István műveiből nyílt kiállítás a Kiscelliben

Mácsai István festőművész alkotásaiból látható kiállítás december 9-től Elmozdul a fal címmel a Kiscelli Múzeumban. A hiánypótló tárlat a műfajokban gazdag életmű sokszálú bemutatására vállalkozik. 
Vizuál hír

Veronica Ryan szobrászművész kapta a Turner-díjat

A 66 éves Veronica Ryant otthona, a karibi Montserrat-sziget gyümölcsei, termései ihlették meg. A művész a 25 ezer fonttal (12 millió forinttal) járó trófeát szerdán vette át Liverpoolban
Vizuál gyász

Elhunyt Rezi Kató Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum általános főigazgató-helyettese

„Megrendülten tudatjuk, hogy Rezi Kató Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum általános főigazgató-helyettese, az MNM Esztergomi Vármúzeum igazgatója, a Magyar Régész Szövetség alapító tagja életének 59. évében ma reggel váratlanul elhunyt” – adta hírül az intézmény közleményében.