Hogyan bukkantatok rá a filmet ihlető valós történetre?

Vörös András forgatókönyvíró -, akivel hosszú évek óta dolgozunk együtt - saját családja története után kutakodva talált rá egy oral history archívumra, ahol sok átlagemberrel készült interjút lehetett meghallgatni.

Miklós édesanyja, Erzsi néni mesélte el az ő különös fogságuk történetét, már túl a nyolcvanon, sok humorral, az eset abszurditását kiemelve. Nem azt hangsúlyozta ki, hogy milyen borzasztó sorsuk volt a Rákosi-rendszerben, hanem valahogy épp a fonákját, hogy ennyire elképesztő dolgok is megtörténhettek. Amikor megtudtuk a történet végét, dobtunk egy hátast. Az teszi fel a koronát az abszurditásra.

Foglyok (Fotó/Forrás: Filmfabriq)

A filmben melyik szereplője Szűts Miklós édesanyja?

Szamosi Zsófi, akit Ilonának neveztünk el a filmben. Ő a családanya, a sziklaszilárd, rendíthetetlen, a legnagyobb veszélyt is finom humorral kezelő középpont. Amikor Miklóstól engedélyt kértünk, hogy használhassuk a családja történetét, akkor megtudtuk, hogy készült még egy felvétel - ebből új részletek derültek ki.

Vele is találkoztunk és ő is elmesélte a saját verzióját. Végül Vörös Andris elment a nemzetbiztonsági történeti levéltárba, ahol az ügy hivatalos nyomait is fellelte. Ezekből már egy elég szép korrajz bontakozott ki. Szamosi Zsófi és Sodró Eliza pedig a felvételeken meg tudták hallgatni a karaktereik „eredetijét”.

Miért Sára lett a főszereplő?

Érdekesebb volt egy olyan karakteren keresztül átélni ezt az egészet, aki nem az elejétől van bent a lakásban, amit csapdának használ az ÁVÓ, hanem kívülről beleesik. Kell látnunk a külvilágot is, hogy aztán bezárva érezhessük magunkat. Meg lehet mutatni a kontrasztot, egy kicsit a várost és a kort.

Foglyok (Fotó/Forrás: Filmfabriq)

Tulajdonképpen elvan: van munkája, udvarlója, van tető a feje felett, nincs háború. Neki ez már a pár évvel korábbi állapotokhoz képest kész főnyeremény. Ő tud ugyan arról, hogy messze nem tökéletes rendszerben élnek, de pontosan tudja, hogy hogyan kell viselkednie, mit kell mondania, csinálnia, hogy ne essen bántódása, ne figyeljen fel rá a hatalom. Ám amikor a családját mégis megtalálja a diktatúra gépezete, akkor már nem tudja kivonni magát. Itt kezdődik a személyiségfejlődése. Akkor már nem tudja félrefordítani a fejét.

Érdekes, hogy az ötvenes években a legtöbb ember úgy volt vele, mint Sára. A saját családomból is ezt hallottam vissza. A többség próbált élni, örült, hogy béke van. Lehet, hogy nem kajálták be a propaganda szlogeneket, morogtak néha kicsit, de nem csináltak semmit, amíg nem közvetlenül őket érintette.

Ez az elnyomó rendszerek természetének érdekes jellemzője, amit ritkán látni filmekben. Ha diktatúra van, az nem úgy néz ki, hogy minden fekete, kormos, füstköd ül a városra és mindenkit megölnek

Az érdekelt, mik azok az emberi, finom, hétköznapi reakciók, amik ilyenkor működésbe lépnek.

Foglyok (Fotó/Forrás: Filmfabriq)

A kettősség a zeneválasztásban is megmutatkozik, miközben a családhoz betoppannak az ÁVÓ-sok és elkezdik keresni a családot, vidám, könnyed, szinte vicces dallamok kísérik a képeket.

Sára világát egy Lila orgonák című dalocskán keresztül ismerjük meg, ez az egyetlen zene a filmben, ami nem Balázs Ádám munkája, hanem egy Miljutyin nevű szovjet zeneszerző korabeli műve. Akkoriban elég gyakori volt, hogy a szovjet kuplékat átvették és lefordították magyarra. Beleszerettünk a dallamba, van benne egy csipet keserédes, oroszos íz. 

A zeneszerzőnk, Balázs Ádám aztán fogta ezt az egyszerű kis dallamot, és egy új szintre emelte - beleépítette a filmzenébe, gyönyörű harmóniákkal variálta, és a dallamocska a filmzenén belül így Sára saját motívumává vált.'

Mit reagált Szűts Miklós a kész filmre?

Az elején megkért minket, hogy ne az ő családjuk nevét használjuk, mert azért ez mégis egy dramatizált történet, fikció, hiszen számos ponton változtattunk. Szűtsék helyett így lettek Gaálék. Amikor elkészült, Miklós megnézte a filmet. Én lerágtam a körmömet, de hálistennek nagyon jól vette. Teljes mellszélességgel mellé állt, és

Mennyire ragaszkodtatok a valós tényekhez?

Joggal mondhatjuk, hogy “igaz történet alapján”, de persze teljesen más egy dramatizált cselekmény, ami filmként össze kell, hogy álljon és hús-vér karakterei vannak. Kell egy főszereplő. Sok mindent át kell “hangszerelni”, sok részletet meg kell alkotni, kidolgozni. De azért jópár helyen szinte szó szerint elhangzott mondatokat használtunk, annyira tetszettek ezek a fordulatok.

Deák Kristóf: Foglyok

Volt, amit kihagytatok az eredeti történetből?

A történet kompaktsága miatt kimaradt sokminden. Például, hogy az egyik ÁVÓ-s az események után úgy két évvel egyszer csak szembe jött a családanyával a Szabadság-hídon. Ráköszönt, megkérdezte, hogy vannak a gyerekek… Erzsi néni először azt sem tudta, hogy ki az, csak hebegett-habogott. Aztán rájött, hogy ez volt az az ÁVÓ-s, aki egy hétig vigyázott rájuk. Valahogy a férfi nem úgy élte meg ezt a dolgot, ahogy a fogvatartott család… Ezért is adtunk az egyiküknek pár olyan jelenetet, ahol barátkozik a kisfiúval.

A miskolci Cinefesten már találkozott a közönség a filmmel. Olyan rendező vagy, aki szeret bent lenni a vetítésen?

Az első pár alkalommal igen. Nagyon tanulságos. Talán a legtöbbet ebből lehet tanulni, hogy nézem az arcokat, és egyből látom, mi működik és mi nem.

És persze csodás érzés, amikor több százan együtt, egyszerre élnek át egy filmet. Ez a legfontosabb

Fantasztikus, amikor beindul a kémia, és a közönség elkezdi venni a lapot, összekacsint. A Foglyok az első pár percben egy önmagát nagyon komolyan vevő történelmi filmnek tetteti magát. Aztán a nézőnek leesik, hogy iróniával, humorral, könnyedén (is!) fogjuk szemlélni ezeket a fura, abszurd és sötét eseményeket. Amikor a moziban először felcsattant a nevetés, az nagyon jó érzés volt. A miskolci nézők vették a lapot, még jobban is, mint reméltük.

Foglyok (Fotó/Forrás: Filmfabriq)