Vizuál

Filmzenét írt hat óra alatt, nyert – interjú Hodován Milánnal

2020.02.17. 16:40
Ajánlom
A Zeneakadémia hallgatója huszonegy évesen hozta el a legjobb filmzenéért járó díjat az Eindhoveni Film­fesztivál 48 Hour Film Project versenyéről decemberben. Hodován Milánnal beszélgettem. A FIGARO MAGAZIN CIKKE.

Már a kiutazás előtt tudtad, hogy nem­csak a Birds on the Catwalk című filmet, hanem többek között a zenét is díjazzák?

Tudtam, hogy lesznek kategóriák, de nem gondoltam bele mélyebben. Őszintén, nem szá­mítottam rá, hogy díjaznának, elsősorban a premier­vetítés és az élmény miatt tartottam én is a csapattal.

A legjobb filmzenén kívül egyéb díjakat és jelölé­seket is hazahoztatok. Mik voltak ezek? És hogy kell elképzelni egy ilyen díjátadót?

A filmet tizenegy kategóriában jelölték. Az az öt, amit meg is nyertünk: legjobb film második helyezés, legjobb vágás, legjobb látvány, legjobb rendezés, és legjobb filmzene. A díjátadó úgy zajlott, mint az ilyen díjátadók többsége. Rövid bejátszással ismertették a jelölteket, aztán felnyitották a borítékot, amiben a győztes neve szerepelt, aki ezután a színpadon vehette át a díját, és szót kapott a mikrofonnál is. A gála utáni afterparty pedig nagyon jó lehetőséget nyújtott a ta­lálkozásra és beszélgetésre más szakmabeliekkel.

Kaptál esetleg kritikát?

Csak gratuláltak.

Ami viszont vicces volt és egy­ben nagyon jólesett, hogy amikor véget ért a premier, és a közönségnek lehetősége nyílt a filmről kérdezni, egy férfi azt mondta: „Nincs kérdés. Meg akarom ven­ni ezt a soundtracket.”

A közönség visszajelzései min­dig nagyon fontosak.

BirdsonCatwalk-084444.jpg

Birds on the Catwalk

Mit éreztél, amikor átvetted a díjat?

Nagyon várt, fontos pillanatot jelent az életem­ben. Pont az utóbbi évben kezdtem el azon gondolkoz­ni, milyen jó lenne valamiféle elismerést kapni a filmes munkáimért, de akkor ezt még nagyon távolinak érez­tem. Kicsit viccesen is jött ki, mert félreinformáltak a kezdés időpontjával kapcsolatban, így végül a legjobb zenéért járó díj átadása előtt nem sokkal érkeztünk meg. Először annyira meglepődtem, hogy el sem hit­tem.

Mivel tényleg nem számítottam rá, külön beszéd­del sem készültem, rögtönöznöm kellett.

A saját díjam mellett persze borzasztóan örültem a csapat többi si­kerének is, jó kapcsolat alakult ki közöttünk, még ha csak negyvennyolc óra volt is a közös munkánk ideje, sőt, nekem kevesebb.

A filmnek két nap alatt kellett elkészülnie, innen is a verseny neve. Hogy is történt ez akkor pontosan?

A nemzetközi filmkészítő versenyt több mint százharminc országban rendezik meg minden évben. A lényege, hogy a résztvevőknek csupán negyvennyolc órájuk van arra, hogy forgatókönyvvel és utómunkák­kal együtt elkészítsenek egy filmet, amiben el kell han­goznia egy, a verseny előtt élőben kihúzott mondatnak, használnia kell egy kapott karaktert, illetve a műfaj is adott. Emiatt a verseny maximális együttműködést és gyors döntéshozatalt követel, ráadásul a zene és a hangutómunka minden esetben a filmkészítés utolsó láncszeme, ezért nekem csak hat óra munkaidő jutott.

Hat óra alatt megírni egy majdnem tíz perces filmzenét nem könnyű. Milyen taktikával dolgoztál?

Miután kihúzták, egyből kaptam is az infót a műfajt illetően, illetve már korábban egyeztettünk a rendezővel elképzelések terén, például a vizuális stí­lusról, ezért a munkához szükséges hangszíneket már előre össze tudtam állítani, valamint ötletelgettem, hogy a későbbiekben legyen egy-két használható ze­nei anyagom. Mindig is gyorsan dolgoztam, ezt tartom az erősségemnek, és persze az én malmomra hajtotta a vizet az is, hogy populáris, elektronikus zenét kellett írni, ami azért jóval egyszerűbb a klasszikus vonalnál. Gyorsította a folyamatot továbbá, hogy a rendező és a hangmérnök végig mellettem maradt, így nem veszí­tettünk időt az ide-oda küldözgetéssel, javítással.

Mit lehet tudni a filmről és a zenéről?

A film egy divatbemutatón játszódik, így a zené­nek is ezt a hangulatot kellett megteremtenie. Mivel – hollywoodi kifejezéssel élve – faltól-falig kellett írni, nehéz dolgom volt. A történet egy modellt követ, aki rájön, hogy a divattervező kihasználja őt és modell­társait, csak ezt fényűzéssel próbálja leplezni. A film vizuálisan főleg a neonfények zűrzavarával játszik: az alapszituáció sokszínű, a negatív emlékek vörösek, a megoldás pedig fehér. Ezeket a zenében is mind figye­lembe kellett vennem, de úgy, hogy az egyes részek ne térjenek el kiugróan egymástól. Végül folyamatosan előrehaladó zenét építettem fel, monoton elemek­kel, de izgalmas hangzásokkal. Ez szólhat a kifutón, miközben a modellek vonulnak, de hangulatot teremt a háttérből beszűrődve is, és megoldható belőle a végső kiteljesedés, ahol már nem forrászeneként, ha­nem tisztán filmzeneként van jelen. A negatív emlékek mindig élesen villannak be, amiket hanghatás erősít, mintegy megszakítva a zenét, jelezve, hogy éppen az illető fejében járunk. A finom nyomasztó hatás végig ott marad mint ritmikai személyiség (tekintve, hogy a történet záróképe a divattervező közös meggyilkolá­sa). Egyébként nagyon erősnek tartom a témaválasz­tást az aktualitása miatt.

Milyen érzés volt a csapattal dolgozni?

Nagyszerű szakmai kihívásként éltem meg, olyan profikkal dolgozhattam együtt, mint például Törőcsik Franciska, Joey Blangé, illetve szeretném kiemelni a rendezőt, Szatmári Andreát, akinek a lélekjelenléte sokat segített a munkafolyamat során. Úgy néz ki, jö­vőre is együtt dolgozunk ugyanezen a projekten, de ezúttal a legjobb film díjat tűzzük ki célul, aminek el­nyerésével lehetőségünk lenne a cannes-i filmfesztivál előszobájába kerülni.

Hogyan kapcsolódik Cannes-hoz az eindhoveni fesztivál?

Minden ország legjobb film díjazottja kijut a Filmapalooza nevű fesztiválra, ahonnan pedig a leg-jobb tizenkettő indulhat Cannes-ban.

Dolgozol most új filmen?

Jelenleg az Isteni kéz (Hands of God) című egész estés dokumentumfilm zenéjét komponálom, ami számomra egyébként az egyik legmeghatóbb film, amit valaha láttam. Csak ajánlani tudom, a témája szintén zenei! A rendezője László Barna, a premier február 1-jén lesz a Cinema City Arénában. Ezen kívül a Strive to the Rhythm című, szintén dokumentumfil­men dolgozom, ami több ország együttműködésé­vel készül Takács Mária rendezésében. A bemutató február 27-én lesz az Art+ Cinemában.

Az írás a Figaro februári számában jelent meg. A Figaro a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzatának ingyenes zenei lapja. Elérhető a Zeneakadémia épületeiben, a budapesti konzikban, illetve a következő helyeken: Óbudai Társaskör, Fonó Budai Zeneház, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény, Rózsavölgyi Szalon, Írók Boltja, MOMKult.

Magyar zeneszerző hozta el a legjobb filmzenéért járó díjat az Eindhoveni Filmfesztiválról

Kapcsolódó

Magyar zeneszerző hozta el a legjobb filmzenéért járó díjat az Eindhoveni Filmfesztiválról

Hodován Milán, a Zeneakadémia alkalmazott zeneszerzés szakos hallgatója kapta a legjobb filmzenéért járó díjat az Eindhoveni Filmfesztivál „48 Hour Film Project” nevű versenyén, csapatával pedig összesítve második helyezést ért el a legjobb film kategóriájában.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kihirdették a 2021-es Artisjus-díjazottak névsorát

Könnyű- és komolyzenei alkotókat díjazott idén is az Artisjus. Fábri Pétert zenei munkásságáért életműdíjjal tüntették ki, az év zeneszerzője a világhírű dobos Borlai Gergő lett, míg a tragikusan fiatalon elhunyt Siklósi Örs előtt, posztumusz Junior Artisjus-díjjal tisztelegtek.
Színház

Étel só nélkül, élet színház nélkül – Interjú Barnák Lászlóval, a szegedi teátrum főigazgatójával

Izgalmas produkciókkal készül megünnepelni 90 éves jubileumát a Szegedi Szabadtéri Játékok. Van is ok az örömre, hiszen szép lassan újraindul a kulturális élet. Ám az óvatosságnak is helye van, ugyanúgy, mint a reménynek. Barnák Lászlóval, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával a művészetbe vetett hit jegyében, a pandémia árnyékában, a színházi világon jóval túlmutató kérdésekről is beszélgettünk.
Plusz

Pentaton Hangstúdió – egy tiszta hang a belváros szívében

2021-ben új szolgáltatással bővült az ország legnagyobb múltra visszatekintő privát művészügynöksége, a Pentaton Művész- és Koncertügynökség portfóliója: megnyílt az újonnan kialakított Pentaton Hangstúdió.
Jazz/World

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Vizuál

Ferenc Jóska visszafoglalta az egykor róla elnevezett hidat!

Újabb Kolodko-miniszobor jelent meg Budapesten: ezúttal a Szabadság hídon, amely korábban Ferenc József nevét viselte.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Leonardótól a preraffaelitákig - nyit a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria

A Magyar Nemzeti Galéria a londoni Tate Britain preraffaelita mesterműveiből válogatott tárlattal nyílik meg május 13-án, míg a Szépművészeti Múzeum május 12-től látogatható, emellett júniusban Leonardótól Miróig címmel új időszaki tárlattal készülnek.
Vizuál magazin

KÉP-regény: A Badacsony magánélete

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a klímaváltozás miatt átalakuló badacsonyi látképről mesél.
Vizuál hír

Ferenc Jóska visszafoglalta az egykor róla elnevezett hidat!

Újabb Kolodko-miniszobor jelent meg Budapesten: ezúttal a Szabadság hídon, amely korábban Ferenc József nevét viselte.
Vizuál ajánló

Így fotóznak a filmesek

Képekben gondolkodnak - Filmesek fotói címmel nyílt meg a Műcsarnok legújabb fotóművészeti tárlata, amely a virtuális forma mellett védettségi igazolvánnyal már személyesen is látogatható. 
Vizuál filmio

Életre kelnek a mesék

Felkerült a FILMIO kínálatába Visky Ábel látványos díszleteket, jelmezeket és animációt is szabadon alkalmazó dokumentumfilmje, a Mesék a zárkából. Az élvonalbeli nemzetközi fesztiválokon szerepelt alkotás nemrég a BIDF legjobb magyar filmje lett.