A Ludwig Múzeum éves kiállításait és tevékenységét évek óta egy-egy olyan gondolat köré szervezi, ami reflektál a múzeumok és a kortárs művészet 21. századi szerepvállalására. 2024-ben a kortárs képzőművészet más művészeti ágakkal és diszciplínákkal közös kapcsolódási pontjait tárták fel, és komoly hangsúlyt fektettek a hátrányos helyzetű közösségek megszólítására. A 2025-ös kiállítási program összeállításakor rendhagyó módon nem egy átfogó kerettéma, hanem
az eltérő művészeti gyakorlatok kerültek a középpontba.
Január 23-án nyílik a Női kvóta 02 című tárlat. A kétrészes kiállítás második része a nők által választott műfajokat és témákat járja körbe, illetve a nők művészeti teljesítményét és eredményeit mutatja be az elmúlt fél évszázadban, a múzeumban őrzött munkáikon keresztül. A múzeumpedagógiai indíttatású Gyakran ismételt kérdések – GYIK/FAQ projekt (megnyitó: február 14.) magát a befogadás folyamatát tematizálja: alapvető kérdéseket fogalmaz meg a műalkotás, a művészet mibenlétéről, helyéről és szerepéről életünkben. A megosztást és közvetítést változatos módszerek segítségével, játékos formában kívánja támogatni. Március közepétől az Y-profil névre keresztelt tárlaton fiatal alkotók a Magyar Nemzeti Bank kortárs gyűjteményében található munkáival ismerkedhet meg a közönség.
Zsilinszkij Dimitrij Dimitrijevics: Kettős portré: Peter és Irene Ludwig (1981) (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)
Az év egyik fontos kiállítása a Talált terepen – Művészeti gyakorlatok a Marcel Duchamp-díj 25 évéből, amely a legrangosabb francia elismerést elnyert, eltérő kulturális és intézményi környezetben dolgozó művészek változatos alkotói stratégiáit mutatja be a magyarországi nézők számára. A hagyományoktól eltérően június elejétől látható a fiatal művészeknek meghirdetett Esterházy Art Award díjra jelölt munkáiból rendezett tárlat. A kétévente megrendezett, egyre nagyobb presztízsű esemény arra törekszik, hogy helyzetbe hozzon fiatal alkotókat, és megismertessen ennek a nemzedéknek a művészetképével, műalkotás-definícióival és eltérő gyakorlataival.
Az őszi szezon a Bing Bang. Táguló gyűjteményi horizontok című vadonatúj, a Ludwig Múzeum gyűjteményéből válogatott nagyszabású tárlattal startol, amely a múzeum gyűjteményének alakulását mutatja be a gyarapodások időbeli eloszlásából kiindulva. Ez az áttekintés az alapítástól napjainkig egyfajta önreflexióként is értelmezhető a gyűjteményezés történetére, alakulására, lehetőségeire és céljaira nézve. Szintén szeptembertől lesz látható a Világszépe Alapítvány projektje, a Világszép korTárs kapcsolódások. A jubileumi kezdeményezés 25 alkotót és több mint 50 állami gondoskodásban élő fiatalt hozott össze, lehetőséget teremtve emberi és művészeti kapcsolódásokra.
HSU Chia-Wei: Black and White—Giant Panda, 2018 (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)
A Golden Repair – Finom Illesztések egy hosszú távú kurátori vállalkozás folytatása, amely a gyógyulás és javítás témakörét tág értelemben vizsgálja, beleértve a társadalmi, ökológiai, valamint testi és lelki folyamatokat. A Vihar előtt. Tajvan a múlt és jövő határán című kiállítás különös hangsúlyt fektet az aktuális tendenciákra és azokra a művekre, amelyek bemutatják Tajvan tudományos és technológiai fejlődését, valamint azt a történelmi és társadalmi-politikai hátteret, amely Tajvan sajátos identitását és mai dinamikus, nyitott társadalmát formálta.
Az idei Velencei Építészeti Biennále Magyar Pavilonjában megrendezendő kiállítás nem építészeti törekvéseket, hanem az építészeti tudás átadását mutatja be 12 magyar sikertörténeten keresztül. A projekt az építészeti pályaelhagyás globális jelenségével foglalkozik, és a pozitív történetek mellett egy széleskörű egyetemi hallgatói kutatás eredményét tárja elénk helyzetjelentések formájában. A Nincs itt semmi látnivaló így egyszerre dokumentálja a múltbeli eredményeket, kritizálja a jelenlegi normákat, és cselekvésre szólítja fel az új építészhallgató-generációkat.
Fejléckép: LL Natalia: Consumer Art 2., 1975 (fotó/forrás: Ludwig Múzeum)
hírlevél
