Antje Schiffers berlini képzőművész és Erdődi Katalin kurátor nyáron egy dinnyetermelővel, egy libatenyésztővel és egy borásszal kötött rendhagyó csereüzletet:
a művész olajfestményt készített a gazdaságról, cserébe pedig arra kérte vendéglátóit, hogy forgassanak kisfilmet a mindennapos munkájukról.
Nagykamarás, Körösszegapáti és Szekszárd után Budapesten is bemutatkozik a Szeretek gazda lenni, az is szeretnék maradni című művészeti projekt. A festmények és a filmek Budapesten először a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum január 30-án nyíló Közös ügyeink című kiállításán lesznek láthatók. A megnyitó alkalmával Gazdafilmek Éjszakája címmel, az alkotók és a gazdák részvételével filmbemutatót is tartanak. A program ingyenes.
Gazdafilmek2k (Fotó/Forrás: Erdődi Katalin és Antje Schiffers / Ludwig Múzeum)
A kezdeményezés Magyarországon 2017. júliusában indult el a Ludwig Múzeum nemzetközi CAPP Művészeti Együttműködés Programjának támogatásával. Antje Schiffers berlini képzőművész és Erdődi Katalin kurátor három gazdaságban töltött egy-egy hetet. A projekt során Sallai János nagykamarási dinnyetermelővel,
Kovács Orsolya körösszegapáti libatenyésztővel, valamint Sárosdi Róbert és Judit szekszárdi borászokkal dolgoztak együtt.
A vándorfestő szerepét magára öltő Antje Schiffers a gazdaságról vagy tanyáról készített olajfestményért cserébe arra kérte vendéglátóit, hogy forgassanak kisfilmet, és mutassák be, hogyan gazdálkodnak. Az elkészült kisfilmeket november-december folyamán a gazdák településein a helyi közösségeknek vetítették először, 2018. január 30-tól pedig Budapesten első alkalommal a Ludwig Múzeum kiállításának részeként láthatóak a gazdák mindennapjait megörökítő festmények és filmek.
A „Közös ügyeink” című kiállítás megnyitója január 30-án 18 órakor kezdődik, majd a filmeket 19 órától vetítik az alkotók és a gazdák jelenlétében, a bemutatót kötetlen beszélgetés zárja. A program ingyenes. A kiállítás részeként március 18-ig mind a filmek, mind a festmények megtekinthetők.
A filmek:
A kezdeményezés eltérő valóságokba, személyes élethelyzetekbe, valamint különböző ágazatokba nyújt betekintést.
Sallai Jánossal a dinnyeszezon feszültséggel teli hétköznapjait élhetjük át,
a szedéstől a budapesti nagybani piacra való utazásig. Filmje a kistermelők küzdelmeibe avatja be a nézőt, éleslátással és humorral vázolja fel az alacsony felvásárlási ár miatt éves rendszerességgel tiltakozó gazdák helyzetét.
Gazdafilmek1k (Fotó/Forrás: Erdődi Katalin és Antje Schiffers / Ludwig Múzeum)
Ugyan a hízott libamáj hungarikumnak és fontos exportcikknek számít, az elmúlt években az ágazatot a libatömés és tépés gyakorlata kapcsán, az állatvédő szervezetekkel kialakult állóháború tette próbára. Kovács Orsolya arról számol be, hogy mit jelentett ezek között a körülmények között elindítani a saját gazdaságát és fiával, Monok Sándorral közösen készített filmjükben
a libaelőnevelés nagy gondosságot és szakértelmet igénylő munkájáról festenek árnyalt, korántsem fekete vagy fehér képet.
Sárosdi Róbert és Judit a a szüret utolsó hajrájába és a szekszárdi borgazdálkodásba adnak bepillantást. A sikerágazatnak kikiáltott borászat manapság kivételes helyzetnek örvend, ám nem volt ez mindig így: Szekszárd a szocializmus alatt háttérbe szorított borvidéknek számított, melynek nem voltak saját borai. Sárosdi Róbert édesapja, Ferenc a rendszerváltás után az elsők között kezdett el palackozott borokat készíteni.
Gazdafilmek3k (Fotó/Forrás: Erdődi Katalin és Antje Schiffers / Ludwig Múzeum)
A kiállítás:
A művész-kurátor páros tudatosan igyekezett olyan ágazatokra fókuszálni, amelyek szimbolikusak a magyar mezőgazdaság szempontjából, de sok kérdést is felvetnek. A kiállítás alkalmával nemcsak az egyhetes együttműködések eredményeként készült festményeket és filmeket mutatják be, hanem a közösségi alkotófolyamatba és a gazdák településein megvalósult filmbemutatókba is betekintést nyújtanak. Művészeti installációjuk része Antje Schiffers gazdafilm-gyűjteménye is, amely a 2000 óta futó „Szeretek gazda lenni, az is szeretnék maradni” projekt európai és afrikai gazdákkal együttműködésben készült filmjeivel várja a látogatókat.
„Közös ügyeink” - A CAPP Művészeti Együttműködés Program zárókiállítása
A kiállítás a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum nemzetközi CAPP (Collaborative Arts Partnership Programme) Művészeti Együttműködés Programjának záróeseménye.
A CAPP 2015-2018 a közösségi együttműködésen alapuló művészeti munkákat támogatta, képzőművészek és közösségek párbeszédét segítette elő nemzetközi képzések, rezidencia programok és pályázatok révén. A pályázati úton kiválasztott művészek és partnereik 2017 folyamán hét különböző projektet valósítottak meg, budapesti és vidéki helyszíneken. A kiállítás és a kísérő kiadvány fotókon, filmeken, műtárgyakon keresztül mutatja be az együttműködésen alapuló művészeti gyakorlat legfrissebb eredményeit.
A kiállításról bővebbenitt olvashat.
hírlevél
