Vizuál

Főszerepben a görögdinnyék és a libák

2018.01.30. 15:47
Ajánlom
Egy berlini képzőművész az általa festett képekért cserébe azt kérte vendéglátóitól, hogy forgassanak kisfilmet, és mutassák be, hogyan élnek.

Antje Schiffers berlini képzőművész és Erdődi Katalin kurátor nyáron egy dinnyetermelővel, egy libatenyésztővel és egy borásszal kötött rendhagyó csereüzletet:

a művész olajfestményt készített a gazdaságról, cserébe pedig arra kérte vendéglátóit, hogy forgassanak kisfilmet a mindennapos munkájukról.

Nagykamarás, Körösszegapáti és Szekszárd után Budapesten is bemutatkozik a Szeretek gazda lenni, az is szeretnék maradni című művészeti projekt.  A festmények és a filmek Budapesten először a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum január 30-án  nyíló Közös ügyeink című kiállításán lesznek láthatók. A megnyitó alkalmával Gazdafilmek Éjszakája címmel, az alkotók és a gazdák részvételével filmbemutatót is tartanak. A program ingyenes.

Gazdafilmek2k

Gazdafilmek2k (Fotó/Forrás: Erdődi Katalin és Antje Schiffers / Ludwig Múzeum)

A kezdeményezés Magyarországon 2017. júliusában indult el a Ludwig Múzeum nemzetközi CAPP Művészeti Együttműködés Programjának támogatásával. Antje Schiffers berlini képzőművész és Erdődi Katalin kurátor három gazdaságban töltött egy-egy hetet. A projekt során Sallai János nagykamarási dinnyetermelővel,

Kovács Orsolya körösszegapáti libatenyésztővel, valamint Sárosdi Róbert és Judit szekszárdi borászokkal dolgoztak együtt.

A vándorfestő szerepét magára öltő Antje Schiffers a gazdaságról vagy tanyáról készített olajfestményért cserébe arra kérte vendéglátóit, hogy forgassanak kisfilmet, és mutassák be, hogyan gazdálkodnak. Az elkészült kisfilmeket november-december folyamán a gazdák településein a helyi közösségeknek vetítették először, 2018. január 30-tól pedig Budapesten első alkalommal a Ludwig Múzeum kiállításának részeként láthatóak a gazdák mindennapjait megörökítő festmények és filmek.


A „Közös ügyeink” című kiállítás megnyitója január 30-án 18 órakor kezdődik, majd a filmeket 19 órától vetítik az alkotók és a gazdák jelenlétében, a bemutatót kötetlen beszélgetés zárja. A program ingyenes. A kiállítás részeként március 18-ig mind a filmek, mind a festmények megtekinthetők.

 A filmek:

A kezdeményezés eltérő valóságokba, személyes élethelyzetekbe, valamint különböző ágazatokba nyújt betekintést. 

Sallai Jánossal a dinnyeszezon feszültséggel teli hétköznapjait élhetjük át,

a szedéstől a budapesti nagybani piacra való utazásig. Filmje a kistermelők küzdelmeibe avatja be a nézőt, éleslátással és humorral vázolja fel az alacsony felvásárlási ár miatt éves rendszerességgel tiltakozó gazdák helyzetét.

Gazdafilmek1k

Gazdafilmek1k (Fotó/Forrás: Erdődi Katalin és Antje Schiffers / Ludwig Múzeum)

Ugyan a hízott libamáj hungarikumnak és fontos exportcikknek számít, az elmúlt években az ágazatot a libatömés és tépés gyakorlata kapcsán, az állatvédő szervezetekkel kialakult állóháború tette próbára. Kovács Orsolya arról számol be, hogy mit jelentett ezek között a körülmények között elindítani a saját gazdaságát és fiával, Monok Sándorral közösen készített filmjükben 

a libaelőnevelés nagy gondosságot és szakértelmet igénylő munkájáról festenek árnyalt, korántsem fekete vagy fehér képet.

Sárosdi Róbert és Judit a a szüret utolsó hajrájába és a szekszárdi borgazdálkodásba adnak bepillantást. A sikerágazatnak kikiáltott borászat manapság kivételes helyzetnek örvend, ám nem volt ez mindig így: Szekszárd a szocializmus alatt háttérbe szorított borvidéknek számított, melynek nem voltak saját borai. Sárosdi Róbert édesapja, Ferenc a rendszerváltás után az elsők között kezdett el palackozott borokat készíteni.

Gazdafilmek3k

Gazdafilmek3k (Fotó/Forrás: Erdődi Katalin és Antje Schiffers / Ludwig Múzeum)

A kiállítás:

A művész-kurátor páros tudatosan igyekezett olyan ágazatokra fókuszálni, amelyek szimbolikusak a magyar mezőgazdaság szempontjából, de sok kérdést is felvetnek. A kiállítás alkalmával nemcsak az egyhetes együttműködések eredményeként készült festményeket és filmeket mutatják be, hanem a közösségi alkotófolyamatba és a gazdák településein megvalósult filmbemutatókba is betekintést nyújtanak. Művészeti installációjuk része Antje Schiffers gazdafilm-gyűjteménye is, amely a 2000 óta futó „Szeretek gazda lenni, az is szeretnék maradni” projekt európai és afrikai gazdákkal együttműködésben készült filmjeivel várja a látogatókat.

„Közös ügyeink” - A CAPP Művészeti Együttműködés Program zárókiállítása

A kiállítás a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum nemzetközi CAPP (Collaborative Arts Partnership Programme) Művészeti Együttműködés Programjának záróeseménye.

A CAPP 2015-2018 a közösségi együttműködésen alapuló művészeti munkákat támogatta, képzőművészek és közösségek párbeszédét segítette elő nemzetközi képzések, rezidencia programok és pályázatok révén. A pályázati úton kiválasztott művészek és partnereik 2017 folyamán hét különböző projektet valósítottak meg, budapesti és vidéki helyszíneken. A kiállítás és a kísérő kiadvány fotókon, filmeken, műtárgyakon keresztül mutatja be az együttműködésen alapuló művészeti gyakorlat legfrissebb eredményeit.

A kiállításról bővebbenitt olvashat.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ingyenesen nézheti Andrew Lloyd Webber musicaljeit a YouTube-on

Bár a szolgáltatás ingyenes lesz, a nézőket arra bátorítják, hogy adakozzanak egy-egy alapítványnak a koronavírus-járvány közepette, amikor a színházak bezártak.
Klasszikus

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Könyv

Az orvos, aki naplót vezetett Auschwitzban

Eddy de Wind műve különbözik minden más, a holokausztról és a haláltáborokról szóló beszámolótól, a zsidó orvos feljegyzései ugyanis nem visszaemlékezések, hanem a helyszínen született naplóbejegyzések. A szerző fia arról is mesélt, szülei története hogyan hatott az egész családra.
Színház

„Ami a szőnyeg alatt van” – Bíró Kriszta könyvet ír Molnár Piroskáról

Az életrajzi mű a Corvina Kiadónál készül, szerzője, az Örkény Színház többkötetes íróként is számon tartott művésze régóta jól ismeri Molnár Piroskát, így bizalmasan tud vele beszélgetni a szakmáról és életéről.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Slow Art Day a Ludwig Múzeum Facebook-oldalán

A Ludwig Múzeumban áprilisban nyílt volna a Lassú élet – Radikális hétköznapok című kiállítás, amely a koronavírus-járvány miatt csak később lesz látható. A veszélyhelyzet miatt a szombati nemzetközi Slow Art Day múzeumba meghirdetett programjai is elmaradnak, a Ludwig azonban két online programot kínál, amelyek a lassú élethez és a kiállításhoz kapcsolódnak.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Szelfinvázió

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten arról elmélkedik, miért kéne letennünk a telefonunkat, és a fényképezés helyett a pillanatnak átadni magunkat.
Vizuál ajánló

Remény és jövőbetekintés a Ludwig Múzeum műveivel

A Ludwig Múzeum The Dead Web – The End című kiállításán bemutatott alkotások között több olyan munka is szerepel, amelyek a Ludwig gyűjteményének művei, és amelyeket a jövőben biztosan láthatunk, ha a múzeum újranyitja kapuit. Melyek ezek az alkotások?
Vizuál Nemzeti Filmintézet

Azonnali segély a szabadúszó filmeseknek

A Nemzeti Filmintézet 50 milliós Filmipari Segélyalapot nyit a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került szabadúszó filmesek azonnali megsegítésére.
Vizuál fotó

Fény az éjszakában – Az első ismert éjszakai felvétel Budapestről

Mi vonzott 300 ezer embert a Duna-partra egy májusi estén 1903-ban? A Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársa az első ismert éjszakai Budapest-felvételről ír.