Vizuál

Francis Bacon, a borzalmas szépség festője

2019.10.28. 13:55
Ajánlom
Audodidakta volt, aki Picasso képeinek hatására kezdett el festeni. Egyaránt hatott rá Nietzsche és Bataille, Eisenstein bukdácsoló babakocsiját pedig egy életre megjegyezte a 110 éve született Francis Bacon.

Angol apa és ausztrál anya gyermekeként Dublinban látta meg a napvilágot. Gyermekkorát a gyakori költözések miatt hol Írországban, hol Angliában töltötte, a hontalanság érzése élete végéig elkísérte. Versenylovakat tenyésztő apja (a filozófus Francis Bacon leszármazottja) durva és erőszakos ember volt, s amikor homoszexuális hajlamú fiát tizenhét évesen azon kapta, hogy anyja ruhájában nézegeti magát a tükörben, ostorral verte el, és kidobta házukból.

Francis néhány Londonban átnyomorgott hónap után Berlinbe ment, a várost utólag „érzelmi erőszakkal telinek” és „a szex iskolájának” nevezte. Itt látta Fritz Lang Metropolis és Szergej Eisenstein Patyomkin páncélos című filmjeit, s mindkettő életre szóló hatást gyakorolt rá, különösen az utóbbi híres jelenete az odesszai lépcsőn lefelé bukdácsoló, magányos babakocsival.

GettyImages-462848860-140628.jpg

Study for a Head. (A fotó a Christie's aukciósházban készült.) (Fotó/Forrás: Peter Macdiarmid / Getty Images Hungary)

Két évet Párizsban is eltöltött, ahol bútortervezéssel és belsőépítészettel foglakozott, majd – egy Picasso-kiállítás hatására – elkezdett festeni.

A harmincas években galériát alapított Londonban, ahol saját képeit állította ki, de műveinek nem volt visszhangja. A második világháború kitörése után polgári szolgálatot teljesített, lebombázott lakásában illegális rulett-termet rendezett be.

A háború végén kezdett csak el komolyan festeni. Az igazi áttörést az 1944-ben keletkezett Keresztre feszítés-triptichon hozta meg számára, amelyen már felfedezhető az érett Bacon úgyszólván minden stílusjegye. A kép botrányt okozott, de megalapozta hírnevét. 1946 és 1949 között Monacóban tartózkodott, elsősorban azért, hogy asztmája tüneteit enyhítse, ugyanakkor ott találta meg művészi önmagát és művészete tárgyát, az emberi testet.

GettyImages-111598783-140629.jpg

Francis Bacon portréja X. Ince pápáról, Velasquez alapján. (A fotó 2005-ben készült a Christie's aukciósházban.) (Fotó/Forrás: Getty Images Hungary)

Az ötvenes éveket a 17. századi spanyol barokk festő, Velázquez, illetve Van Gogh hatása alatt töltötte. Bacont különösen Velázquez X. Ince pápáról festett portréja ragadta meg, amelyhez újra és újra visszatért. Az eredeti képet sohasem látta, csak olcsó reprodukciókon, ezek alapján festette át a pápát üvöltővé, s hasonlóan járt el a szovjet rendező, a Patyomkin páncélos ikonikus jelenetével.

Soha nem készített vázlatot. Rendszerint akrillal vagy pasztellel vitte fel színpadszerű tereit, majd olajfestékkel fogott hozzá a figura megformálásához. A bizarr hatást sajátos technikával, a festék elfolyatásával, kaparásával érte el, s nemcsak hagyta, hanem szinte erőltette, hogy a véletlen vagy akár valamilyen hiba gyökeresen más irányt szabjon az alkotói folyamatnak. Az eredmény más-más dramaturgiával, de lényegében mindig ugyanaz:

a minimalista háttér előtt a hús, a kéj és fájdalom expresszív kifejezése, ars poeticája szerint az ösztönben rejlik az igazság.

GettyImages-79355990-140626.jpg

Study of Nude with Figure in a Mirror, 1969 (Fotó/Forrás: Peter Macdiarmid / Getty Images Hungary)

Festészetét nehéz besorolni. Jobb híján egzisztencialistának szokták nevezni, ugyanakkor szürrealista is, mert nem a dolgokat, hanem az azok keltette víziókat jeleníti meg. Bacon akkor hozta vissza az emberi alak ábrázolását, amikor a művészet azt éppen szinte teljesen absztrahálta. A század talán legpesszimistább képeit alkotta meg, amelyekre a „borzalmas szépség” jellemző. Képei egy homoszexuális és szadomazochista hajlamú ember szenvedéseit, kapcsolatainak tragédiáit ábrázolják. Elfogadásának és népszerűségének titka, hogy általános érvényű érzéseket fejez ki: szorongást, közönyt, magányosságot, fájdalmat és tragédiát, a múlt század borzalmait. Ma már a 20. századi angol festészet egyik legnagyobb hatású mesterének tartják, akit Beckett színházával szoktak párhuzamba állítani, mert nála is a transzcendens értékek nélküli ember érzései jelennek meg.

Az 1950-es évek végétől több nagy kiállítása volt New Yorkban és Londonban. Az 1962-es Tate-tárlat megnyitójának előestéjén kapta meg barátja-szerelme, Peter Lacy halálhírét. Párizsi retrospektív kiállításának megnyitása előtt, 1971-ben szinte ugyanez történt: barátja, George Dyer, akihez bonyolult viszony fűzte, közös szállodai szobájukban vetett véget életének. Bacon idegösszeomlásából felépülve döbbenetes triptichonban örökítette meg barátja haláltusáját. A végképp magára maradt művész életét végigkísérő asztmája egyre súlyosabb lett, szívroham következtében halt meg Madridban 1992. április 28-án.

GettyImages-122187515-140629.jpg

Francis Bacon, háttérben a Triptichon. Tate Gallery, 1985 (Fotó/Forrás: Michael Ward / Getty Images Hungary)

2008-ban rendezték meg harmadik Tate-kiállítását, ugyanabban az évben nyitották meg rekonstruált műtermét Dublinban. 2016-ban hetven Bacon-művet bemutató, átfogó kiállítás nyílt a monacói Grimaldi Fórumban, s megjelent műveinek addigi legátfogóbb katalógusa, amely öt kötetben 584 festményét sorolja fel. A Magyar Nemzeti Galéria 2015-2016-os El Kazovszkij életmű-kiállításán látható volt Bacon triptichonjának egyik szárnya is, mivel Bacon testfelfogása és ábrázolásmódja nagy hatással volt a festőnőre. Tavaly ugyancsak a Nemzeti Galériában rendezték meg a Bacon, Freud és a Londoni Iskola című nagyszabású kiállítást, idén Párizsban a Pompidou Központ Bacon minden betűben (Bacon en toutes lettres) című kiállítás hatvan művön keresztül mutatta be, hogyan hatottak a 20. század és régi korok irodalmárai és gondolkodói – Friedrich Nietzsche, T. S. Eliot, Aiszkhülosz és Georges Bataille – az alkotó művészetére.

Bacon képeiért csillagászati árakat fizetnek az aukciókon. 2013-ban 127 millió dollárért kelt el a barátját és művésztársát, Lucian Freudot ábrázoló triptichonja, 2019-ben több mint 50 millió dollárért vették meg egyik fejtanulmányát, amit a X. Ince pápa portréhoz készített.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

10+1 kihagyhatatlan program a Múzeumok Éjszakáján

Tárlatvezetések, komoly- és könnyűzenei koncertek, filmvetítések, táncelőadások, kézműves foglalkozások és még táncház is vár minket a 2022-es Múzeumok Éjszakáján. Összegyűjtöttünk 10+1 helyszínt, amelyet semmiképp sem érdemes kihagyni június 25-én. 
Klasszikus

Visszatérés a Walhallába

A Covid miatti kényszerű kihagyás miatt idén végre visszatérhetett a Budapesti Wagner-napok közönsége a Müpába, ahol már az első fanfárként felcsendülő Walhalla-motívum közben sokan érezték, ismét egy különleges utazás részesei lehetnek. Beszámoló az első Ring-sorozatról és a Rienziről.
Vizuál

Bereményi Géza belemegy a játékba

Élvezetes, szerethető és szívet melengető portréfilm lett a Bereményi kalapja, amelyet elsősorban az irónia hat át, mintsem a túlzott komolyság és drámaiság. Mindazonáltal szép, őszinte pillanatoknak is szemtanúi lehetünk a napjaink egyik legnagyobb alkotójáról szóló filmben.
Vizuál

Nyári hangulat a Virág Judit Galériában

Egry József, Csók István, Vaszary János, Szőnyi István egy-egy műve is megidézi a kánikulát a Virág Judit Galéria legújabb kiállításán. Az idén huszonöt éves galéria új, ingyenesen megtekinthető kamaratárlatán minden egyes alkotás megvásárolható.
Klasszikus

Schiff András kapta az idei Bach-medált

A Lipcse városa által 2003-ban alapított díjat Johann Sebastian Bach műveinek kimagasló interpretációjáért ítélték oda Schiff Andrásnak. Korábban többek között Gustav Leonhardt, Sir John Eliot Gardiner, Ton Koopman, Nikolaus Harnoncourt vagy Robert Levin munkásságát ismerték el a díjjal.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

A főváros egyetlen sörgyárát is bejárhatjuk a Múzeumok Éjszakáján

Idén is megnyitja kapuit a Dreher Söripari Emléktár a Múzeumok Éjszakáján. Ennek apropóján egy négy részből álló talkshow sorozatot indítanak Sztorik habbal címmel, amelyben építészetről, gasztrotörténelemről, képzőművaészetről és a múzeumok működéséről beszélgetnek.  
Vizuál magazin

KÉP-regény: A trombitavirág

A Fidelio sorozatában hétről hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos, akinek ezúttal egy falból előbukkanó váratlan vendégről az emberiség múltja, jelene és jövője jutott eszébe. 
Vizuál hír

Gergye Krisztián emlékezetkísérletbe kezdett

A táncművész-koreográfus Szent Iván éjjelére időzítette legújabb performanszának kezdetét: összekötve a múltat a jelennel, 40 festményt állított ki Kőszegen, kitéve az alkotásokat az időjárás viszontagságainak.
Vizuál ajánló

Nyári hangulat a Virág Judit Galériában

Egry József, Csók István, Vaszary János, Szőnyi István egy-egy műve is megidézi a kánikulát a Virág Judit Galéria legújabb kiállításán. Az idén huszonöt éves galéria új, ingyenesen megtekinthető kamaratárlatán minden egyes alkotás megvásárolható.
Vizuál ajánló

10+1 kihagyhatatlan program a Múzeumok Éjszakáján

Tárlatvezetések, komoly- és könnyűzenei koncertek, filmvetítések, táncelőadások, kézműves foglalkozások és még táncház is vár minket a 2022-es Múzeumok Éjszakáján. Összegyűjtöttünk 10+1 helyszínt, amelyet semmiképp sem érdemes kihagyni június 25-én.