Vizuál

Franco Zeffirelli: Szerencsés életem volt

2010.08.24. 08:49
Ajánlom
Római villájában, többnyire tolószékhez kötötten él az opera- és prózai színpadok, a mozgóképes esztétika egyik legutolsó európai mohikánja, Franco Zeffirelli, akinek életműve előtt idén a Veronai Aréna tiszteleg.

A nyolcvanhét esztendős Franco Zeffirelli a reneszánsz bölcsőjéből, Firenzéből indult képzőművész, építész végzettséggel. A kellékestől a díszletfestőn át a rendezőasszisztensig minden munkát elvállalt, mielőtt Luchino Visconti pártfogoltja és munkatársa lett. Kezdetben a Troilus és Cressida, A vágy villamosa római előadásaihoz tervezett díszleteket. Asszisztensként dolgozott olyan Visconti-filmeknél, mint a Vihar előtt, a Szépek szépe és az Érzelem. Az ötvenes évek elejétől operarendezőként is hallatott magáról. Elsőként Rossini Hamupipőkéjét állította színre Rómában 1953-ban, majd 1958-ban a Traviatát Callasszal a címszerepben. 1960-ban színháztörténelmet írt a Rómeó és Júlia rendezésével a Shakespeare-színjátszás fellegvárában, a londoni Old Vicben. Nyolc évvel később minden idők legnagyobb nézettségű olasz filmjeként üdvözölték a filmváltozatot Amerikában. Közben meghódította a világ legrangosabb operaházait, a Scalától a Metropolitanig, a Covent Gardentől a Bécsi Staatsoperig. Világhírű művészekkel dolgozott, olyanokkal, mint Maria Callas, Plácido Domingo, Luciano Pavarotti, Herbert von Karajan, Leonard Bernstein vagy Carlos Kleiber. Legemlékezetesebb operarendezései között szerepel az Aida, a Bohémélet, a Carmen, a Tosca, a Turandot, a Traviata, a Pillangókisasszony. Zeffirelli nevéhez fűződik a Veronai Aréna történetének leggrandiózusabb Aidája.

Külön fejezet illeti meg Franco Zeffirelli és a Veronai Aréna kapcsolatát: az Aida, a Pillangókisasszony, a Carmen, a Trubadúr felújításai mellett elsőként vitte színre az Arénában a Turandotot. Veronában idén egy egész évadot szenteltek a Maestro saját díszletterveivel fémjelzett előadásoknak.

Milyen érzésekkel fogadta a Veronai Aréna életműve előtt tisztelgését?

Örömmel. Mi tagadás, büszke vagyok arra, hogy egy kulturális szempontból olyan sötét korban, mint amilyen a miénk, figyelmet és elismerést szenteltek a legkedvesebb operarendezéseimnek.

A kor, amelyben eszmélt a reneszánsz fellegvárában, Firenzében, milyen művészi indíttatást adott önnek?

Anyám operaénekes volt. Nagyon korán árva lettem, nevelőszülőkhöz kerültem. Ma is abban a hitben élek, hogy nincs szebb, gazdagabb örökség, mint a szűkebb hazámban, Firenzében. Idestova harmincnégy éve élek Rómában, de ma is azt vallom, hogy semmi nem ér fel a toszkán táj szépségével. Isten teremtő fantáziájának csúcsán alkotta meg a világnak ezt a kulturális örökségét.

Veronát, az Aréna operaörökségét hová sorolja?

Grandiózus, megfélemlítő díszletvilág, a legépebben megmaradt római amfiteátrum, ahol minden élmény, minden hang megsokszorozódik. Nincs még egy hely a világon, ahol annyi zeneértő, érzelemre éhes ember gyűlne össze nyaranta. Misztérium és valóság különös találkozási pontja számomra a Veronai Aréna. Valamikor még 1945-ben jártam itt először. Később Viscontival tértem vissza az ötvenes évek elején. Emlékszem, egy Aida-előadást láttunk Maria Callasszal, amit a kiváló német rendező, Georg Wilhelm Pabst vitt színre. Különösen a színpadkép ragadta meg a képzeletemet, ami egy hatalmas, a Nílus folyót szimbolizáló medence volt.

Viszonylag későn, 2002-ben vállalkozott arra, hogy megrendezze az operát a Veronai Arénában. Mitől hatott olyan újszerűnek az ön értelmezése?

Abból indultam ki, hogy a hely szelleme alkalmas a fáraók korabeli Egyiptom fantomszerű megidézésére. Megjegyzem, nem akármilyen kihívás egy olyan teret belakni, amit a világ legigényesebb közönsége tart szemmel. A kulcsszó számomra a meglepetés volt. Ennek megfelelően terveztem meg egy aranyozott vasból készült gépezetet, amelyen a fényváltások jelezték a színváltásokat.

Önt egyaránt dicsőítik és kritizálják azért, hogy nem ismer megalkuvást az esztétikai igényesség terén.

Nem vagyok korszerű, soha nem voltam az, sőt nem is törekedtem rá. Amit hozok, amit tudok, az mind Istentől van. Isten ajándéknak tartom mindazt, amit sikerült létrehoznom. Miért is akarnék mindenáron megfelelni a korszellemnek, amikor az igénytelenséget, a felszínességet teszi meg követendő ideálnak? Nekem még voltak mestereim, olyan komoly kvalitású művészek, akik soha nem érték be a középszerűséggel.

Feltételezem, hogy az első helyen Luchino Visconti szerepel...

Igen, Viscontinak köszönhetem, hogy felismerte a tehetségemet, maga mellé vett az asszisztensének, hagyta, hogy rátaláljak a saját utamra. Mindig azt mondta nekem, hogy egy művész ember felelősséggel tartozik az iránt, amit alkot. Bosszantotta, ha a tanítványai szolgai módon akarták követni őt. Légy bátor, légy eredeti, találj rá a saját, senki által nem járt, nem ismert utadra. Lényegében ezt tanultam tőle.

Amennyire tudom, hasonlóan szoros kötelék fűzte Maria Callashoz.

Callas a barátom volt, a szó legmélyebb értelmében. Nem titok, amit most elárulok: mindenkit elmart maga mellől, akiben riválist sejtett. Nehezen tűrte, ha valaki szebb, jobb, sikeresebb nála. Különösen a nőkkel szemben volt gyanakvó. Engem azért szeretett és fogadott el, mert őszinte tisztelettel hódoltam a nagysága előtt. Azzal szemben, aki nem adta meg neki a kellő tiszteletet, durva, kíméletlen volt. Szerencsére szóba sem jöhetett köztünk szerelem, vagy bármiféle férfi- nő vonzalom. Azon kevesek közé tartoztam, akiket elfogadott a bizalmasának. A római Traviatával indult a mi barátságunk. Ezt követte a Norma Párizsban, majd a Scalában, a Tosca Londonban és végezetül a Lammermoori Lucia. Hálás vagyok a sorsnak, hogy ismerhettem őt, akinél nagyobb hangi kvalitású operaénekesnő azóta sem született. Callasnak vannak követői, epigonjai, de azt, amit ő tudott, annak még a közelébe sem léphet senki.

Rendezőként mennyire tartja fontosnak a pszichológiai megközelítést?

Nagyon tűnékeny és sérülékeny anyagból szövődtünk, mi emberek. Az élet minden területén fontos az empátia, a lelki ráhangolódás. Gyakran azon kaptam magam, hogy legalább annyira igényt tartanak a munkatársaim az érzékenységemre, mint a szakmai tudásomra. Én igazán nem panaszkodhatom. Szerencsés életem volt. Mindenkivel és mindazzal találkoztam, amire a sorsom elhívott. Mindezt megírtam már, legutóbb egy tekintélyes, nyolcszáz oldalas kötetben, ami az angol Thames and Hudson kiadónál látott napvilágot idén februárban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Rosszkedvű? – Vígjátékok karantén idejére

Nem a valóság elől menekülünk, egyszerűen csak szeretnénk egy kicsit jobban érezni magunkat. Ezért nézünk vígjátékokat és ezért ajánljuk őket. Szubjektív filmajánlónkban az HBO Go klasszikus és közelmúltbeli vígjátékaiból válogattunk.
Plusz

Hatezer műsort tesz közzé ingyenesen az MTVA

A NAVA, a Rádióarchívum és az M3 is ingyenessé tette tartalmainak egy részét, hogy komolyzene, hangoskönyvek, tévéfilmek és sorozatok által biztosítsák az igényes otthoni szórakozást.
Színház

Molnár Piroska: „A színházak nem köthetnek ki végleg az online térben”

A Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze azt mondja, hogy most is minden nap körbetelefonálják egymást Pogány Judittal és Csomós Marival, ki hogy van. Bizakodnak. Molnár Piroska arról is beszél, hogy ez a rendkívüli helyzet komoly lelki és szellemi erőpróba is, egy mentális maraton, ezért óvatosan kell bánnunk az energiáinkkal. Ő türelmes, de azért már nagyon hiányoznak neki a kollégák.
Klasszikus

Elhunyt Krzysztof Penderecki lengyel zeneszerző

Nyolcvanhat éves korában, hosszú és súlyos betegség után vasárnap elhunyt Krzysztof Penderecki neves lengyel zeneszerző, a kortárs zene kiemelkedő alakja - közölte a lengyel sajtó.
Színház

A Színházi világnapon indult az Ülj mellém! beszélgetéssorozat

A kultúra és a sport tehetségeit ülteti egy asztal mellé Fodor Annamária színművész és a Molnár Andrea táncművész új online beszélgetéssorozata. Az Ülj mellém! első adásában Udvaros Dorottya, Miklós Edit és Bercsényi Péter beszélgetnek. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Nemzeti Filmintézet

A filmes pályáztatásban egyelőre nincs fennakadás

A Nemzeti Filmintézet tevékenysége továbbra is zökkenőmentes, a pályáztatás folyamatos, legutóbb hét pályázat támogatásáról döntöttek.
Vizuál galéria

Utazási plakátok – könyvekbe és filmekbe

Unod a bezártságot? Kimozdulnál már? Mutatunk néhány csábító uticélt, ahova még most is el lehet jutni!
Vizuál Film

Hitchcock Hátsó ablakának titkai

Eláruljuk, milyen magyar vonatkozása van a filmnek, kiderül, miért volt feszültség a forgatáson Grace Kelly miatt és milyen valós gyilkosságokból merített ötleteket Hitchcock.
Vizuál vincent van gogh

Elloptak egy Van Gogh-képet

A sajátos humorérzékkel rendelkező tolvajok a neves festő születésnapján lovasították meg a festményt.
Vizuál Film

Rosszkedvű? – Vígjátékok karantén idejére

Nem a valóság elől menekülünk, egyszerűen csak szeretnénk egy kicsit jobban érezni magunkat. Ezért nézünk vígjátékokat és ezért ajánljuk őket. Szubjektív filmajánlónkban az HBO Go klasszikus és közelmúltbeli vígjátékaiból válogattunk.