Vizuál

Frida Kahlo, a hagyománytisztelő feminista

2018.07.06. 09:45
Ajánlom
Először rendeznek kiállítást Budapesten Frida Kahlo képeiből, ráadásul riválisának gyűjteményéből. A mexikói festőművész maga építette „brandjéről” és magyarságáról Lantos Adriánával, a kiállítás kurátorával beszélgettünk.

Frida Kahlo viszonylag fiatalon, 47 évesen hunyt el. Mekkora életműről beszélhetünk az esetében?

FK_Autorretratoconchanguito_1945-235007.jpg

Autorretrato con changuito (Self-Portrait with Small Monkey), 1945 (Fotó/Forrás: ©Erik Meza/Javier Otaola – ©Archivo Museo Dolores Olmedo)

Bő kétszáz műve van, de nagyon elszórva – sokat barátoknak adott, elajándékozott. Két nagyobb gyűjtemény létezik: egy magánkézben, egy pedig a Museo Dolores Olmedo kollekciója, ez utóbbi utazik a világban, ez érkezik hozzánk is. Dolores Olmero Frida kortársa volt, egy iskolába jártak, és közel egy időben ismerték meg Diego Riverát, aki miatt volt köztük némi rivalizálás is, ezért Kahlo az esküvőjük után megtiltotta Riverának, hogy kapcsolatban maradjon a nővel. Frida 1954-es halála után viszont barátok lettek. Olmedo először Diego alkotásait vásárolta, hogy összegyűjtse barátja életművét. A férfi biztatására kezdett érdeklődni Kahlo képei iránt. Végül egy magángyűjtő, Frida jó barátjának és mecénásának kollekcióját szerezte meg. A férfi, Eduardo Morillo Safa, akinek a képmása szerepel a kiállításon is, ugyanabban az évben halt meg, mint a festőnő, az özvegye pedig eladta a gyűjteményt Olmedónak, aki a 90-es évek elején múzeummá alakította át a házát.

Kahlo ma feminista ikonnak számít, életében és munkáiban azonban a hagyománynak is nagy szerepe volt. A kettő hogyan egyeztethető össze?

Erős személyiség volt, akinek azonban sok arca volt. Volt benne valami férfias: gimnazistaként fiúkkal barátkozott, családi fotókon öltönyben látható, ugyanakkor nagyon nőies is volt, egy femme fatale, aki szerette az életet.

Határozottan képviselte saját magát és azt, hogy kicsoda ő – ebből a szempontból a feministák előfutára.

Gondosan megtervezett imidzset alakított ki magáról. Ez látszik a róla készült számtalan fotón: mindegyiken tökéletes a frizurája, az öltözéke és a póz is. Igaz ez az utolsó, kórházban vagy otthon, ágyban töltött évekre is. 21 évesen házasodott össze Riverával, aki kihozta a nőt az addig kicsit fiús lányból. A népi témákkal foglalkozó festő biztatta arra, hogy hordjon mexikói népviseletet. A hosszú szoknyák színesek, izgalmasak, feltűnőek voltak – és eltakarták a testi hibáit –, részévé váltak az imidzsének, ahogy a tradicionális hajviselet is.

FridaKahlowithOlmecfigurine1939PhotographNickolasMurayCNickolasMurayPhotoArchives-160754.jpg

Nicolas Muray, magyar származású fotós felvétele Frida Kahlo-ról (1939) (Fotó/Forrás: V&A Museum Press Office)

Hogyan jelenik meg ez a festészetében?

Az imidzse része az is, hogy kíméletlenül őszinte volt saját magához, soha nem akarta szépíteni magát.

Vállalta, hogy bajusza van, és összenőtt szemöldöke. Ez akkor formabontónak számított. Férje idealizálva, negédesen ábrázolta az indiánokat, Frida azonban a hitelességet választotta. Nyelvezete univerzális: nagyon őszinte, magához és a nézőhöz is. A nagyon konkrét képi világ miatt – ahogy a saját életét megéli, és lefordítja képi elemekre – bárki könnyen kapcsolatot tud találni vele.

Természetesen Kahlo kapcsán is felvetődött, hogy magyarok a felmenői. Honnan ered ez az elképzelés?

A kiállítás katalógusában szereplő tanulmányban ezt vizsgálom. Frida élete utolsó éveiben maga mondta, hogy az apja szülei magyarok voltak. Rá is írta egy festményre, illetve megtalálható a naplójában is. Ezt mindenki evidenciának vette, de

két német történész a családhoz köthető német városokban végzett kutatásai alapján megdöntötte ezt a hiedelmet.

Úgy vélték, hogy Frida az egyik szeretőjétől vette az ötletet, hogy „magyar legyen”. Kahlónak számos viszonya volt, általában intenzív, rövid kapcsolatok. Muray Miklós – vagyis Nickolas Muray – New Yorkban élő fotográfussal azonban megszakításokkal, de közel tíz évig, 1939-ig tartott fenn viszonyt. A 40-es években már csak barátok voltak, Frida pedig csupán az utolsó éveiben mondta magát magyarnak, korábban nem. Elképzelhető, hogy ekkor jutott a birtokába valamilyen információ vagy dokumentum, ami ezt alátámasztotta, mi azonban egyelőre nem tudunk ilyenről.

Frida Kahlo: Remekművek a mexikóvárosi Museo Dolores Olmedóból

Magyar Nemzeti Galéria – 2018. július 7. – 2018. november 4.

Frida Kahlo személyes tárgyai a Victoria és Albert Múzeumban

Kapcsolódó

Frida Kahlo személyes tárgyai a Victoria és Albert Múzeumban

A Frida Kahlo: Making Her Self Up (Hogyan építette fel magát Frida Kahlo) című kiállítás több mint 200 tárgyat mutat be a művész mexikóvárosi szülőházából, a Kék Házból, ahol 1954-ben, 47 éves korában meghalt. Festményei július elején Budapestre érkeznek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Schiff András szerint ez a hangköz jellemzi Magyarországot

Schiff András évek óta nem lép fel Magyarországon, de még interjút sem nagyon ad a hazai sajtónak. Az Indexszel most kivételt tett, de csak írásban volt hajlandó válaszolni.
Klasszikus

Egyedül Baráti Kristófnak engedik meg, hogy vezényelje a Liszt Ferenc Kamarazenekart

Szeptember 30-án rendhagyó hangversennyel indul a Liszt Ferenc Kamarazenekar 2018/2019-es zeneakadémiai koncertsorozata. Az együttes egyik fő sajátossága, hogy csak karmester nélkül, kizárólag koncertmester irányításával lép fel. Baráti Kristóf hegedűművész kedvéért most kivételt tesznek.
Zenés színház

Nem ért egyet az Operettszínház társulata és a bírálóbizottság a főigazgató személyének kérdésében

A társulat a jelenlegi igazgatót, Lőrinczy Györgyöt támogatja, a bírálóbizottság Kiss B. Atillát látná szívesen az Operettszínház élén. A döntés Kásler Miklós, az Emmi miniszterének kezében van.
Klasszikus

Arvo Pärt megkönnyezte a Fesztiválzenekar játékát

A klasszikus zene főpapját meghatotta, ahogyan a Budapesti Fesztiválzenekar és a Cantemus Vegyeskar a Te Deum című művét adta elő szeptember 21-én a Müpában.
Vizuál

Nézegessen gyönyörű japán hullámokat minden mennyiségben!

Kacusika Hokuszai A nagy hullám Kanagawánál című fametszete a világ egyik legtöbb példányban reprodukált műtárgya, de nem előzmény nélküli: az óceán- és hullámábrázolás egy ősi tradíció része volt Japánban, amely Hokuszai halálával sem ért véget.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál Az Úr hangja

Az Úr hangja Tokióban versenyez

Több mint egy évtized után először kapott meghívást magyar film a Tokiói Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába. A Hukkle és a Taxidermia rendezője, Pálfi György új mozifilmje, Az Úr hangja a Tokyo Grand Prix-ért száll versenybe.
Vizuál galéria

Lángoló tüntetőktől a pingvinekig – az elmúlt év legjobb képei

Új helyszínen, a Magyar Nemzeti Múzeumban látható idén a World Press Photo pályázat nyertes képeiből rendezett kiállítás, ezúttal a naturArt - 25 év legszebb természetfotói című kísérőtárlattal együtt.
Vizuál fipresci

Női hangok a CineFestről

Szeretetről, túlélésről, de mindenek előtt az itt és mostról beszélnek Debra Granik, Szilágyi Zsófia és Yang Mingming filmrendezők, a 15. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjának női alkotói.
Vizuál galéria

Erő és harmónia Ferenczy Béni művészetében

A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a Ferenczy Család Művészeti Alapítvány közös kiállítása elsősorban Ferenczy Béni érett korszakának két központi témájára koncentrál: az izmos női aktokra és a fiatal fiúalakokra.
Vizuál caravaggio

Kiderült az igazság Caravaggio halálával kapcsolatban

A notórius ivóként, szoknyavadászként és javíthatatlan kötekedőként elhíresült festőóriásról egy friss kutatás azt állapította meg, hogy vérmérgezés, szepszis okozta halálát.