Frida Kahlo mexikói festőművész magánéletét és személyes tárgyait mutatja be a londoni Victoria és Albert Múzeum szombaton nyíló tárlata, amelynek anyagát először állítják ki az alkotó szülőhazáján kívül. Férje Kahlo szülőházát, a Kék Házat a mexikói államnak ajándékozta, hogy ott hozzák lérte a Frida Kahlo Múzeumot. A mexikóvárosi Coayacan külvárosában álló ház 1936 és 1938 között menedékül szolgált a száműzetésben élő Lev Trockij orosz forradalmárnak is, akivel Kahlo-nak viszonya volt.
Frida Kahlo műlába (Fotó/Forrás: V&A Museum Press Office)
"Ez egy nagyon személyes kiállítás lesz, a művészhez nagyon mélyen kötődő, a kézjegyét magukon viselő személyes tárgyakkal.
Ilyen például a fűzője, amit maga díszített ki és festett, ettől olyan benyomást kelt, mintha nem kényszerből, hanem divatból viselné. A fűzők megjelennek a művészetében is, jellegzetes stílusjegyévé, szinte második bőrévé válnak."
Frida kedvenc Revlon rúzsa a Minden Rózsás árnyalatban (Fotó/Forrás: V&A Museum Press Office)
A látogatók bepillanthatnak Kahlo sminktitkaiba is. Eredeti csomagolásában kiállítják Ebony márkájú szemöldökceruzáját, amivel védjegyévé vált összenőtt szemöldökét tette még hangsúlyosabbá. Látható lesz kedvenc rúzsa, a Revlon Everything’s Rosy - minden rózsás - fantázianevű árnyalata és a piros körömlakkja is. Ezek az élénk színek remekül érvényesültek a magyar származású fotós Muray Miklós / Nickolas Muray Kahlo-ról készített felvételein, ahol a kiállításon is megtalálható ruhadarabokat is viselte.
A német fotográfus apa - akinek szülei állítólag erdélyi zsidók voltak, az újabb kutatások azonban cáfolták ezt - és mexikói anya gyermekeként született Kahlo hatéves korában gyermekbénulást kapott, lába deformálódott. Halála előtt egy évvel jobb lábát amputálni kellett, ekkor készült számára a műláb, amelyet egyfajta műtárggyá változtatott. Tizennyolc évesen súlyos buszbalesetet szenvedett, megsérült a gerince és szinte egész életében fűzőt kellett viselnie. Több gerincműtéten is átesett és az 1950-es években tolószékbe kényszerült.
Nicolas Muray, magyar származású fotós felvétele Frida Kahlo-ról (1939) (Fotó/Forrás: V&A Museum Press Office)
A buszbaleset miatt fel kellett hagynia orvosi tanulmányaival, ekkor kezdődött művészi karrierje. 1928-ban csatlakozott a baloldali mexikói művészek csoportjához, ahol megismerkedett későbbi férjével, Diego Riviera festővel.
"Ez volt a kezdete művészi karrierjének, de ez volt a kezdete fizikai leépülésének is"
- mondta Henestrosa, aki 2012-ben rendezett kiállítást Kahlo ruháiból a Kék Házban. Henestrosát családi szálak fűzik Kahlo-hoz, nagynénje tagja volt a festőművész baráti körének, és ő volt az, aki Kahlo híres élénk színű, mexikói indiánok készítette blúzait és ruháit az ország déli részén lévő Oaxaca államból a fővárosba vitte a festőművésznek. Az indián viselettel akarta Frida Kahlo megmutatni mexikói identitását.
Kahlo portréja, amelyen a fejdíszt viseli. (Fotó/Forrás: V&A Museum Press Office)
A bemutatott darabok közt olyan hagyományos, Kahlo ruhatárából ismert darabok láthatóak majd, mint a rebozo elnevezésű tradicionális mexikói kendő, vagy sál, a huipil nevű, négyszögletes, gazdagon hímzett női felső, az enagua és a holane vagyis alsószoknya és sokfodros, hosszú szoknyák, emellett számos ékszer a gyarmatosítás előtti jáde gyöngyöktől a modern ezüstékszerekig. A kiállítás egyik kiemelt darabja az a csipke fejdísz - resplandor –, amit az Tehuantepeci-földszoros térségében élő, matriarchális társadalomban élő nők viselnek, mellette Kahlo portréja, amelyen ezt a fejdíszt viseli.
"A festőművész nagyon nőies volt, nem engedte, hogy fogyatékossága határozza meg személyiségét"
- hangsúlyozta Henestrosa.
A festőművész munkáiból július 6-án nyílik kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A november 4-ig látogatható tárlat kapcsán a Fidelio júliusi számában olvashatnak interjút a budapesti kiállítás kurátorával, Lantos Andriánával.
hírlevél
