Frida Kahlo mexikói festőművész magánéletét és személyes tárgyait mutatja be a londoni Victoria és Albert Múzeum szombaton nyíló tárlata, amelynek anyagát először állítják ki az alkotó szülőhazáján kívül. Férje Kahlo szülőházát, a Kék Házat a mexikói államnak ajándékozta, hogy ott hozzák lérte a Frida Kahlo Múzeumot. A mexikóvárosi Coayacan külvárosában álló ház 1936 és 1938 között menedékül szolgált a száműzetésben élő Lev Trockij orosz forradalmárnak is, akivel Kahlo-nak viszonya volt.
A kiállításon bemutatják Frida Kahlo ruháit, ékszereit, festményeit, családi fotóit, levelezését, fűzőit és műlábát is. "A lábon kínai hímzéssel díszített vörös bőrcsizmát viselt Kahlo, még egy kicsiny harang is van rajta, hogy még trendibb legyen. Miért járjon ronda lábbal, elvégre Frida Kahlo festőművész volt" - mondta Circe Henestrosa társkurátor, a singapuri LASALLE Művészeti Egyetem Divatintézetének vezetője:"Ez egy nagyon személyes kiállítás lesz, a művészhez nagyon mélyen kötődő, a kézjegyét magukon viselő személyes tárgyakkal.
Ilyen például a fűzője, amit maga díszített ki és festett, ettől olyan benyomást kelt, mintha nem kényszerből, hanem divatból viselné. A fűzők megjelennek a művészetében is, jellegzetes stílusjegyévé, szinte második bőrévé válnak."
A látogatók bepillanthatnak Kahlo sminktitkaiba is. Eredeti csomagolásában kiállítják Ebony márkájú szemöldökceruzáját, amivel védjegyévé vált összenőtt szemöldökét tette még hangsúlyosabbá. Látható lesz kedvenc rúzsa, a Revlon Everything’s Rosy - minden rózsás - fantázianevű árnyalata és a piros körömlakkja is. Ezek az élénk színek remekül érvényesültek a magyar származású fotós Muray Miklós / Nickolas Muray Kahlo-ról készített felvételein, ahol a kiállításon is megtalálható ruhadarabokat is viselte.
A német fotográfus apa - akinek szülei állítólag erdélyi zsidók voltak, az újabb kutatások azonban cáfolták ezt - és mexikói anya gyermekeként született Kahlo hatéves korában gyermekbénulást kapott, lába deformálódott. Halála előtt egy évvel jobb lábát amputálni kellett, ekkor készült számára a műláb, amelyet egyfajta műtárggyá változtatott. Tizennyolc évesen súlyos buszbalesetet szenvedett, megsérült a gerince és szinte egész életében fűzőt kellett viselnie. Több gerincműtéten is átesett és az 1950-es években tolószékbe kényszerült.
A buszbaleset miatt fel kellett hagynia orvosi tanulmányaival, ekkor kezdődött művészi karrierje. 1928-ban csatlakozott a baloldali mexikói művészek csoportjához, ahol megismerkedett későbbi férjével, Diego Riviera festővel.
"Ez volt a kezdete művészi karrierjének, de ez volt a kezdete fizikai leépülésének is"
- mondta Henestrosa, aki 2012-ben rendezett kiállítást Kahlo ruháiból a Kék Házban. Henestrosát családi szálak fűzik Kahlo-hoz, nagynénje tagja volt a festőművész baráti körének, és ő volt az, aki Kahlo híres élénk színű, mexikói indiánok készítette blúzait és ruháit az ország déli részén lévő Oaxaca államból a fővárosba vitte a festőművésznek. Az indián viselettel akarta Frida Kahlo megmutatni mexikói identitását.
A bemutatott darabok közt olyan hagyományos, Kahlo ruhatárából ismert darabok láthatóak majd, mint a rebozo elnevezésű tradicionális mexikói kendő, vagy sál, a huipil nevű, négyszögletes, gazdagon hímzett női felső, az enagua és a holane vagyis alsószoknya és sokfodros, hosszú szoknyák, emellett számos ékszer a gyarmatosítás előtti jáde gyöngyöktől a modern ezüstékszerekig. A kiállítás egyik kiemelt darabja az a csipke fejdísz - resplandor –, amit az Tehuantepeci-földszoros térségében élő, matriarchális társadalomban élő nők viselnek, mellette Kahlo portréja, amelyen ezt a fejdíszt viseli.
"A festőművész nagyon nőies volt, nem engedte, hogy fogyatékossága határozza meg személyiségét"
- hangsúlyozta Henestrosa.
A festőművész munkáiból július 6-án nyílik kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A november 4-ig látogatható tárlat kapcsán a Fidelio júliusi számában olvashatnak interjút a budapesti kiállítás kurátorával, Lantos Andriánával.