Vizuál

Furcsa időszak

2009.02.10. 00:00
Ajánlom
December 10-én nyitotta meg a VAM Design Center Legvidámabb barakk című tárlatát. A kiállítás nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy megpróbálja átadni a szocializmus hangulatát. A kiállításról Vincze Miklóssal, a VAM Design Center alapítójával és vezetőjével beszélgettünk.

Fidelio: Hogyan született a kiállítás?

Vincze Miklós: A Legvidámabb barakk kiállítás koncepcióját a VAM Design Center maga alakította ki, az apropó pedig nem más volt, minthogy húsz éves a rendszerváltás. A rendszerváltás előtti korszak dokumentálása, feldolgozása nem, illetve nem teljes egészében történt meg, bár ugyanezt elmondhatjuk a rendszerváltást követő húsz évről is. Ez az időszak egy nagy talány és számtalan kérdést vet fel az állampolgárokban. Épp ezért az volt a célunk, hogy olyan kiállítás szülessen – miután a ”hivatalos” feldolgozás felemás módon történt meg –, melyet maguk a látogatók állítanak össze saját emlékeikkel, tárgyaikkal. A tárlat alapját a Magyar Távirati Irodától (MTI) bérelt képanyag adja. Ezeket a korabeli fényképeket egészítik ki a különböző tárgyak, melyek kínálatát bárki tovább bővítheti, aki úgy érzi, hogy köze van ehhez a korszakhoz, birtokol ebből az időből származó tárgyat, és rendelkezésünkre bocsátja a kiállítás idejére.

F: Mit jelent Önnek a kiállítás?

VM: Furcsa időszak volt ez. Jól mutatják ezt a fotók, amelyek zöme beállított, propaganda fotó. Ám pont ez a mesterkéltség mutatja meg a legjobban ennek a korszaknak a lényegét, hangulatát. Megérthetjük azt is a kiállított anyagból, hogy az alkotás mint értékrend miért volt nem szívesen látott vendég ebben a korszakban. A rendszer koncepciója az volt, hogy a hiánygazdálkodás keretein belül, alacsony szintű kiszolgálására pozícionálja a gazdaságot. Ezzel a módszerrel gyakorlatilag elfojtották az alkotást. Ami nagyon furcsa, hogy mintegy ”úgy maradtunk”. Az ország elveszítette az alkotóképességét. Ezt jól mutatja a jelenlegi gazdasági válsághelyzet is, amely követeli tőlünk, hogy szakítsunk a rossz szokás- és elosztási rendszerünkkel. A kiállítás legnagyobb erénye, hogy rávilágít az elmúlt húsz év cselekvőképtelenségének gyökereire, hogy miért nem váltunk pusztán a rendszerváltás által újból alkotó nemzetté. Az elmúlt rendszer olyan nyomokat hagyott bennünk, melyeket az elmúlt két évtizedben sem tudtunk felülírni. Fontos ezt felismerni, ahogy fontos lenne, hogy vagy ebben a házban vagy másutt, megtörténjen az elmúlt húsz év feldolgozása is. Fontos hangsúlyozni, hogy a Legvidámabb barakk nem egy tudományos alapossággal bíró tárlat, hanem egy kérdőjel, ami alkalmat ad arra, hogy mindenki újraértékelhesse a múltat.

F: Milyen tárgyak érkeztek a közönségtől?

VM: Egyrészt összeállt egy játék kollekció, amely áttekintést ad a korszak játékkultúrájáról. Érkeztek ruhák, emellett február 27-én retró divatbemutatót tartunk, ahol még többet megtudhatnak az érdeklődők a korszak öltözködéséről. A divatbemutató egyik nem titkolt célja, hogy megmutassa, hogyan látják a kortárs fiatal divattervezők a szocializmus divatját és hogy milyen ihletet, inspirációt merít napjaink divatja ebből a korszakból.

F: Van kedvenc kiállítási darabja?

VM: Igen, több is. Leginkább a beállított életképek. Például van egy disznóvágást megörökítő fénykép, ahol a disznóvágást mint vidéki ünnepet kívánták bemutatni. Magát a vágást azonban karhatalmi egyenruhás katonák végzik, méghozzá a beszolgáltatással egybekötve: látszatra jó hangulatú kép, amelyen a beszolgáltatásra váró disznóval barátkoznak a csendőrök. Számomra ez a kép szimbolizálja azt a paradoxont, ami ezeket az évtizedeket jellemezte; a túldimenzionált hatalmi kultúra lenyomata.

F: Ha függetleníthetné magát az anyagi és egyéb korlátoktól, akkor mi lenne az az ”álom” kiállítás, amit elhozna a VAM Design Centerbe?

VM: Nagyon fontosnak tartom, hogy a Kína szindrómát megmutassuk a világnak, mert senki sem érti, hogy Kína mit hozott létre. Ez persze egy komplex tárlatot igényelne. A bemutatáson túl a kiállítás alkalmat teremthetne arra is, megvizsgáljuk a versenyképességünket. Elképzeléseim szerint három kiállítás alkotna egy nagy egységet. Az egyik a kínai design elmúlt tizenöt évét mutatná be, azonban nemcsak a tárgyi kultúrát, hanem az építészetet, a divatot és a filmet is magába foglalná az anyag. A másik Kína szocializációs alapját próbálná „elmagyarázni”; azt a gondolkodást, ami a lehetővé tette náluk a minőségi tömegtermelés kialakítását. Mindezeket egészítené ki a kortárs kínai művészet és a hagyományos kínai zene, melyek révén még sokrétűbben és színesebben mutatkozhatna be ez a távoli kultúra.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Zenés színház

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.
Vizuál

Színekkel keltették új életre Pompeii-t és Herculaneum-ot

Nemcsak a színpompás panelek érdekesek, de a helyszínek is, ahol kiállították őket. Az igazgató szerint mindez remek módja a múlt a jelen összekapcsolásának.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Végre többet tudunk az új Freddie Mercury-filmről

„A bandában csak egy hisztériás királynőnek van hely.” Kijött a Queen-film első igazi előzetese, és még többet ígér, mint a teaser.
Vizuál velencei biennálé

Képzelt kamerák a Velencei Biennále magyar pavilonjában

Szegedy-Maszák Zsuzsanna kurátor és Waliczky Tamás újmédiaművész képviselik Magyarországot jövőre a 58. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálén.
Vizuál videó

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.
Vizuál pompeji

Színekkel keltették új életre Pompeii-t és Herculaneum-ot

Nemcsak a színpompás panelek érdekesek, de a helyszínek is, ahol kiállították őket. Az igazgató szerint mindez remek módja a múlt a jelen összekapcsolásának.
Vizuál galéria

Kiállítják az első bécsi női fényképész századeleji portréit

Művészek, arisztokraták és más hírességek a század elejéről Klimttől Picassóig a Madame d'Ora néven dolgozó Dora Kallmus fotográfiáin a bécsi Leopold múzeumban.