Vizuál

Gazdi és a kutyája a főúri udvarban

fényképTár
2019.08.29. 15:50
Ajánlom
A muzeológus is ember. Gyűjt, rendez, rendszerez, leltározza, elteszi a gyűjteménybe került képeket, újra és újra foglalkozik a tárgyakkal. Ugyanakkor vannak kedvenc témái, vannak számára is fontos személyek, események, helyek. Vannak nem szakmai alapú választásai, kedvencei az általa kezelt gyűjteményekben.

Én nagy kutyabarát vagyok, ezért mindig felfigyelek, s örömmel veszek kézbe olyan fotográfiákat, amelyeken ebek láthatóak a gazdáikkal. Szerencsémre a portrégyűjteményben számos híres és kevésbé neves gazdiról és kedvencéről készült kép is található. Ezek közül válogattam a Fidelio olvasóinak, s osztom meg személyes benyomásaim, érzéseim is a képekről, nem csak a muzeológusi információkat.

1402-1958-150858.jpg

Ludwig Angerer udvari fotográfus felvétele Erzsébet királynéról, Bécs, 1864. (Albumin pozitív, vizitkártya) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

Ferenc József császár és király felesége, Erzsébet királyné köztudottan igen nagy barátja volt a kutyáknak és a lovaknak. Több fénykép is készült róla és kutyáiról. A szépen trimmelt fekete uszkár több fotográfián is feltűnik. A bécsi udvari fotográfus, Ludwig Angerer több képből álló sorozatot készített a császárné-királynéról. A sorozat három vizitkártya felvétele a Nemzeti Múzeum gyűjteményében is megtalálható, közülük kettőn a kutyus is szerepel egy asztalon ülve, illetve fekve.

1403-1952-150855.jpg

Ludwig Angerer udvari fotográfus felvétele Erzsébet királynéról, Bécs, 1864. (Albumin pozitív, vizitkártya) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

A szülőföldjére látogató Erzsébet magával vitte kedves kutyusát. Az uszkár feltűnik Joseph Albert müncheni királyi udvari fényképész felvételén is. A kép a müncheni királyi palota ablakában álló királynéról készült, aki a párkányra ültetett uszkár mögött szinte háttérbe kerül. Jól látható a képen, hogy Erzsébet tudja, hogy fényképezik. Mégis, a külsejére mindig gondosan ügyelő királyné (és a fényképész) ennél a képnél úgy tűnik, hogy nem tartotta fontosnak, hogy a legjobb szögből készüljön a fotográfia.

Mintha az eb lett volna a fontos!

67-1137-150858.jpg

Erzsébet királyné, minden bizonnyal Joseph Albert udvari fotográfus felvétele, München, 1865 körül (Jelzetlen 1880-as évekbeli másolat) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

Erzsébet számára nem előnyös, hogy a kalapja mélyen az arcába lóg, miközben más felvételeken éppen kalapja emeli ki az arca szépségét. A fotográfus készített az ablakban álló királynéról másik felvételt is, ahol arca, kalapja, alakja előnyösebb beállításban látható, s később műtermi felvételeket is.

82-889-150855.jpg

Erzsébet királyné, minden bizonnyal Joseph Albert udvari fotográfus felvétele, München, 1865 körül (Jelzetlen albumin vizitkártya) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

Erzsébet Mária Henrietta Stefánia Gizella főhergnőről, Erzsébet királyné unokájáról, Rudolf lányáról manapság igen keveset tudunk. Az Erzsinek is becézett, később vörös hercegnőként emlegetett hölgy, Rudolf trónörökös egyetlen lánya 1883-ban született. Édesapja korai elvesztése egész életére rányomta bélyegét. Nagyanyjától és apjától örökölt akaratos természete hamar megmutatkozott. Bálványozta tragikusan elvesztett apját. Anyjával – Stefánia belga hercegnővel – viszont megromlott a kapcsolata, különösen annak Lónyay Elemér gróffal kötött házasságát követően.

Nagyanyja, Erzsébet királyné eltitkolt magánvagyonának nagy részét hagyta rá.

Nagyapja Ferenc József pedig gazdag hozománnyal ajándékozta meg 1902-ben, Otto zu Windischgraetz herceggel kötött házasságkötésekor. A rang és vagyon azonban nem feltétlenül boldogít. Házassága, rettenetes gyermekszöktetési és rendőrségi esetekkel kísérten, 1924-ben válással végződött. Erzsébet ebben az időszakban került kapcsolatba az osztrák szocialistákkal, közöttük Lepold Petznekkel, akivel azután 1948-ban össze is házasodtak.

70-1933-150857.jpg

Ferenc József és Erzsébet királyné unokája, Erzsébet főhercegnő, Ismeretlen fényképész felvétele, Bécs, 1890-es évek (Albumin pozitív) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

Erzsébetről, főhercegnőként, gyermekkorában számos felvétel készült, többségük formális, merev. Az itt bemutatott képen a kislány ugyanúgy szépen fésült frizurával és gondosan elrendezett redőjű ruhában, mereven néz szembe a fotográfus lencséjével, mint máskor.

Itt mégis van valami személyes, van valami élet!

Látható egy kis társ, akinek eleven, kissé ijedt a tekintete. A minden bizonnyal rideg udvari légkörben Erzsébet életében fontos szerepe lehetett a kiskutyának. A kutyuson látszik, hogy örökké nyüzsög, mocorog, itt is csak egy pillanatra maradt nyugton. Még így szépen gazdija ölében ülve is valamiféle gyermeki rendetlenséget visz a jól fésült, merev udvari világba.

Teleki Samu (1845-1916) gróf több mint 3000 km-t tett meg ismeretlen tájakon Afrikában. A Rudolf és Stefánia tavak felfedezőjeként, úti beszámolóival nemzetközi ismertségre tett szert. Utazása nyomán jelentős fehér folt tűnt el Afrika térképéről. A már idős grófot ábrázoló kép egy levelezőlap nagyságú fotográfia, amely a harmincas évek kedvelt lapjában, a Pesti Naplóban jelent meg. A már kissé pocakos öregurat nem messze a sáromberki kastélyától (ma Dumbravioara, Románia), a határban sétálva kapta lencsevégre az ismeretlen fotográfus még az 1910-es évek elején. Az öregúr mellett ősz pofájú, a kép hátoldalán levő egykori felirat szerint “kedvenc” kutyájával látjuk a képen.

Azt gondolom, akinek volt öreg kutyája, érti-érzi és szeretni fogja ezt a képet:

67-955-150900.jpg

Teleki Samu kutyájával, Ismeretlen fotográfus felvétele, Sáromberke, 1910 körül (1930-as évekbeli papír pozitív, press print) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

A 20. század egyik magyarországi sajtószenzációja volt, amikor a lapok elkezdtek cikkezni Apponyi Geraldine (1915-1961) grófnő házasságkötéséről. Arról, hogy az árva grófkisasszony, királyi házasságot köt: feleségül megy I. Zog albán királyhoz. Cikkek sorozata ismertette meg a magyar olvasókkal a leendő királyné élettörténetét: korai árvaságát, neveltetését, szereplését a korabeli társasági életben, s közben próbáltak meg egyúttal személyes, emberi képet adni róla. Az esküvő idején újságírók és fotográfusok, filmhíradók tudósítóinak hada lepte el az albán fővárost. A korabeli híradásokból tudjuk, hogy a menyasszony külön is fogadta a magyar újságírókat és fotográfusokat, s ekkor a Silky nevű spániel is jelen volt és ahogy a 8 Órai újság tudósított:

időnként felugrik a hercegnő ölébe, azután idegesen körbeszaladgál, a fényképészek nagy örömére.

84-35-150858.jpg

Apponyi Geraldine grófnő, albán hercegnő Silky nevű spánieljével tiranai otthona szalonjában. Reklámélet Sajtófotó, 1938., feltehetően árpilis 26. (Zselatinos ezüst papír pozitív, press print) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum

Uszkár a zongoránál, avagy Dvořák és a Morzsák

Kapcsolódó

Uszkár a zongoránál, avagy Dvořák és a Morzsák

Házi kedvenceink egyik jellemző szokása, hogy mindenhová követnek minket a lakásban. Természetesen ez alól az a helyzet sem kivétel, amikor a zongorához ülünk le gyakorolni. Galéria!

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

Hogyan, milyen elvek szerint épül fel, majd gyarapodik egy történeti fényképgyűjtemény? Mit jelent, hogy az analóg fényképek nemcsak képi tartalmak hordozói, hanem tárgyak is? Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? A fénykép vajon elválasztható-e a tértől, időtől és attól a társadalmi környezettől, amelyben keletkezett, vagy kimondhatjuk: a fényképek története egyúttal használatuk története? Milyen forrásokkal dolgozunk? Mihez kezd – és mihez kezdhet még – egy történész a fényképekkel?

Sorozatunk írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusai – többek közt – e kérdésekre keresik a választ egy-egy konkrét példán keresztül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint százesztendős múltra tekint vissza. Munkatársai gyűjtik, rendszerezik, és feldolgozzák a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett a tár fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős. Jelenleg összesen több mint 1 millió felvételt őriz, ebből több mint 200 ezret egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben. A gyűjtemény műtárgynak számító fényképei kutathatók és a folyamatos digitalizálásának hála, egyre több kép érhető el a Nemzeti Múzeum online adatbázisában.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legolvasottabb

Zenés színház

Nyolcvanöt előadást töröl a jövő évadból az Opera

A 24.hu értesülései szerint az intézményben tartott sztrájkot lezáró megállapodás következtében a Magyar Állami Operaház kénytelen törölni az Eiffel Műhelyházba tervezett előadások nagy részét.
Színház

Évadot hirdetett a Budaörsi Latinovits Színház – Alföldi Róbert, Pelsőczy Réka, Hegymegi Máté és Fehér Balázs Benő is rendez

Hat új bemutatóval készül a 2024/25-ös évadra a Budaörsi Latinovits Színház. Berzsenyi Bellaagh Ádám, a színház vezetője ezúttal is olyan alkotókat kért fel, akik magától értetődően tudnak bekapcsolódni abba a műhelymunkába, amely évek óta mind professzionálisabban és egyre több szakmai eredményt felmutatva működik Budaörsön.
Klasszikus

Schiff András is fellép május végén Kismartonban

A bécsi klasszika és Joseph Haydn kompozícióinak bölcsője, az Esterházy-kastély 2024-ben, az Esterházy alapítványok megalapírásának 30., jubileumi évében az évfordulóhoz méltó programokkal és kitárt kapukkal várja a klasszikus zene szerelmeseit. Így lesz ez májusban és júniusban is.
Klasszikus

Idén is tíz fiatal kapott Junior Prima Díjat a klasszikus, a könnyűzene és a jazz területéről

A május 15-én a Magyar Zene Házában tartott ünnepélyes díjátadón tíz harminc év alatti kiemelkedő művészt díjaztak, akik az elismerés mellett hárommillió forint támogatásban is részesülnek.
Könyv

Minden határhelyzet izgalmas az irodalomban – Rostás Eni a Lírástudók vendége

A Magvető Kiadó Határhelyzetek-sorozatában a kortárs, friss világirodalom legszebb kötetei kerülnek a magyar olvasók elé. Ezekről beszélgettünk a kiadó szerkesztőjével, Rostás Enivel, akivel felemlegettük Irene Solà fantasztikus sikereit is.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: A híd, ami megmaradt

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal az európai uniós csatlakozás kapcsán Budapest hídjainak történetét idézi fel.
Vizuál hír

„Úton lenni boldogság, megérkezni halál” – film készül a 80 éves Hobóról

Zenés road movie forgatása indul Földes László Hobo monumentális életművéről a Nemzeti Filmintézet támogatásával. A mintegy nyolc évtizedes életutat megfilmesítő Nem lehet két hazád forgatókönyvírója Turczi István, rendezője pedig Szalay Péter.
Vizuál ajánló

Gyereknap, ahol a szülők is lehetnek gyerekek! Játsszunk EGYÜTT a Néprajzi Múzeumban!

Május 20-ig kedvezményes jegy a város legsokoldalúbb gyereknapi mulatságára! A Néprajzi Múzeum május 26-án délelőtt tizenegy és délután öt óra között várja a családokat.
Vizuál ajánló

Júniusban ismét házhoz jönnek a japán filmek

Június 5. és július 3. között a kortárs japán filmművészet számos remekművét nézhetjük meg ingyenesen a JFF Online Japán Filmfesztivál során, ugyanakkor a kínálatban helyet kapott például Kinosita Keiszuke Tizenkét szempár című klasszikusa is. 
Vizuál ajánló

Őszi ének – Véssey Gábor lírai festményei a Pesti Vigadóban

Május 10-én nyílt meg a Munkácsy Mihály-díjas Véssey Gábor munkáit bemutató tárlat a Pesti Vigadóban. A július 7-ig látogatható kiállítás a 75 éves művész legújabb alkotásait vonultatja fel.