Vizuál

Gazdi és a kutyája a főúri udvarban

fényképTár
2019.08.29. 15:50
Ajánlom
A muzeológus is ember. Gyűjt, rendez, rendszerez, leltározza, elteszi a gyűjteménybe került képeket, újra és újra foglalkozik a tárgyakkal. Ugyanakkor vannak kedvenc témái, vannak számára is fontos személyek, események, helyek. Vannak nem szakmai alapú választásai, kedvencei az általa kezelt gyűjteményekben.

Én nagy kutyabarát vagyok, ezért mindig felfigyelek, s örömmel veszek kézbe olyan fotográfiákat, amelyeken ebek láthatóak a gazdáikkal. Szerencsémre a portrégyűjteményben számos híres és kevésbé neves gazdiról és kedvencéről készült kép is található. Ezek közül válogattam a Fidelio olvasóinak, s osztom meg személyes benyomásaim, érzéseim is a képekről, nem csak a muzeológusi információkat.

1402-1958-150858.jpg

Ludwig Angerer udvari fotográfus felvétele Erzsébet királynéról, Bécs, 1864. (Albumin pozitív, vizitkártya) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

Ferenc József császár és király felesége, Erzsébet királyné köztudottan igen nagy barátja volt a kutyáknak és a lovaknak. Több fénykép is készült róla és kutyáiról. A szépen trimmelt fekete uszkár több fotográfián is feltűnik. A bécsi udvari fotográfus, Ludwig Angerer több képből álló sorozatot készített a császárné-királynéról. A sorozat három vizitkártya felvétele a Nemzeti Múzeum gyűjteményében is megtalálható, közülük kettőn a kutyus is szerepel egy asztalon ülve, illetve fekve.

1403-1952-150855.jpg

Ludwig Angerer udvari fotográfus felvétele Erzsébet királynéról, Bécs, 1864. (Albumin pozitív, vizitkártya) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

A szülőföldjére látogató Erzsébet magával vitte kedves kutyusát. Az uszkár feltűnik Joseph Albert müncheni királyi udvari fényképész felvételén is. A kép a müncheni királyi palota ablakában álló királynéról készült, aki a párkányra ültetett uszkár mögött szinte háttérbe kerül. Jól látható a képen, hogy Erzsébet tudja, hogy fényképezik. Mégis, a külsejére mindig gondosan ügyelő királyné (és a fényképész) ennél a képnél úgy tűnik, hogy nem tartotta fontosnak, hogy a legjobb szögből készüljön a fotográfia.

Mintha az eb lett volna a fontos!

67-1137-150858.jpg

Erzsébet királyné, minden bizonnyal Joseph Albert udvari fotográfus felvétele, München, 1865 körül (Jelzetlen 1880-as évekbeli másolat) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

Erzsébet számára nem előnyös, hogy a kalapja mélyen az arcába lóg, miközben más felvételeken éppen kalapja emeli ki az arca szépségét. A fotográfus készített az ablakban álló királynéról másik felvételt is, ahol arca, kalapja, alakja előnyösebb beállításban látható, s később műtermi felvételeket is.

82-889-150855.jpg

Erzsébet királyné, minden bizonnyal Joseph Albert udvari fotográfus felvétele, München, 1865 körül (Jelzetlen albumin vizitkártya) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

Erzsébet Mária Henrietta Stefánia Gizella főhergnőről, Erzsébet királyné unokájáról, Rudolf lányáról manapság igen keveset tudunk. Az Erzsinek is becézett, később vörös hercegnőként emlegetett hölgy, Rudolf trónörökös egyetlen lánya 1883-ban született. Édesapja korai elvesztése egész életére rányomta bélyegét. Nagyanyjától és apjától örökölt akaratos természete hamar megmutatkozott. Bálványozta tragikusan elvesztett apját. Anyjával – Stefánia belga hercegnővel – viszont megromlott a kapcsolata, különösen annak Lónyay Elemér gróffal kötött házasságát követően.

Nagyanyja, Erzsébet királyné eltitkolt magánvagyonának nagy részét hagyta rá.

Nagyapja Ferenc József pedig gazdag hozománnyal ajándékozta meg 1902-ben, Otto zu Windischgraetz herceggel kötött házasságkötésekor. A rang és vagyon azonban nem feltétlenül boldogít. Házassága, rettenetes gyermekszöktetési és rendőrségi esetekkel kísérten, 1924-ben válással végződött. Erzsébet ebben az időszakban került kapcsolatba az osztrák szocialistákkal, közöttük Lepold Petznekkel, akivel azután 1948-ban össze is házasodtak.

70-1933-150857.jpg

Ferenc József és Erzsébet királyné unokája, Erzsébet főhercegnő, Ismeretlen fényképész felvétele, Bécs, 1890-es évek (Albumin pozitív) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

Erzsébetről, főhercegnőként, gyermekkorában számos felvétel készült, többségük formális, merev. Az itt bemutatott képen a kislány ugyanúgy szépen fésült frizurával és gondosan elrendezett redőjű ruhában, mereven néz szembe a fotográfus lencséjével, mint máskor.

Itt mégis van valami személyes, van valami élet!

Látható egy kis társ, akinek eleven, kissé ijedt a tekintete. A minden bizonnyal rideg udvari légkörben Erzsébet életében fontos szerepe lehetett a kiskutyának. A kutyuson látszik, hogy örökké nyüzsög, mocorog, itt is csak egy pillanatra maradt nyugton. Még így szépen gazdija ölében ülve is valamiféle gyermeki rendetlenséget visz a jól fésült, merev udvari világba.

Teleki Samu (1845-1916) gróf több mint 3000 km-t tett meg ismeretlen tájakon Afrikában. A Rudolf és Stefánia tavak felfedezőjeként, úti beszámolóival nemzetközi ismertségre tett szert. Utazása nyomán jelentős fehér folt tűnt el Afrika térképéről. A már idős grófot ábrázoló kép egy levelezőlap nagyságú fotográfia, amely a harmincas évek kedvelt lapjában, a Pesti Naplóban jelent meg. A már kissé pocakos öregurat nem messze a sáromberki kastélyától (ma Dumbravioara, Románia), a határban sétálva kapta lencsevégre az ismeretlen fotográfus még az 1910-es évek elején. Az öregúr mellett ősz pofájú, a kép hátoldalán levő egykori felirat szerint “kedvenc” kutyájával látjuk a képen.

Azt gondolom, akinek volt öreg kutyája, érti-érzi és szeretni fogja ezt a képet:

67-955-150900.jpg

Teleki Samu kutyájával, Ismeretlen fotográfus felvétele, Sáromberke, 1910 körül (1930-as évekbeli papír pozitív, press print) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

A 20. század egyik magyarországi sajtószenzációja volt, amikor a lapok elkezdtek cikkezni Apponyi Geraldine (1915-1961) grófnő házasságkötéséről. Arról, hogy az árva grófkisasszony, királyi házasságot köt: feleségül megy I. Zog albán királyhoz. Cikkek sorozata ismertette meg a magyar olvasókkal a leendő királyné élettörténetét: korai árvaságát, neveltetését, szereplését a korabeli társasági életben, s közben próbáltak meg egyúttal személyes, emberi képet adni róla. Az esküvő idején újságírók és fotográfusok, filmhíradók tudósítóinak hada lepte el az albán fővárost. A korabeli híradásokból tudjuk, hogy a menyasszony külön is fogadta a magyar újságírókat és fotográfusokat, s ekkor a Silky nevű spániel is jelen volt és ahogy a 8 Órai újság tudósított:

időnként felugrik a hercegnő ölébe, azután idegesen körbeszaladgál, a fényképészek nagy örömére.

84-35-150858.jpg

Apponyi Geraldine grófnő, albán hercegnő Silky nevű spánieljével tiranai otthona szalonjában. Reklámélet Sajtófotó, 1938., feltehetően árpilis 26. (Zselatinos ezüst papír pozitív, press print) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum

Uszkár a zongoránál, avagy Dvořák és a Morzsák

Kapcsolódó

Uszkár a zongoránál, avagy Dvořák és a Morzsák

Házi kedvenceink egyik jellemző szokása, hogy mindenhová követnek minket a lakásban. Természetesen ez alól az a helyzet sem kivétel, amikor a zongorához ülünk le gyakorolni. Galéria!

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

Hogyan, milyen elvek szerint épül fel, majd gyarapodik egy történeti fényképgyűjtemény? Mit jelent, hogy az analóg fényképek nemcsak képi tartalmak hordozói, hanem tárgyak is? Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? A fénykép vajon elválasztható-e a tértől, időtől és attól a társadalmi környezettől, amelyben keletkezett, vagy kimondhatjuk: a fényképek története egyúttal használatuk története? Milyen forrásokkal dolgozunk? Mihez kezd – és mihez kezdhet még – egy történész a fényképekkel?

Sorozatunk írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusai – többek közt – e kérdésekre keresik a választ egy-egy konkrét példán keresztül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint százesztendős múltra tekint vissza. Munkatársai gyűjtik, rendszerezik, és feldolgozzák a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett a tár fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős. Jelenleg összesen több mint 1 millió felvételt őriz, ebből több mint 200 ezret egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben. A gyűjtemény műtárgynak számító fényképei kutathatók és a folyamatos digitalizálásának hála, egyre több kép érhető el a Nemzeti Múzeum online adatbázisában.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Színház

Nem a szokásos nemzeti ünnep – Tízezres tömeg ment utcára a független Színművészetiért

Háborút nem vívtak, de seregüket felvonultatták a színművészetisek. Hol klasszik tüntetés, hol ’56-ra emlékező előadás volt az ünnepnapra hirdetett megmozdulás, amin több mint tízezren vehettek részt.
Klasszikus

Bach gitárrajongóknak, gitár Bach-rajongóknak – interjú Marcin Dyllával

Idén először rendeznek online gitárfesztivált Magyarországon. A Budapesti Nemzetközi Gitárfesztiválon ebben az évben a V4 országok nagyjai adnak szólóestet. Közülük a tizenkilencszeres versenygyőztes lengyel gitárművésszel, Marcin Dyllával beszélgettünk.
Vizuál

Saját agyműtétjéről készített fotósorozatot a Capa-nagydíj nyertese

„Nem tudtam, mi történik velem. Megijedtem, tanulmányoztam, mostanra elfogadtam” – írta Neogrády-Kiss Barnabás fotós.
Fidelio Tours

Egy polgári életforma szellemi lenyomatai - Baján kalandozik a Partitúra

„Ahogy a Duna-parton, a leszakadó, agyagos parton látod, hogy mikor van áradás, mikor van agyagos lerakódás, ebben a házban is így, 150-200 esztendő óta hol fellobbant az olajmécs, hol elhalványult, majd újratöltődött…” Ifj. Éber Sándor írta ezt a családi házukról. Bajai festőművész dinasztia az övék. Ma az Éber-emlékházban őrzik id. Éber Sándor és két gyermeke, Sándor és Anna hagyatékát: festményeken, rajzokon, szobrokon kívül a család hely- és irodalomtörténeti dokumentumait, és bácskai, sárközi néprajzi, népművészeti tárgyakat is. Itt is forgatott a Partitúra stábja. A bajai műsor október 24-én, szombaton, a szokásos időben, 14.30-kor látható a Duna tévén.
Tánc

Egy valódi danseur noble – Balázsi Gergő Ármin a Kult50-ben

Fiatal kora ellenére díjak egész sorával büszkélkedhet a Magyar Nemzeti Balett principálja, Balázsi Gergő Ármin, aki 2019-ben „Az évad legjobb férfi táncművésze” cím mellett megkapta a Junior Prima Díjat is.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál díj

Fődíjat kapott Chicagóban Horvát Lili szerelmesfilmje

Horvát Lili Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című szerelmesfilmje kapta az 56. Chicagói Nemzetközi Filmfesztivál New Directors versenyprogramjának Gold Hugó-fődíját.
Vizuál szfe

Vidnyánszky az eszefésekért tüntet drMáriás festményén

Újabb drMáriással gazdagodott a magyar festészet tárháza. A festőművész, aki általában a napilapokban keresi témáit, most Vidnyánszky és a színművészetisek ügyét találta meg.
Vizuál hír

Hatvan éve eltűnt festményt ismert fel szomszédai nappalijában a Met egyik látogatója

Jacob Lawrence sorozatából öt kép hiányzott, ebből kettőnek, köztük a most előkerült darabnak, csupán a címe volt ismert.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Kiviszem a lovam

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Spencer Davisszel való találkozását idézi fel.
Vizuál galéria

Táj csíkokra és kockákra törve

A mintegy száztíz Scully-művet bemutató kiállításon a monumentális festmények mellett szerepelnek papírmunkák, illetve megjelenik egy-egy plasztika és fotómű is. A művek értelmezését – a falakon és a tárlókban – a művész saját írásai, feljegyzései és vázlatai segítik.