Gazdi és a kutyája a főúri udvarban

Én nagy kutyabarát vagyok, ezért mindig felfigyelek, s örömmel veszek kézbe olyan fotográfiákat, amelyeken ebek láthatóak a gazdáikkal. Szerencsémre a portrégyűjteményben számos híres és kevésbé neves gazdiról és kedvencéről készült kép is található. Ezek közül válogattam a Fidelio olvasóinak, s osztom meg személyes benyomásaim, érzéseim is a képekről, nem csak a muzeológusi információkat.

Ludwig Angerer udvari fotográfus felvétele Erzsébet királynéról, Bécs, 1864. (Albumin pozitív, vizitkártya) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

Ferenc József császár és király felesége, Erzsébet királyné köztudottan igen nagy barátja volt a kutyáknak és a lovaknak. Több fénykép is készült róla és kutyáiról. A szépen trimmelt fekete uszkár több fotográfián is feltűnik. A bécsi udvari fotográfus, Ludwig Angerer több képből álló sorozatot készített a császárné-királynéról. A sorozat három vizitkártya felvétele a Nemzeti Múzeum gyűjteményében is megtalálható, közülük kettőn a kutyus is szerepel egy asztalon ülve, illetve fekve.

Ludwig Angerer udvari fotográfus felvétele Erzsébet királynéról, Bécs, 1864. (Albumin pozitív, vizitkártya) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

A szülőföldjére látogató Erzsébet magával vitte kedves kutyusát. Az uszkár feltűnik Joseph Albert müncheni királyi udvari fényképész felvételén is. A kép a müncheni királyi palota ablakában álló királynéról készült, aki a párkányra ültetett uszkár mögött szinte háttérbe kerül. Jól látható a képen, hogy Erzsébet tudja, hogy fényképezik. Mégis, a külsejére mindig gondosan ügyelő királyné (és a fényképész) ennél a képnél úgy tűnik, hogy nem tartotta fontosnak, hogy a legjobb szögből készüljön a fotográfia.

Erzsébet királyné, minden bizonnyal Joseph Albert udvari fotográfus felvétele, München, 1865 körül (Jelzetlen 1880-as évekbeli másolat) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

Erzsébet számára nem előnyös, hogy a kalapja mélyen az arcába lóg, miközben más felvételeken éppen kalapja emeli ki az arca szépségét. A fotográfus készített az ablakban álló királynéról másik felvételt is, ahol arca, kalapja, alakja előnyösebb beállításban látható, s később műtermi felvételeket is.

Erzsébet királyné, minden bizonnyal Joseph Albert udvari fotográfus felvétele, München, 1865 körül (Jelzetlen albumin vizitkártya) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

Erzsébet Mária Henrietta Stefánia Gizella főhergnőről, Erzsébet királyné unokájáról, Rudolf lányáról manapság igen keveset tudunk. Az Erzsinek is becézett, később vörös hercegnőként emlegetett hölgy, Rudolf trónörökös egyetlen lánya 1883-ban született. Édesapja korai elvesztése egész életére rányomta bélyegét. Nagyanyjától és apjától örökölt akaratos természete hamar megmutatkozott. Bálványozta tragikusan elvesztett apját. Anyjával – Stefánia belga hercegnővel – viszont megromlott a kapcsolata, különösen annak Lónyay Elemér gróffal kötött házasságát követően.

Nagyapja Ferenc József pedig gazdag hozománnyal ajándékozta meg 1902-ben, Otto zu Windischgraetz herceggel kötött házasságkötésekor. A rang és vagyon azonban nem feltétlenül boldogít. Házassága, rettenetes gyermekszöktetési és rendőrségi esetekkel kísérten, 1924-ben válással végződött. Erzsébet ebben az időszakban került kapcsolatba az osztrák szocialistákkal, közöttük Lepold Petznekkel, akivel azután 1948-ban össze is házasodtak.

Ferenc József és Erzsébet királyné unokája, Erzsébet főhercegnő, Ismeretlen fényképész felvétele, Bécs, 1890-es évek (Albumin pozitív) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

Erzsébetről, főhercegnőként, gyermekkorában számos felvétel készült, többségük formális, merev. Az itt bemutatott képen a kislány ugyanúgy szépen fésült frizurával és gondosan elrendezett redőjű ruhában, mereven néz szembe a fotográfus lencséjével, mint máskor.

Látható egy kis társ, akinek eleven, kissé ijedt a tekintete. A minden bizonnyal rideg udvari légkörben Erzsébet életében fontos szerepe lehetett a kiskutyának. A kutyuson látszik, hogy örökké nyüzsög, mocorog, itt is csak egy pillanatra maradt nyugton. Még így szépen gazdija ölében ülve is valamiféle gyermeki rendetlenséget visz a jól fésült, merev udvari világba.

Teleki Samu (1845-1916) gróf több mint 3000 km-t tett meg ismeretlen tájakon Afrikában. A Rudolf és Stefánia tavak felfedezőjeként, úti beszámolóival nemzetközi ismertségre tett szert. Utazása nyomán jelentős fehér folt tűnt el Afrika térképéről. A már idős grófot ábrázoló kép egy levelezőlap nagyságú fotográfia, amely a harmincas évek kedvelt lapjában, a Pesti Naplóban jelent meg. A már kissé pocakos öregurat nem messze a sáromberki kastélyától (ma Dumbravioara, Románia), a határban sétálva kapta lencsevégre az ismeretlen fotográfus még az 1910-es évek elején. Az öregúr mellett ősz pofájú, a kép hátoldalán levő egykori felirat szerint “kedvenc” kutyájával látjuk a képen.

Azt gondolom, akinek volt öreg kutyája, érti-érzi és szeretni fogja ezt a képet:

Teleki Samu kutyájával, Ismeretlen fotográfus felvétele, Sáromberke, 1910 körül (1930-as évekbeli papír pozitív, press print) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

A 20. század egyik magyarországi sajtószenzációja volt, amikor a lapok elkezdtek cikkezni Apponyi Geraldine (1915-1961) grófnő házasságkötéséről. Arról, hogy az árva grófkisasszony, királyi házasságot köt: feleségül megy I. Zog albán királyhoz. Cikkek sorozata ismertette meg a magyar olvasókkal a leendő királyné élettörténetét: korai árvaságát, neveltetését, szereplését a korabeli társasági életben, s közben próbáltak meg egyúttal személyes, emberi képet adni róla. Az esküvő idején újságírók és fotográfusok, filmhíradók tudósítóinak hada lepte el az albán fővárost. A korabeli híradásokból tudjuk, hogy a menyasszony külön is fogadta a magyar újságírókat és fotográfusokat, s ekkor a Silky nevű spániel is jelen volt és ahogy a 8 Órai újság tudósított:

Apponyi Geraldine grófnő, albán hercegnő Silky nevű spánieljével tiranai otthona szalonjában. Reklámélet Sajtófotó, 1938., feltehetően árpilis 26. (Zselatinos ezüst papír pozitív, press print) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum