Japán két évszázadon át tartó elzárkózásának 1853-ban Matthew Perry amerikai sorhajókapitány flottája vetett véget. A szigetország számos kikötője megnyílt a nemzetközi kereskedelem előtt, így az 1850-es évek elejétől tömegesen áramlottak Európába a japán műtárgyak, Angliában és Franciaországban pedig megjelentek az első japán művészeti gyűjtemények.
Székely Bertalan: Japán nő (1871) (Fotó/Forrás: KOGART)
A nyugati országokban - így Magyarországon is - a 19. század közepétől jelentkező, Japán iránti élénk érdeklődést és a japán művészet által inspirált műalkotásokat egységesen a „japonizmus” gyűjtőfogalommal illették. Japán alakok és motívumok díszítették a korszak divatos kerámiáit, a színpadokat a pillangókisasszonyok figurái népesítették be, s a kimonó nem hiányozhatott egyetlen úri hölgy ruhatárából sem. A „gésa” szó a magyar nyelvbe legkorábban beépült japán kifejezések egyike volt, ezért lett a mostani, magyar japonizmust bemutató kiállítás hívószava is.
A japonizmus az interkulturális hatások történetének egyik legizgalmasabb fejezete. Példát mutat idegen kultúrák adaptálására, melynek során egy-egy ország hagyományos vagy elavult formavilágát megújítja, szemléletét átértelmezi, felfrissíti.
A japonizmus – ahogy a nyugati országokban jellemzően - Magyarországon is összetett jelenség volt, amely a stílus szintjén, valamint a jellegzetes témák és motívumok átvételében is széles körben jelentkezett. A buddhista tanok ismeretének köszönhetően jelen volt a szimbolikus intencióval készült művekben is. Nem játszott katalizátor szerepet, mint a 19. századi francia művészetben, hanem többnyire az impresszionizmus, posztimpresszionizmus és a szecesszió beáramlásával együtt, már kiérlelt művek integráns részeként ismerték meg a magyar művészek. Kiemelkedő volt a szerepe a szecessziós alkotások esetében, és az összművészet gondolatának megerősödésében.
A december 16-tól látogatható tárlat az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány, Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum –Magyar Nemzeti Galéria, az Iparművészeti Múzeum és a Várkert Bazár közös szervezésében jött létre.
A kiállítás kurátorai:
Dr Fajcsák Györgyi sinológus, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója
Dr. Gellér Katalin művészettörténész, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Művészettörténeti Intézet
Dénes Mirjam művészettörténész, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum japán gyűjteményének kurátora
Marosvölgyi Gábor művészettörténész, Kovács Gábor Művészeti Alapítvány
Látogatói információk:
2016. december 16 – 2017. március 12.
Várkert Bazár Testőrpalota | 1013 Budapest, Ybl Miklós tér 2.
Honlap www.kogart.hu | www.varkertbazar.hu
Nyitva tartás: kedd-vasárnap: 10.00-18.00
hírlevél
