Vizuál

Gésák a Duna-parton - A japán kultúra hatása a magyar művészetre

2016.12.08. 10:48
Ajánlom
A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum közös munkájának köszönhetően először láthatunk olyan kiállítást Magyarországon, amely a japán kultúra magyar művészetre gyakorolt hatását mutatja be a századforduló képzőművészeti anyagának segítségével. A kiállítás együttműködő partnerei a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és az Iparművészeti Múzeum.

Japán két évszázadon át tartó elzárkózásának 1853-ban Matthew Perry amerikai sorhajókapitány  flottája vetett véget. A szigetország számos kikötője megnyílt a nemzetközi kereskedelem előtt, így az  1850-es évek elejétől tömegesen áramlottak Európába a japán műtárgyak, Angliában és  Franciaországban pedig megjelentek az első japán művészeti gyűjtemények.

Székely Bertalan: Japán nő (1871)

Székely Bertalan: Japán nő (1871) (Fotó/Forrás: KOGART)

 A nyugati országokban - így Magyarországon is - a 19. század közepétől jelentkező, Japán iránti élénk érdeklődést és a japán művészet által inspirált műalkotásokat egységesen a „japonizmus” gyűjtőfogalommal illették. Japán alakok és motívumok díszítették a korszak divatos kerámiáit, a színpadokat a pillangókisasszonyok figurái népesítették be, s a kimonó nem hiányozhatott egyetlen úri hölgy ruhatárából sem. A „gésa” szó a magyar nyelvbe legkorábban beépült japán kifejezések egyike volt, ezért lett a mostani, magyar japonizmust bemutató kiállítás hívószava is. 

A japonizmus az interkulturális hatások történetének egyik legizgalmasabb fejezete. Példát mutat idegen kultúrák adaptálására, melynek során egy-egy ország hagyományos vagy elavult formavilágát megújítja, szemléletét átértelmezi, felfrissíti.

A japonizmus – ahogy a nyugati országokban jellemzően - Magyarországon is összetett jelenség volt, amely a stílus szintjén, valamint a jellegzetes témák és motívumok átvételében is széles körben jelentkezett. A buddhista tanok ismeretének köszönhetően jelen volt a szimbolikus intencióval készült művekben is. Nem játszott katalizátor szerepet, mint a 19. századi francia művészetben, hanem többnyire az impresszionizmus, posztimpresszionizmus és a szecesszió beáramlásával együtt, már kiérlelt művek integráns részeként ismerték meg a magyar művészek. Kiemelkedő volt a szerepe a szecessziós alkotások esetében, és az összművészet gondolatának megerősödésében.

A december 16-tól látogatható tárlat az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány, Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum –Magyar Nemzeti Galéria, az Iparművészeti Múzeum és a Várkert Bazár közös szervezésében jött létre.

A kiállítás kurátorai:

Dr Fajcsák Györgyi sinológus, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója

Dr. Gellér Katalin művészettörténész, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Művészettörténeti Intézet

Dénes Mirjam művészettörténész, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum japán gyűjteményének kurátora

Marosvölgyi Gábor művészettörténész, Kovács Gábor Művészeti Alapítvány

Látogatói információk:

2016. december 16 – 2017. március 12.

Várkert Bazár Testőrpalota | 1013 Budapest, Ybl Miklós tér 2.

Honlap www.kogart.hu | www.varkertbazar.hu

Nyitva tartás: kedd-vasárnap: 10.00-18.00

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Megépítették a hangszereket, amiket Bosch a Gyönyörök kertjén ábrázolt

És kiderült, hogy pokolian szólnak. Nem véletlenül, hiszen az 1500 táján készült triptichon Pokol szárnyán találhatóak.
Zenés színház

Sonya Yoncheva: „Mernünk kell élni a lehetőségekkel”

Mimì, Violetta, Tosca vagy Médeia – az operairodalom legjelentősebb női szerepeit énekli a világ legnagyobb színpadain, osztatlan sikerrel. Az Opera idei tematikus évadához kapcsolódó Olasz Estély sztárvendége a Maria Callas utódjaként is emlegetett bolgár szoprán, Sonya Yoncheva.
Zenés színház

Spielberg egy 17 éves, ismeretlen lányt választott a West Side Story női főszerepére

Steven Spielberg egy nyílt szereplőválogatáson feltűnt, ismeretlen 17 éves lányra bízta Maria szerepét a West Side Story új filmes feldolgozásában.
Vizuál

A naiv festő, aki egy szenttől kapta tudását

60 év felett kezdett el festeni, és úgy vált az egyik meghatározó roma művésszé itthon, hogy csak két általánost végzett el. Balázs Jánosnak nem volt könnyű élete, de mindig elfogadta sorsát - egyedül az alkotás érdekelte.
Klasszikus

Ilyen lenne a #10éveskihívás kedvenc zeneszerzőinkkel

A közösségi médiában hódít a 10 éves kihívás, azaz a #10yearschallenge. Megnéztük, milyen lenne, ha a legnagyobb zeneszerzők is posztolnának fotót és szöveget.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Szakírói pályázatot hirdet a Capa Központ

40 év alatti szerzők írásait várják a Kép-Élmény című kiállításhoz kapcsolódóan. 
Vizuál Film

Néhány érdekesség az idei Oscar-jelöltekről

Több érdekességet is összegyűjtött az Amerikai Filmakadémia az Oscar-díj kedden nyilvánosságra hozott idei jelöltjeiről. Miben különleges Lady Gaga nominációja?
Vizuál oscar

Nincs magyar Oscar-jelölt, a Ruben Brandt és a Susotázs is lemaradt

Fantasztikus siker kapujában állt a magyar animációs film, de sajnos nem sikerült jelölést szereznie.
Vizuál kiállítás

A naiv festő, aki egy szenttől kapta tudását

60 év felett kezdett el festeni, és úgy vált az egyik meghatározó roma művésszé itthon, hogy csak két általánost végzett el. Balázs Jánosnak nem volt könnyű élete, de mindig elfogadta sorsát - egyedül az alkotás érdekelte.
Vizuál Film

Heavy metál partival és mozgó szaunával érkeznek a finn filmek

A finn filmes kultúra legjavába nyerhetünk betekintést február 6. és 10. között, a nyolcadik Finn Filmnapokon  Az idén 15 éves magyarországi Finn Intézet (FinnAgora) díjnyertes dokumentumfilmeket, nagyjáték- és rövidfilmeket hoz el a budapesti Toldi moziba.