A 18 méter átmérőjű félgömb alakú sátorban a látogatók nem egy hagyományos kiállításba lépnek be, hanem amennyire lehet, itt
A Magyar Nemzeti Múzeum által gondozott, az I. világháború korát idéző történeti vándorkiállításon nem a szokásos, könnyen mozgatható vagy csupán digitális eszközökön, hanem a század elejének jellegzetes, stilizált tereiben, életnagyságú, interaktív installációk közt, érzelmileg is megérintve lehet megismerni a korszakot, amibe a közemberek kerültek a háború éveiben.
mg 9654 szfhvar (Fotó/Forrás: MNM)
Sötétedés után a külső falon esténként a bécsi bemutatóját a háború napjaiban ünneplő, mára ikonikussá vált, 1971-es Csárdáskirálynő-feldolgozás vetítésével emlékezünk arra, hogy a színház a legnagyobb tragédiák, még a háborúk alatt is rendkívül népszerű volt. A rövid ideig tartó, felhőtlen szórakozást nyújtó daraboknak a hátország mellett a fronton és később a hadifogolytáborokban is fontos lélektani szerep jutott. Az itthon 1915-ben bemutatott, nemzetiesebbre formált Csárdáskirálynő ugyanis – a hadisikerek helyett – operett diadalt hozott –, a kényes ízlésű elit fanyalgásának ellenére is.
A kiállítás címe arra a 20. századi jelenségre utal, amelyet leginkább a tömeges kifejezéssel jellemezhetünk.
Így a tömeges fegyvergyártást és ezzel együtt a tömeges emberveszteséget is, de soha nem látott mértékben működött a tömegpropaganda is. A kiállítás egyik látványos eleme a haditudósításra, a korabeli tömegtájékoztatásra utal - mondta Krucsainé Herter Anikó, kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár.
A tárlat kecskeméti állomásán emlékezni kell a helyi Fanto fényképész-dinasztia első világháborús munkásságára és frontszolgálatára is, akárcsak arról a Kecskeméten született neves, de később méltatlanul elfeledett fotóművészről, Kluger Zoltánról, aki légi fotósként szolgált az osztrák-magyar légierő kötelékében.
D US20171124014 (Fotó/Forrás: Ujvári Sándor / MTI)
Kecskemét jelentős helyőrség és fontos logisztikai központ volt az első világháború éveiben. Nemcsak a helyiek, hanem az ide összpontosított egységek katonái is itt szálltak vonatra távoli ismeretlenségbe vezető útjukra. Később pedig
A "vagonlakókat" a kecskemétiek látták el élelemmel a vasútállomáson.
A rendhagyó tárlat több száz műtárgya nemcsak a múzeumi raktár mélyéről került elő, hanem magángyűjteményekből és magánszemélyektől is származik - mondta el Aczél Eszter, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Tárának vezetője. A kiállítás kialakítása során
a felajánlott családi emlékek műtárgyakká, történelmi relikviákká nemesültek".
A kecskemétiek a kiállítással megemlékezhetnek arról a csaknem kétezer hősi halottról is, aki nem térhetett vissza családjához - fejtette ki Szemereyné Pataki Klaudia a város polgármestere. Kecskemét és a magyar Alföld "katonaállítása" a monarchia, az ország többi részéhez viszonyítva is igen magas arányú volt. Reményét fejezte ki, hogy ez a kulturális és történelmi örökség - amit a kiállítás magában hordoz - a kecskeméti és a Kecskemét környéki emlékezőkön túl, nagyon sok fiatalhoz is eljut majd.
mg 9674 szfhvar (Fotó/Forrás: MNM)
A kiállítás Eger, Hódmezővásárhely, Győr és Karcag után érkezett Kecskemétre. Következő állomása decemberben Debrecen lesz. A vándorkiállításon a 18 méter átmérőjű félgömb alakú sátorban a látogatók a század elejének jellegzetes, stilizált tereiben, életnagyságú, interaktív installációk között ismerhetik meg a korszakot.
helyet kapott a frontra induló katonák sorsát jelképező vonatkocsi, a hosszú, békés 19. századot és a szétzilálódó egyéni és közösségi sorsokat is megidéző, de idővel darabjaira hulló körhinta, a háborús propagandahivatalra utaló, óriás írógép és a családfenntartó nélkül maradt otthoniak megváltozott életét bemutató villamoskocsi is. A több mint 700 kiállított eredeti tárgy között az érdeklődők megnézhetnek olyan különlegességeket is, mint Horthy Miklós sorhajókapitány levele, illetve Mednyánszky László ismeretlen katonát ábrázoló portréja. A tárlat cenzúrázott újságoldalakat is bemutat, és
hírlevél
