Vizuál

Gonosz szerepeket osztott magára a Jókai-filmek rendezője

40 éve halt meg Várkonyi Zoltán
2019.04.10. 16:05
Ajánlom
Színész, színház- és filmrendező, színházigazgató és színészpedagógus, a Vígszínház egykori igazgató-főrendezője.Ő maga inkább évekre lemondott a játékról, hogy olyan egyéniségeknek adjon teret, mint Ruttkai Éva, Bulla Elma, Sulyok Mária, Latinovits Zoltán, Páger Antal, Somogyvári Rudolf, Tordy Géza, Darvas Iván.

1912. május 13-án született Budapesten. Apja Várkonyi Titusz újságíró, a Világ című folyóirat, majd a Magyar Nemzet színikritikusa volt, kezdetben maga is újságírói vagy irodalmi pályára készült.

Már középiskolás korában lapok, folyóiratok közölték versfordításait és írásait, Moliére három darabját is átültette magyarra.

Folyékonyan beszélt angolul, németül, olaszul, franciául, és élete végén a spanyol nyelvbe is belekóstolt. Végül mégis a színi pályát választotta, és 1931-ben megkezdte tanulmányait a Színművészeti Akadémián.

fortepan_146818-110153.jpg

1966. A Magyar Rádió 6-os stúdiója, Várkonyi Zoltán színész, rendező, színház igazgató. (Fotó/Forrás: fortepan)

1934-ben, diplomájának megszerzése után a Nemzeti Színház szerződtette. Apáthi Imrével, Gobbi Hildával, Major Tamással együtt annak a nemzedéknek a tagja volt, amely új színt vitt a magyar színházi életbe.

A fasizmus ellen fellépő, baloldali gondolkodású Várkonyi Zoltánt 1941 júliusában elbocsátotta a Nemzeti, de Pünkösti Andor, a Madách Színház direktora azonnal szerződtette.

Ott aztán eljátszhatta leghíresebb szerepeit: Pirandello IV. Henrikjét és Shakespeare Hamletjét. A közönség körében is népszerű színész 1944-ben felkerült a Gestapo halállistájára, bujkálnia kellett. A Vígszínház pincéjében húzta meg magát, az előadásokat a zsinórpadlásról nézte meg.

A második világháború utáni színházi élet vele kezdődött: 1945. január 28-án Budán még dörögtek a fegyverek, az Izabella téri Magyar Színház épületének tetején beesett a hó, és Várkonyi azt kiáltotta a télikabátos nézőknek: "Élünk!"

fortepan_20094-110105.jpg

Várkonyi Zoltán 1963-ban (Fotó/Forrás: fortepan)

Azonnal hozzálátott a társulatszervezéshez, a Művész Színház 1945. április 1-jén nyitotta meg kapuit a Paulay Ede utcában. Az igazgató, aki nemcsak játszott, de rendezett is, egykori kiváló színésztársait (Tolnay Klárit, Uray Tivadart) szerződtette, és ifjú tehetségeket is útjukra indított (Darvas Ivánt, Pécsi Sándort). Az igényesen szórakoztató intézmény a polgári színház legjobb hagyományait fejlesztette tovább, könnyedség, játékosság, nagyvonalúság jellemezte.

Várkonyi azt vallotta, hogy a művészet a közönségért van, üres széksorok nem ösztökélnek semmire.

Bár politikailag az akkori rendszer elkötelezettje volt, nem bizonyult eléggé "taktikusnak", egyáltalán nem szerepelt színháza repertoárján szovjet darab. A Művész Színházat 1949-ben államosították, majd megszüntették, társulatát "szétosztották". 1950-ben ismét a Nemzeti Színházhoz, régi barátja, Major Tamás igazgatása alá került, ahol két év megszakítással - 1951-53-ban a Magyar Néphadsereg Színháza (Vígszínház) főrendezője volt - 1962-ig tevékenykedett. Erre az időszakra esik két Kossuth-díja (1953, 1956), érdemes és kiváló művészi címe (1955, 1962).

 

1962-től kilenc éven át volt a nevét visszakapó Vígszínház főrendezője, majd 1971-től haláláig igazgatója. A Szent István körúti színházat és annak kamaraszínházát, a Pesti Színházat az új magyar dráma jelentős műhelyévé tette, többek között Csurka István, Szakonyi Károly darabjai arattak itt sikert, de Csehov, Miller és Albee műveit is műsoron tartotta. Sokszor kellett harcolnia a kultúrpolitika korifeusaival,

a Pisti a vérzivatarban című Örkény-darab bemutatásáért például évekig küzdött. Ez lett aztán utolsó rendezése,

amelyet betegsége miatt félbe kellett hagynia.

Becsülte a tehetséget, kiváló, erős társulatot épített, színháza telt házakat vonzott. Ő maga inkább évekre lemondott a játékról, és olyan egyéniségeknek adott teret, mint Ruttkai Éva, Bulla Elma, Sulyok Mária, Latinovits Zoltán, Páger Antal, Somogyvári Rudolf, Tordy Géza, Darvas Iván. Olykor összetűzésekbe keveredett színészeivel, néha bántó és nyers volt velük, de Latinovits kivételével - és ez sem rajta múlt - mindegyikükkel kibékült.

1934-től filmezett, szerepei közül kiemelkedik a Don Juan legutolsó kalandjában (1958) a legendás spanyol lovag ironikus ábrázolása és A kőszívű ember fiai (1965) vérszomjas Haynau tábornoka. Nevéhez húsznál több rendezés is fűződik, köztük olyan nagy sikerű filmek, mint a Foto Háber című krimi, valamint A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán, az Egri csillagok és a Fekete gyémántok című történelmi "képeskönyvek".

Filmjeiben rendre megjelent egy-egy negatív figura jelmezébe bújva. Kiváló intrikus és gonosz tudott lenni.

A kritika néha fanyalogva fogadta, kommersznek minősítette alkotásait, de a teltházas vetítések azt bizonyították, hogy meglévő közönségigényt elégítettek ki a látványosan feldolgozott romantikus történetek. A magyar irodalom klasszikusainak filmváltozatai ma is újra meg újra képernyőre kerülnek. 2018-ban, ötven év után újra mozikba került a felújított Egri csillagok (1967-1968), a magyar filmgyártás addigi legnagyobb produkciója.

1945-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, melynek 1974-től haláláig rektora is volt. Kiváló pedagógusként nemcsak a mesterség fortélyait adta át tanítványainak, hanem személyes példájával, hivatásszeretetével is nevelt.

Kitalálta és kiharcolta a gimnáziumi színházi osztályok indítását, amelyek halála után elsorvadtak.

Negyven éve, 1979. április 10-én halt meg. Özvegye, Szemere Vera 1984-ben díjat alapított emlékére, melyet a Vígszínház egy-egy dolgozójának ítélnek évente. Fiuk, Várkonyi Gábor rendező lett. A Vígszínház előcsarnokában mellszobor, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen relief őrzi emlékét. Emléktábláját 2002-ben avatták fel Budapesten, II. kerületi egykori lakóháza falán. 2012-ben, születésének centenáriuma alkalmából több kiállítást rendeztek életéről.

Filmrendezései
1951: Nyugati övezet
1953: A harag napja
1954: Simon Menyhért születése (Makk Károllyal társrendező)
1955: Különös ismertetőjel
1955: Dandin György, avagy a megcsúfolt férj
1956: Keserű igazság (évekkel később mutatták be)
1958: Sóbálvány
1958: Papucs
1959: Sakknovella
1959: Merénylet
1960: Csutak és a szürke ló
1961: A szerző ma meghal
1962: Az utolsó vacsora
1963: Fotó Háber
1963: A lóvátett város
1964: Világos feladja
1965: A kőszívű ember fiai
1966: Egy magyar nábob
1966: Kárpáthy Zoltán
1968: Egri csillagok
1969: Olykor a hegedű is
1969: Én nem hiszem, hogy normális vagyok! (Kibédi-show)
1969: Naphosszat a fákon
1970: Szemtől szemben
1970: Hálóban
1972: Emberrablás magyar módra
1973: Ártatlan gyilkosok
1976: Fekete gyémántok


Forgatókönyvek
Hat hét boldogság (1939)
Azért is maradok (1944) társíró Békeffi Istvánnal, Bíró Lajos nyomán
Forró mezők (1948) Móricz Zsigmond nyomán filmre írja
Nyugati övezet (1951)
Dandin György, avagy a megcsúfolt férj (1955) Fejér Tamással társíró, Molière-Illyés Gyula fordítása nyomán
Három csillag (1960)

Magyarország hercege, Gábor Miklós

Kapcsolódó

Magyarország hercege, Gábor Miklós

A ma 100 éve született színész olyan filmekben játszott, mint a Valahol Európában, a Mágnás Miska, a Budapesti tavasz, az Éjfélkor vagy az Apa. Ennek ellenére a színházat szerette jobban, mivel hiányoztak neki a próbák. Nem véletlen, hogy Hamlet-alakítását Laurence Olivieréhez hasonlította egy angol kritikus.

Így nyaraltak a magyar művészek anno (1930-1975)

Így nyaraltak a magyar művészek anno (1930-1975)

Használja ki a nyár utolsó hetét és egyen egy lángost a velencei-tónál, ahogy Várkonyi Zoltán tette, strandoljon, ahogy Radnótiék, esetleg unokázzon a telken, ahogy Németh László! Galériánkból kiderül, hogy a kultúra minden területén szükség van a lazításra. Fischer Annie például horgászott.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Színház

Udvaros Dorottya: „Mintha az élet direkt adná nekem ezeket a szerepeket”

Világhírű román rendező, Silviu Purcărete állította színpadra a Nemzeti Színházban Csehov utolsó, összegző főművét, a Meggyeskertet. A román és az orosz színházi iskoláról, Csehovról és a tavaszról is beszélt a női főszerepet alakító Udvaros Dorottya.
Klasszikus

Megújul a Virtuózok, május elejétől már nézheti a tévében

Idén kamaraegyüttesek versenyeznek a Virtuózok 5. évadában, május 3-án lesz a széria első adása. Mutatjuk, kik versenyeznek!
Klasszikus

A Kodály-módszer hírnöke: Szőnyi Erzsébet 95 éves

A kilencvenöt éves Szőnyi Erzsébet rengeteget tett a Kodály-módszer megőrzéséért, de saját jogán is kiváló zeneszerző. Születésnapján köszöntjük.
Jazz/World

Mary Lou Williams, aki az ujjaival imádkozott zongorázás közben

A női zenészekről szóló sorozatunkból nem hiányozhat Mary Lou Williams, aki nemcsak azért izgalmas, mert elsőként szerzett érvényt magának női zeneszerzőként és zongoristaként, de azért is, mert beemelte zenéjébe azt a spirituális töltetet, ami a szakrális jazz anyjává avatta őt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál fortepan

Minden múlt a múltam: FORTEPAN

A népszerű Fortepan digitális fotóarchívum anyagából vonultat fel egy több mint háromszáz darabos válogatást a Magyar Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállítása.
Vizuál kult50

A gerillaszobrász és szomjas trollok költője a Kult50-ben

Kolodko Mihály a gerillaszobrairól ismert, Varró Dániel pedig A szomjas troll című kötetéért került be a Kult50-be. A két alkotó videónkban a játékról és a meséről beszélgetett, és sok közöset találtak egymásban.
Vizuál fényképTár

Szabotázs a Felszabadulási emlékmű koszorúzásán? – FényképTár

Az itt bemutatott felvételek a Rákosi- és Kádár-korszakra jellemző, kevés meglepetést tartogató protokoll riportfotóknak tűnnek. Az alábbi történet elolvasása után azonban a megörökített esemény izgalmasabb színezetet ölt.
Vizuál tűzfal

Ideiglenesnek szánták a budai tűzfalfestményt, mégis marad a kócsag

A Zsuffa Zsanna Lídia által tervezett tűzfalfestményt leszedték volna egy év elteltével, de a közönségszavazás alapján mégis marad a falon.
Vizuál ajánló

A legelső magyar absztrakt festmény is megcsodálható az újragondolt Czóbel kiállításon

Tovább folytatódik Czóbel Béla életművének bemutatása Szentendrén, a Templomdombon, a művész egykori lakóhelyén kialakított múzeumban. Az Újragondolt Czóbel 4.0. kiállítás egyik szenzációja a legkorábbi magyar absztrakt festmény.