Vizuál

Görgei Artúr – családi fotókon

Lengyel Beatrix: Az idős Görgei Artúr fényképeiből
2019.05.03. 09:50
Ajánlom
A szabadságharc ellentmondásos személyiségének emberi oldaláról mesélnek a Magyar Nemzeti Múzeum Fényképtárában őrzött felvételek.

Azok a felvételek, amelyeket most a Fidelio FényképTár sorozatában bemutatunk, a Nemzeti Múzeumban jelenleg látható, Görgei Artúr életét bemutató kiállításhoz kapcsolódnak. Az ismeretlen Görgei megtekinthető június 23-ig.

Görgei Artúrról számos fényképet őriznek közgyűjteményeink, szám szerint talán a legtöbb a Nemzeti Múzeumban található. A mintegy 100 fotográfia azonban nem reprezentálja a teljes életutat, hiszen

a képek a túlnyomó többsége nem a szabadságharc meghatározó katonai parancsnokáról készült, hanem az egyre idősödő, családja körében menedéket, biztonságot találó öreg úrról.

A saját gyermekeitől távol került, feleségétől külön élő Görgei Artúr számára testvére Görgey István és annak második felesége Dedinszky Aurélia asszony és Aurélia négy, előző házasságából származó gyermekének sokasodó famíliája teremtette meg szerető családi otthont. Görgei Artúr elsősorban Visegrádon élt idős korában, ahol több házat, telket is birtokolt a közjegyzőként dolgozó István.

Czobor Béla művészettörténész nevéhez fűződik az egyik kedves családi kép a gyűjteményünkben. Czobor a Műemlékek Országos Bizottságának megbízásából 1890-1895 között folytatott Visegrádon ásatásokat, hogy az I. András által alapított Szent András monostor maradványait feltárják. Czobor sokat vendégeskedett a visegrádi kutatások idején a Görgey-háznál.

A fényképezést elsősorban kutatási, dokumentálási eszközként használta munkája során, de az általa datált, feliratozott felvételen családi körben megörökítette a tábornokot is. Ő maga is szerepel a képen, bal oldalon hátul látjuk.

A Nemzeti Múzeumban megőrzött eredeti albumin fényképen Czobor Béla saját magát jelölte meg a kép készítőjeként. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy minden valószínűség szerint a család egyik szolgálója nyomhatta meg végül is gombot, mert a korszakban az önkioldó használata még nem terjedt el széles körben. A tábornok úgy ül a családtagok körében, mintha a kisgyermekek nagyapja lenne. Ez a felvétel beállításával, a kompozíciójával örökíti meg nekünk utódoknak a visegrádi családi hangulatot.

1_812-1950Czoborfelv-092115.jpg

Görgei Artúr családi körbenCzobor Béla felvétele Visegrád, 1890 (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Családi felvételeket azután közel tíz év múlva, Aurélia asszony Jolán nevű lányának legidősebb gyermeke, Latinovits Endre (1883-1933) kezdett el készíteni.

Latinovits Endre 1898 és 1914 között kis albumba gyűjtötte össze jobb-rosszabb fotográfiáit, amiket széles rokonságáról készített. 

2_album1-092115.jpg

Latinovits Endre albumábólVisegrád, 1898-1914 között (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

A 27 fényképet tartalmazó albumban a családi felvételek néha kusza csoportok, egymást takaró alakokkal, néha alig kivehetőek az események, mert olyan kicsik a pozitívok. De mégis ezek

a felvételek örökítették meg a Duna-parti szalonnasütésen részt vevő, az olvasgató, az üldögélő, a szivarozó, a kertben pihenő tábornok hétköznapjait.

Minden technikai hiányossága ellenére is, az 1968-ban a Történeti Tár Újkori Dokumentum gyűjteményébe került album különleges, intim emléke a tábornok élete utolsó másfél évtizedének.

3_album2-092115.jpg

Latinovits Endre albumábólVisegrád, 1898-1914 között (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Görgei a korban viszonylag ritka hosszú életutat járt be, túlélte az őt árulónak megnevező, a kijelentést soha igazán vissza nem vonó Kossuthot, s legtöbb egykori harcostársát is.

A születésnapjai ekkor már sajtónyilvánosságot is kaptak. Az idős tábornok ajándékokat kapott külföldről és itthonról a tisztelőktől, barátoktól, levelező partnerektől. Békey Ödön felvételén, 1908-ban jól látható a Kozma Andor és felesége által ajándékozott töviskoszorú, a finn művészetet bemutató kiadvány, s persze elmaradhatatlan még mindig a cigaretta a szipkával.

4_73-1120szuletesnapiajandekokkal-092116.jpg

Görgei Artúr születésnapi ajándékokkalBékey ödön felvétele, 1908 (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Az első világháború kitörésekor Görgei beteges, állandó segítsége szoruló idős úr volt, akinek barátai, ellenfelei, harcostársai már eltávoztak az élők sorából, elhunyt már öccse István is. Számos felvétel készült a tolókocsiban ülő, a világról immár csak korlátozottan tájékozódó öregúrról. Ezek közül egy akkor látott a sajtóban napvilágot, amikor német katonák keresték fel Visegrádon, s ez a háborúban a németek oldalán álló országban hírként fontos volt. A képről a jóbarát Lévay József író, költő azonban ezeket a sorokat jegyezte fel naplójában:

Éppen most láttam arcképét egy képesújságban. Karosszékben ül szőnyeggel letakarva elől. Mellette egy ápolónő. Siralmas alak. Ez már nem élet.

A barát magának írt őszinte sorokban tudósít arról, hogy ezen a felvételen már nem Görgei tábornokot látja, hanem egy agg embert, s talán kimondatlanul ott van a sorok között, hogy talán nem bemutatást igénylő felvételről szól.

5_809-1950GAtolokocsiban-092116.jpg

Görgei Artúr 1914-benIsmeretlen felvétele, Visegrád (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Görgei Pesten, a Mária Valéria utcában (ma: Apáczai Csere János utca) lévő lakásban hunyt el. Halálos ágyán többen megörökítették, közöttük a háborús Budapest fényképésze, Müllner János is. A gyász szoba képei közül többön is jól látható a Kozma Andorék által ajándékozott töviskoszorú, immár keretben, alatta Arany János fénykép-portréja a falon, s látható az idős ellátásához szükséges kerekes szék. Az kiemelkedő életút egyik erős szimbóluma és az időskor segédeszköze, a fotográfiát szemlélőben sokféle gondolatot indíthatnak el az emberi élet és az emberi ítéletek múlandóságáról. Lévay József naplójában Görgei halálakor így írt: “Nagy jelentőségű, nevezetes földi hosszú pályát zárt be a mulandóság. Tiszta, gyémánterős jellemű egész ember tűnik el az ő alakjával, aki nemcsak az öntudatos, lángoló hazaszeretettel, de az átható ész hatalmas fegyverzetével is el volt látva.

Glóriává alakult fején a töviskorona, mellyel dicső hadvezéri pályafutása után ajándékozta őt meg a nemzet egy részének balvéleménye. Lélekemelő volt látni hadvezéri működését szabadságharcunk dicsőséges küzdelmeiben, csudálatos jellemét és önérzetes nyugodt türelmét száműzetése nehéz évei alatt.

Hírünk és nevünk gyarapodását s mindazt a jót, ami a szabadságharcból szinte a mai napig láthatóan eredt, Görgeinek és Kossuthnak köszönheti a nemzet. …” A formailag a család által rendezett temetésen azonban Tisza István miniszterelnök mellett több kormánytag is részt vett. A tábornokot a Nemzeti Múzeum rotundájában ravatalozták fel.

6_818-1950gyaszszoba-092116.jpg

Görgei a halottas ágyonFeltehetően Müllner János felvétele, 1916. május 21. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

(szerző: Lengyel Beatrix dr.)

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárával együttműködésben minden héten megosztunk olvasóinkkal egyet a náluk őrzött kivételes felvételek közül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint száz esztendős múltra tekint vissza. Legkorábban nyilvántartásba vett darabja a Rosti-album, amely 1859-ben került a gyűjteménybe. A Történelmi Képcsarnok fényképgyűjteménye és a Legújabbkori Történeti Múzeum fényképtára a gyűjtemény fontosabb elődei. A Történeti Fényképtár a teljesség igényével gyűjti, rendszerezi, dolgozza fel a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős.

A Történeti Fényképtár 1995-től a Magyar Nemzeti Múzeum önálló főosztálya. Jelenleg több mint 1 millió felvételt őriz, ebből közel 360 ezer darabot egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Klasszikus

A 94 éves Kurtág György Mozartot játszik – VIDEÓ

Feleségének, Mártának tett ígéretét teljesíti be azzal, hogy február 19-én előadja Mozart F-dúr szonátáját a BMC-ben.
Zenés színház

Az operavilág Angelina Jolie-ja az Erkel Színház színpadán

Először lép fel Magyarországon a világhírű grúz szoprán 2020. február 22-én, az Opera ünnepi műsorának sztárvendégeként. Az est programjában, amely több műrészlettel is utal az intézmény aktuális Keresztény Évadának tematikájára, az Opera együttesei és szólistái is közreműködnek.
Klasszikus

Zaklatási botrány rázza meg a finn Sibelius Akadémiát

Egy finn lap szerint a helsinki zeneművészeti akadémia működéséhez tartozik a szexuális zaklatás és a növendékek megalázása.
Klasszikus

Az univerzum titkát tárja fel a Pannon Filharmonikusok

A pécsi zenekar Müpában adott sorozatának negyedik koncertjén Kelemen Barnabás egy finn csemegét játszik, majd csillagközi utazásra csábít Bogányi Tibor vezető karmesterrel március 6-án.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

A végzet asszonya élete végéig díva maradt

A magyar femme fatale emigráns éveiben ritkán mutatkozott, nem járt társaságba - saját, régi filmjei viszont hipnotikus erővel hatottak rá.
Vizuál sixtus-kápolna

Egyetlen hétre visszatérnek a Sixtus-kápolnába Raffaello falikárpitjai

Évszázadok után ismét együtt láthatóak a sorozat darabjai a Sixtus-kápolnában. A kárpitokat Raffaello tervezte X. Leó pápa megbízásából a pápai magánkápolnába. A különleges kiállítással ünneplik a reneszánsz festőművész és építész halálának 500. évfordulóját a Vatikáni Múzeumok.
Vizuál oszk

Száz évvel ezelőtti bálok titokzatos kincsei

Az Országos Széchényi Könyvtár a legnagyobb magyar közgyűjteményként ritkán megtekinthető és sokszor első látásra meglepő kincsek egész sorát őrzi. Ezekből válogatva mutatunk be minden hónapban egy-egy olyan ereklyét, kuriózumot, amelyeket eddig alkalmanként, vagy egyáltalán nem láthatott a magyar közönség.
Vizuál interjú

Filmzenét írt hat óra alatt, nyert – interjú Hodován Milánnal

A Zeneakadémia hallgatója huszonegy évesen hozta el a legjobb filmzenéért járó díjat az Eindhoveni Film­fesztivál 48 Hour Film Project versenyéről decemberben. Hodován Milánnal beszélgettem. A FIGARO MAGAZIN CIKKE.
Vizuál ajánló

Az azeri tájak festői világába invitálnak az Azerbajdzsáni Filmnapok

A fiatal azerbajdzsáni rendezők új hullámának alkotásaiból válogat az Azerbajdzsáni Filmnapok, amelyen hét alkotás látható február 18. és 22. között három helyszínen, Budapesten, Szegeden és Pécsen.