A kiállítás címe Felülírás – Graffiti – Utca vs műterem, amely már önmagában hibát rejt, hiszen a valódi graffiti az utca művészete, nem ismerjük az alkotóját, és legtöbbször a tiltás ellenében jön létre, addig a múzeumban látható „graffitistílusú” táblaképek műteremben készültek és nem sértik a törvényt.
Jenny Holzer, Lady Pink: Cím nélkül (Ne lőj civilekre!), 1984 (Fotó/Forrás: Rosta József / Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Adattár és Digitális Archívum)
Ha kérdésünk lenne a művekről, bátran forduljunk a kurátorokhoz, akik hétköznap délutánonként a kiállítótérben tartanak fogadóórát! Azok a látogatók, akik nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is szeretnék megismerni a graffiti világát, a kiállítás alkotótérként funkcionáló termében szabadjára engedhetik kreatív energiájukat, és a múzeum „szent falára” graffitizhetnek – legálisan.
A kiállításhoz kapcsolódó egyik programra február 9-én, szombaton kerül sor a LUDWIG LOUNGE-on a slam poetry kerül fókuszba olyan művészek társaságában, mint Kemény Zsófi, Simon Márton és Babiczky Tibor, akikkel Valuska László, a Könyvesblog főszerkesztője beszélget.
A.R. Penck: Metafizikus áthatolás egy zebrán, 1975 (Fotó/Forrás: Rosta József / Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Adattár és Digitális Archívum)
Gruppo Tökmag: Kaiser STR.I, 2012 (Fotó/Forrás: Rosta József / Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Adattár és Digitális Archívum)
hírlevél
