Vizuál

Grafityisz - pop-up karikatúratörtént a Széchényi Könyvtárban

2018.10.10. 10:50
Ajánlom
A magyar karikatúratörténet 170 évét felölelő kiállítás nyílt az Országos Széchényi Könyvtárban található élclapok és vicclapok karikatúráiból, grafikáiból és rajzaiból, valamint négy kortárs művész, Dluhopolszky László, Gaál Tibor, Prihoda Judit és Takács Krisztián munkáiból.

A magyar sajtókarikatúrából áttekintést nyújtó anyag válogatásában helyet kaptak a könyvtár állományát képező legjellegzetesebb címlapok, így a 170 éve alapított Charivari-Dongó és a 150 éves Borsszem Jankó humorlap számos képe is. A Charivari-Dongó a szabad sajtó első vicclapjaként 1848. június 1-jén indult, a Bolond Miska pedig 1865-ben jelent meg először, ebbe többek közt Jókai Mór is írt és rajzolt. A Borsszem Jankó a kiegyezés évében, gróf Andrássy Gyula miniszterelnök kezdeményezésére született meg az ország első politikai vicclapjaként, majd 70 éven át jelent meg.

A 19. század végén, az 1900-as évek elején megindult a szatirikus lapok dömpingje. Ekkor száznál több kabaré működött Budapesten és negyvennél több szatirikus lapot adtak ki. Az I. világháború után ez a felfutás megtorpant, és 1938-ban megszűnt a nagy példányszámú Borsszem Jankó, viszont a Pesti Posta a II. világháború alatt is megjelent. A kommunista színezetű vicclap, a Ludas Matyi 1956 májusában indult és az 1956-os forradalom idejét leszámítva 49 évet élt meg, hivatalosan 1994-ben szűnt meg. Azóta néhány hosszabb-rövidebb kísérletet tettek felélesztésére.

Downloadaspx-10-103517.jpeg

Egy érdeklődő fényképez a Grafityisz - rajzok, karikatúrák és grafikák című kiállításán az Országos Széchényi Könyvtárban (Fotó/Forrás: Balogh Zoltán / MTI)

Formátumban és tartalomban a Ludas Matyi köszön vissza a kiállításhoz kapcsolódva megjelent, nyolcoldalas Grafityisz című kiadványban. A lap ötletét Dluhopolszky László a Kaján Tibor szerkesztésében megjelent Grotex című karikatúraújságból merítette, amely az 1968-ban, az akkor 120 éves magyar karikatúrának szentelt nagyszabású, Műcsarnok-beli tárlathoz készült.

A kiállítás kurátorai úgy vélik, a mostani bemutató egyik célja lehet a magyar karikatúra megmentése is. Felidézik, hogy számos magyar karikaturista futott be világkarriert: John Halas az angol rajzfilmgyártás elindítója volt, az erdélyi André Francois a legnagyobb francia írók illusztrátora, Major Henriket pedig a politikai portrékarikatúra műfajának meghonosítójaként jegyzik Amerikában.

Szakolczay Lajos művészettörténész szerint:

"A kiállítás címe jól jelzi, hogy azok a karikatúrák sikeresek, amelyek fityiszt mutatnak a több felől építkező rosszra. Karikatúra nélkül nincs, vagy likas a komolyság, épp az hullik ki belőle aminek (.) bent kéne maradni." 

A művészettörténész kiemelte, hogy "a nevettetés alázata, invenciós, szellemdús gondolat, a vonal bravúros kezelése, nem akármilyen asszociációs készség és nem utolsó sorban mindenre kiterjedő műveltség" szükséges ahhoz, hogy valaki jó karikaturista legyen.

A múzeum és a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál közös pop-up tárlata október 27-ig látható az Országos Széchényi Könyvtárban.

Címlapkép: T-Boy, Gaál Tibor rajza

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Egy legendás színészosztály titkai

Kit harapott meg Schell Judit? Ki mellett ült Anger Zsolt? És mire emlékszik mindebből Hajdú Steve? 12. osztálytársuk filmet forgatott az 1995-ben diplomázott színész osztályról.
Zenés színház

Baráth Emőke, a jó hír vivője

A tehetséges és gyönyörű szoprán első nemzetközi sikerét egy nadrágszerepben aratta a Julius Caesar Sestójaként. Baráth Emőke a KULT50-ben megjelent portréja.
Vizuál

Bacon, Freud és a Londoni iskola festészete az MNG-ben

A Magyar Nemzeti Galériában 2018. október 9. és 2019. január 13. között látható tárlat a Londoni Iskola művészetének első hazai bemutatója.
Klasszikus

Énekelheti-e nő a férfihangra írt Schubert-dalciklust?

Baráth Emőke és Razvaljajeva Anasztázia a Téli utazást adták elő a Zeneakadémián: tenor helyett egy szopránt, zongora helyett a hárfa hangját hallottuk. Jól jártunk vele.
Könyv

Különleges magyar nők a történelemből, akikről még sosem hallott

Várvédő, haditudósító, űrkutató, karmester, szumóbajnok, hajóstoppos – ráadásul magyar és nő. Fodor Marcsi és Neset Adrienn 50 különleges női életutat gyűjtött össze gyerekeknek szóló kötetében, ami a felnőttek körében is nagy sikernek bizonyult.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál kult50

Szabad ember volt – Birkás Ákos

Híres motívumai, a több képtáblából összeálló oválok, vagy más néven fejek védjegyévé váltak. Az idén júniusban, 77. évében elhunyt Birkás Ákos a KULT50-ben megjelent portréja.
Vizuál Európai Art Mozi Nap

Európa mozizni megy!

Huszonöt magyar mozi, Európa-szerte pedig több mint 600 filmszínház csatlakozott a vasárnapi Európai Art Mozi Naphoz. A sorozatot az Art Mozik Nemzetközi Szövetsége (CICAE) és az Europa Cinemas kezdeményezésére harmadik alkalommal rendezik meg október 14.-én.
Vizuál Film

Egy legendás színészosztály titkai

Kit harapott meg Schell Judit? Ki mellett ült Anger Zsolt? És mire emlékszik mindebből Hajdú Steve? 12. osztálytársuk filmet forgatott az 1995-ben diplomázott színész osztályról.
Vizuál ajánló

Bacon, Freud és a Londoni iskola festészete az MNG-ben

A Magyar Nemzeti Galériában 2018. október 9. és 2019. január 13. között látható tárlat a Londoni Iskola művészetének első hazai bemutatója.
Vizuál hír

A tévében is látható lesz Rófusz Ferenc legújabb animációja

Az Oscar-díjas alkotó negyven évig dédelgette filmtervét, amelyben Az utolsó vacsora című Leonardo-festmény elevenedik meg.