Vizuál

Grandiózus festmények a millenniumról

2016.11.22. 12:11
Ajánlom
A Műcsarnok alapításának 120. évfordulója előtt tiszteleg az intézmény keddtől látható kiállítása, Az első aranykor, amely az Osztrák-Magyar Monarchia nemzeteinek festészetét mutatja be csaknem 200 képpel.

Az épületet 1896. május 4-én, Ferenc József osztrák császár és magyar király részvételével adták át. A millenniumi ünnepségek keretében megnyíló tárlatra a monarchia minden szegletéből érkeztek a kor neves képzőművészei.

A nyitó tárlaton 258 művész 1350 alkotását állították ki a termekben.

A magyar mellett a cseh, horvát, lengyel és osztrák alkotók munkái kaptak helyet. A megnyitás 120 éves évfordulójának tiszteletére a Műcsarnok szakemberei olyan kiállítással készültek, amelyen az első megnyitón is szereplő mű és művész tér vissza.

A hétfő esti megnyitó időpontja is szimbolikus volt: száz évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Ferenc József. A császár nemcsak állami támogatásokkal, hanem magánvagyonával is segítette a művészetet, gyakran vásárolt műalkotásokat.

Emellett számos, a XIX. század második felében alkotó művésznek adott munkát Rudolf trónörökös Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben című sorozata.

 Az 1885 és 1902 között megjelenő füzetekben, melyeket később 21 kötetbe gyűjtöttek, a herceg a monarchia természetrajzát és az ott élő embereket és szokásaikat kívánta bemutatni. A festők az egész birodalmat beutazták, hogy megörökítsék ezeket.

Az intézmény megnyitásának időszakát, az 1890-es éveket a művészeti sokszínűség jellemezte, és a Műcsarnok is nyitott volt a különböző stílusok, más nemzetek alkotói felé – jegyezte meg a megnyitón Sisa József művészettörténész.

Sármány-Parsons Ilona, a kiállítás tudományos kurátorának elképzelése szerint a tárlatot egy négytételes "vizuális szimfóniának" szánták. Ennek első tétele a historizmus, a három nagy festőfejedelem: Makart, Matejko és Munkácsy vásznaival.

A grandiózus alkotások annak idején úgynevezett utazóképek voltak, vagyis a műkereskedők utaztatták és kiállították a festményeket a monarchián belül.

Ezzel a módszerrel a birodalom távolabbi szegleteibe is eljutott a kultúra olyan rétegekhez is, akik maguk nem tudtak volna elutazni a műalkotásokhoz. Emellett természetesen a kereskedőknek is megérte a dolog: a belépti díjakból gyakran nagyobb összeg folyt be, mintha eladták volna a művet egy amerikai műgyűjtőnek – amit egyébként az utazások után épp úgy megtehettek.

Az elvont történelmi témák pátosza után az alkotók észrevették a hétköznapok problémáit és a valóság tragikumát.

A második egység a historizmus és a realizmus, amely az 1880-as évek valóságába visz.   Ezek a képek – témájuk miatt – kevésbé eladhatóak voltak, az állam vásárolta fel jó részüket, hogy segítse az alkotókat és megmentse a műveket. Ekkor jelentek meg a valláshoz és a természethez fordulás képei is.

A harmadik tételben a 19. század végének szerteágazó festőiskoláit nemzetenként csoportosítva mutatja be a tárlat, hiszen más a cseh, a lengyel, a magyar és az osztrák századvég. Ezek az évek már a századfordulót és a modern irányzatokat készítik elő.

A negyedik tétel a kijózanodás korszakát idézi fel, amikor túl sok volt a tehetség a hazai piachoz képest;

néhányan makacsul tovább festették a magyar valóságot, mások elfordulnak tőle és a szimbolizmusba menekülnek, de elfordulnak az apák koncepciójától is. Mindenáron újat akarnak teremteni.

Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója elmondta, hogy a Műcsarnok egyszerre szeretne minden kortárs és klasszikus érték otthona lenni, így a 2017. március 12-ig nyitva tartó jubileumi tárlat mellett az épület oldalsó termeiben kortárs kiállítások lesznek láthatók.  

Mecénások aranykora - interjú a kiállítás kurátorával

Az első aranykor kiállítás kurátorával, Mayer Mariannal munkatársunk beszélgetett a XIX. század második feléről, a szervezett képzőművészeti élet indulásának idejéről és kiderült, hogy mi alapján választott portréfestőt Ferenc József császár.

Mecénások aranykora - Millenneumi kiállítás a Műcsarnokban

Kapcsolódó

Mecénások aranykora - Millenneumi kiállítás a Műcsarnokban

Megnyitásának 120. évfordulója alkalmából a legtöbbször kortárs művészetet bemutató Műcsarnok kivételesen a múltba tekint, mégpedig a sajátjába. Az első aranykor című kiállítás kurátorával, Mayer Mariannal felidézzük a XIX. század második felét, a szervezett képzőművészeti élet indulásának idejét és kiderül az is, mi alapján választott portréfestőt Ferenc József császár.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Karinthy Vera: „Felelősséggel dolgozom a színház jövőéért”

A Karinthy Színház alapítójának lánya lapunknak úgy nyilatkozott, jelenleg tárgyalások folynak a színház jövőjéről, a támogatások lehetőségeiről.
Színház

„Praktikusan nekem is távoznom kell” – Megszólalt a Karinthy Színház egyik ügyvezetője

A produkciós vezetői feladatokat is ellátó Kerekes-Katz Petra, a Karinhty Színházat működtető kft. egyik tulajdonosa a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében azt írja, a korábbi művészeti vezetőhöz, Földes Eszterhez hasonlóan, „praktikusan” neki is távoznia kell.
Zenés színház

„Maradj otthon, hallgass zenét” – Dalposta Kolonits Klárától és Dinyés Dánieltől

Az operavilág meghatározó művészházaspárja, Kolonits Klára énekesnő és Dinyés Dániel karmester dalpostát indított a közösségi médiában, mert a zene nem némulhat el világjárvány idején sem. A mai epizódot nálunk, a Fidelio olvasói is meghallgathatják.
Klasszikus

Rohmann Ditta: Úgy teszünk, mintha normális életet élnénk

A Művészi szabadság című sorozatban Rohmann Ditta csellóművészt is megkérdeztük, mivel tölti az időt a járványhelyzet alatt. Természetesen ő sem unatkozik, sőt, hangfelvételt is küldött nekünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Lélekben mindenki Indiában él – A Baltazár Színház elérhetővé teszi fesztiválnyertes filmjét

A Baltazár Színház egész társulata március 13-án Mumbaiba utazott volna, fellépni a Pitypang és a Por című előadásokkal. Egy nappal az út előtt zárta le határait India. Maradtunk és megértettük, hogy a mostani időszak a belső utazásról szól.
Vizuál galéria

A rokokó sztárfestője még a gipszstukkókat is belekomponálta freskóiba

Giovanni Battista Tiepolo a mennyezetet égbolttá változtatta, arisztokrata megbízóit szinte istenként ábrázolta. Kétszázötven éve, 1770. március 27-én halt meg a 18. századi dekoratív festészet legnagyobb alakja, "Velence legjobb festője". 
Vizuál fotó

KÉP-regény: Gondolatok a könyvtárban

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten arról elmélkedik, mit jelent egy fotósnak a kihalt város, illetve mennyire kihaltak valójában az utcák.
Vizuál hír

Tragikus adatvesztés történt – A látogatók segítségét kéri az Aba-Novák Galéria

A Leányfalun működő XX. századi és kortárs galéria egy technikai meghibásodás miatt elveszítette kiállításainak dokumentációját.
Vizuál interjú

„…a mozgókép sokrétű katartikus élménye”

Dárday István Balázs Béla- és Kossuth-díjas filmrendező, az MMA rendes tagja idén ünnepli 80. születésnapját. A Balázs Béla Stúdióról, a dokumentum-játékfilmek lényegéről és filmjeik civil szereplőiről beszélgettünk. Lesti Árpád interjúja.