Vizuál

Grandiózus festmények a millenniumról

2016.11.22. 12:11
Ajánlom
A Műcsarnok alapításának 120. évfordulója előtt tiszteleg az intézmény keddtől látható kiállítása, Az első aranykor, amely az Osztrák-Magyar Monarchia nemzeteinek festészetét mutatja be csaknem 200 képpel.

Az épületet 1896. május 4-én, Ferenc József osztrák császár és magyar király részvételével adták át. A millenniumi ünnepségek keretében megnyíló tárlatra a monarchia minden szegletéből érkeztek a kor neves képzőművészei.

A nyitó tárlaton 258 művész 1350 alkotását állították ki a termekben.

A magyar mellett a cseh, horvát, lengyel és osztrák alkotók munkái kaptak helyet. A megnyitás 120 éves évfordulójának tiszteletére a Műcsarnok szakemberei olyan kiállítással készültek, amelyen az első megnyitón is szereplő mű és művész tér vissza.

A hétfő esti megnyitó időpontja is szimbolikus volt: száz évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Ferenc József. A császár nemcsak állami támogatásokkal, hanem magánvagyonával is segítette a művészetet, gyakran vásárolt műalkotásokat.

Emellett számos, a XIX. század második felében alkotó művésznek adott munkát Rudolf trónörökös Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben című sorozata.

 Az 1885 és 1902 között megjelenő füzetekben, melyeket később 21 kötetbe gyűjtöttek, a herceg a monarchia természetrajzát és az ott élő embereket és szokásaikat kívánta bemutatni. A festők az egész birodalmat beutazták, hogy megörökítsék ezeket.

Az intézmény megnyitásának időszakát, az 1890-es éveket a művészeti sokszínűség jellemezte, és a Műcsarnok is nyitott volt a különböző stílusok, más nemzetek alkotói felé – jegyezte meg a megnyitón Sisa József művészettörténész.

Sármány-Parsons Ilona, a kiállítás tudományos kurátorának elképzelése szerint a tárlatot egy négytételes "vizuális szimfóniának" szánták. Ennek első tétele a historizmus, a három nagy festőfejedelem: Makart, Matejko és Munkácsy vásznaival.

A grandiózus alkotások annak idején úgynevezett utazóképek voltak, vagyis a műkereskedők utaztatták és kiállították a festményeket a monarchián belül.

Ezzel a módszerrel a birodalom távolabbi szegleteibe is eljutott a kultúra olyan rétegekhez is, akik maguk nem tudtak volna elutazni a műalkotásokhoz. Emellett természetesen a kereskedőknek is megérte a dolog: a belépti díjakból gyakran nagyobb összeg folyt be, mintha eladták volna a művet egy amerikai műgyűjtőnek – amit egyébként az utazások után épp úgy megtehettek.

Az elvont történelmi témák pátosza után az alkotók észrevették a hétköznapok problémáit és a valóság tragikumát.

A második egység a historizmus és a realizmus, amely az 1880-as évek valóságába visz.   Ezek a képek – témájuk miatt – kevésbé eladhatóak voltak, az állam vásárolta fel jó részüket, hogy segítse az alkotókat és megmentse a műveket. Ekkor jelentek meg a valláshoz és a természethez fordulás képei is.

A harmadik tételben a 19. század végének szerteágazó festőiskoláit nemzetenként csoportosítva mutatja be a tárlat, hiszen más a cseh, a lengyel, a magyar és az osztrák századvég. Ezek az évek már a századfordulót és a modern irányzatokat készítik elő.

A negyedik tétel a kijózanodás korszakát idézi fel, amikor túl sok volt a tehetség a hazai piachoz képest;

néhányan makacsul tovább festették a magyar valóságot, mások elfordulnak tőle és a szimbolizmusba menekülnek, de elfordulnak az apák koncepciójától is. Mindenáron újat akarnak teremteni.

Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója elmondta, hogy a Műcsarnok egyszerre szeretne minden kortárs és klasszikus érték otthona lenni, így a 2017. március 12-ig nyitva tartó jubileumi tárlat mellett az épület oldalsó termeiben kortárs kiállítások lesznek láthatók.  

Mecénások aranykora - interjú a kiállítás kurátorával

Az első aranykor kiállítás kurátorával, Mayer Mariannal munkatársunk beszélgetett a XIX. század második feléről, a szervezett képzőművészeti élet indulásának idejéről és kiderült, hogy mi alapján választott portréfestőt Ferenc József császár.

Mecénások aranykora - Millenneumi kiállítás a Műcsarnokban

Kapcsolódó

Mecénások aranykora - Millenneumi kiállítás a Műcsarnokban

Megnyitásának 120. évfordulója alkalmából a legtöbbször kortárs művészetet bemutató Műcsarnok kivételesen a múltba tekint, mégpedig a sajátjába. Az első aranykor című kiállítás kurátorával, Mayer Mariannal felidézzük a XIX. század második felét, a szervezett képzőművészeti élet indulásának idejét és kiderül az is, mi alapján választott portréfestőt Ferenc József császár.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Jön az Üvegcipő, az Apák és fiúk, Spiró György Kádár-darabja - Évadot zárt a Katona

Kilenc bemutatóval készül a 2021/2022-es évadra a fővárosi Katona József Színház, amelynek társulata két új taggal bővül ősztől. Az idei szezon utolsó új online előadásaként a Mennyekbe vágtató prolibuszt mutatják be június 22-én.
Színház

Öt új bemutató lesz idén Gyulán

A Gyulai Várszínházban az elmúlt években láthatóan egyre nagyobb figyelmet fordítanak a saját bemutató előadásokra, még ha többnyire, szükségszerűen, más színházakkal koprodukcióban is hozzák létre azokat. Ráadásul minden évben kortárs magyar szerzők műveiből készült ősbemutatót, sőt ősbemutatókat is tartanak. Idén öt új bemutatóval várják a nézőket, és közülük három lesz ősbemutató.
Zenés színház

Figaro3 – Mozart, Rossini, Milhaud operái és a családállítás

Figaro3 címmel különleges színházi élményt ígérő produkciót mutat ben az Opera, Dömötör András rendezésében. A bemutatót június 26-án tartják az Eiffel Műhelyházban, és ezzel párhuzamosan élő közvetítés formájában az Opera Otthonra sorozatban.
Színház

Ian McKellen újra Hamletet játszik

A biztonságos távolságtartást figyelembe véve kezdik el játszani Sean Mathias rendezését június 21-én, melynek címszerepét Ian McKellen játssza.
Vizuál

Ilyen az égbolt szerte a nagyvilágban

A nyári napforduló alkalmából világszerte élő videón keresztül közvetítik az égboltot a Getty Research Center you tube csatornáján. A 24 órán át tartó különleges művészeti eseményt Yoko Ono inspirálta, magyar résztvevője az Artpool Művészetkutató Központ. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál podcast

Írjuk újra a magyar vígjátékot – Lakos Nóra filmrendező a Fülbemászóban

A Legjobb játékfilm és a Legjobb elsőfilm kategóriában is jelölt a HAB a Magyar Mozgókép-díjra, amit a magyar film új ünnepén, a Magyar Mozgókép Fesztiválon adnak át. Lakos Nóra rendezővel a minőségi vígjátékokról, az irodalmi adaptációkról és a fesztivál gyerekprogramjairól beszélgettünk.
Vizuál ajánló

Térügyek - A tér világlása

Június 27-ig látható a Ludwig Múzeumban a Térügyek című tárlat, amelynek online kiterjesztése, A tér világlása (Spatial Affairs. Worlding) továbbra is elérhető az interneten. 
Vizuál ajánló

Ilyen az égbolt szerte a nagyvilágban

A nyári napforduló alkalmából világszerte élő videón keresztül közvetítik az égboltot a Getty Research Center you tube csatornáján. A 24 órán át tartó különleges művészeti eseményt Yoko Ono inspirálta, magyar résztvevője az Artpool Művészetkutató Központ. 
Vizuál magazin

KÉP-regény: Messziről nem látja senki

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal egy elfeledett, mégis az egyik legsúlyosabb magyarországi környezetszennyezés emlékeit idézi fel, amikor a véletlen a garéi veszélyeshulladék-lerakóhoz vezette.
Vizuál hír

Szergej Polunyin a díszvendége a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválnak

A jubileumi ünnepre való tekintettel húsz helyszínen szervezik meg az idén a 20. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) megnyitóját, a seregszemle díszvendége a spanyol filmművészet és nemzedékének legtehetségesebb táncosaként számon tartott Szergej Polunyin ukrán művész lesz.