Vizuál

Gulyás Gábor a Műcsarnok helyzetéről

2011.11.05. 17:58
Ajánlom
Új képzőművészeti folyóirat, a Budapest Biennále előkészítése, az Ernst Múzeum centenáriumi évének megünneplése - noha a gazdasági válság hatásai a Műcsarnok költségvetésén is érezhetők, csak kis részben módosít programján a kortárs képzőművészet egyik legfontosabb hazai kiállítóhelyét február óta vezető Gulyás Gábor.

Az igazgató az MTI-nek elmondta: hivatalba lépése után érték ugyan politikailag motivált támadások, az igazi nehézséget a gazdasági válsághelyzet jelenti az intézmény számára. "Már a Műcsarnok 2011-es büdzséje is jelentősen csökkent a tervezetthez képest: a 340 millió forint közhasznú támogatásból így tavasszal 270 millió lett, majd nem fogadták el a Műcsarnok előző évi beszámolóját a minisztériumban, ezért a 2010-re kapott - és a kiállításokra természetesen elköltött - közhasznú támogatásból idén vissza kellett fizetni 26 millió forintot."

Gulyás Gábor emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt száz évben nem fordult elő, hogy az állam a magyar képzőművészet nemzeti intézményének, a Műcsarnoknak annyi közhasznú támogatást sem adott, amennyi az épületfenntartás, a bérek és járulékok költségét fedezné - idén ebből hatvan millió forintnál is több hiányzott. A kieső forrást saját bevételből és a szponzori támogatások arányának növeléséből jórészt fedezték (a Bizottság-kiállítás megvalósításához például csaknem 150 millió forintos támogatást szerzett az intézmény), de a pénzszűke miatt egy kiállításról is le kellett mondaniuk.

Az intézmény 2012-es büdzséjével kapcsolatban az igazgató azt mondta, hogy a kulturális tárca már összeállított egy költségvetési tervezetet, ebben nagyságrendileg valószínűleg az idei, rendkívül alacsony támogatással számolhat a Műcsarnok. Amíg azonban a sarokszámok legalább informális szinten nem válnak biztossá, a Műcsarnok nem jelenti be jövő évi programjait.

"A szerényebb büdzsé arra ösztönzött, hogy néhány programpontot újragondoljak. Ez nem azt jelenti, hogy lemondunk fontos vállalásokról, hanem azt, hogy más formában valósítjuk meg vagy átütemezzük azokat" - közölte az igazgató. Elképzeléseiben szerepelt például egy külföldi galériahálózat, de ennek elindítása állami finanszírozásban jelenleg nem reális, az előkészítéséhez viszont hozzákezdtek.

Gulyás Gábor elmondása szerint zajlanak a Flash Art művészeti folyóirat magyarországi kiadásának előkészületei is, az első szám várhatóan 2012 elején fog megjelenni. A Műcsarnok közben megkezdte a magyar képzőművészetet a nemzetközi színtéren újrapozícionálni kívánó Budapest Biennále előkészítését, ezt a tervek szerint 2014-ben rendezik majd meg első alkalommal. "Nagyot haladtunk előre februárhoz képest, most már nemcsak koncepció van, hanem konkrét munkálatok is folynak" - jegyezte meg.

"Sokkal lassabban indult a Műcsarnok szervezeti struktúrájának átalakítása, mint ahogy normális gazdasági helyzetben ez lezajlott volna, de hozzákezdtünk, és komoly remény van arra, hogy néhány hónapon belül befejezzük" - jelentette be az intézmény vezetője. Hozzátette, a legfontosabb munka a kiállítások, szakmai programok, konferenciák előkészítése. Az "új korszak" első igazi kiállítása a szeptember elején megnyílt Sírba visztek - A Bizottság a Műcsarnokba megy című tárlat, ami november 13-ig mintegy száz kísérőprogrammal, konferenciával várta és várja a közönséget.

"A Bizottság-kiállítás kapcsán talán már látszik a jobban átgondolt és a vidéket is megcélzó kommunikáció, a sokkal több társművészeti és kísérőprogram. Az irodalmi rendezvényeknél előfordul, hogy nem fér be minden érdeklődő; csak ezekre jóval több mint ezren váltottak eddig belépőjegyet, ami rendkívül nagy szám" - emelte ki az igazgató, hozzátéve: hasonló módon szeretnék megrendezni a következő kiállításokat is.

Gulyás Gábor megjegyezte, hogy a Műcsarnok a múzeumpedagógiai területen tudta beadni a legtöbb pályázatot: egy hátrányos helyzetűeket megcélzó nagy tudományos projekt pályázati csoportjának mentora például a londoni Tate Modern, és a nevezés sikere esetén a 2013-as nemzetközi projektzáró konferenciának a Műcsarnok adhat majd helyet.

Az MTI kérdésére az igazgató elárulta, hogy a Hantai Simon-életműtárlat a tervezettnél később nyílhat meg Budapesten, mert a Műcsarnok megvárja a partner Pompidou Központ párizsi kiállítását. "Közösen sokkal jobb kiállítást tudunk rendezni, mint egyedül. El tudunk hozni olyan munkákat, amelyeket magunk nem tudnánk finanszírozni, tehát sokkal gazdagabb lesz a pesti tárlat is, másrészt magyar gyűjtők és közgyűjtemények tulajdonában lévő Hantaikat is be tudunk ajánlani a francia kiállításhoz. A döntő érv emellett az a komoly kutatómunka, amely Párizsban folyik az előkészületek során; ezeket az eredményeket természetesen mi is felhasználjuk a katalógusunk összeállításánál" - tért ki a halasztás okaira.

Gulyás Gábor a Műcsarnokhoz tartozó többi kiállítóhelyről is szólt. Eredeti tervei szerint a főépületben található Menü Pont Galéria videóbemutató hellyé vált volna, elsősorban a Balázs Béla Stúdió archívumára építve, de időközben a filmjogok a Nemzeti Filmarchívumhoz kerültek. Ezért letettek erről a tervről, és a Menü Pontot projektgalériaként kívánják újrapozícionálni.

A Nagymező utcai Ernst Múzeum 2012-ben lesz százéves, ezt a Műcsarnok egy centenáriumi évvel szeretné megünnepelni. Gulyás beszámolója szerint jövő ősszel például közönségcsalogató művészek részvételével rendeznek kiállítást, amihez számos kortársművészeti projekt is társul, a jubileumi év így jó lehetőség lesz arra, hogy az Ernst Múzeumot visszahozzák a köztudatba.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Pedro Almodóvar elkészítette élete legszemélyesebb filmjét

Élet és film szétválaszthatalanul összegabalyodik Pedro Almodóvar legújabb alkotásában. Egy héttel a cannes-i bemutató után itthon is látható a Fájdalom és dicsőség Antonio Banderas és Penelope Cruz főszereplésével. Kritika.
Klasszikus

Hogyan találkozott Gustav Mahler és Sigmund Freud?

Mahler többször is időpontot kért a pszichoanalízis atyjához, de legmondta az első hármat. De miért kereste meg a hírhedt Freudot egyáltalán?
Vizuál

Leonardo da Vinci figyelemzavaros és hiperaktív volt, és egyszerre volt ez áldás és átok életében

Legalábbis egy újabb kutatás szerint, amely a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (ADHD) magyarázza Leonardo állandó halogatását.
Klasszikus

Ezért érdemes Schumannt hallgatni Várjon Dénes szerint

Május 25-én és 26-án utolsó két fejezetéhez ér a Schumann összes zongorás kamarazenéjét megszólaltató sorozat a Zeneakadémián. Várjon Dénes elmondja, miért játssza olyan szívesen a zeneszerző műveit.
Vizuál

Mától tudjuk megcsodálni a frissen vásárolt Renoir-aktot

A Szépművészeti Múzeum augusztus 20-ig kamarakiállításon mutatja be a gyűjtemény elmúlt száz évének legértékesebb szerzeményét.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál csirke

A fotós, aki portréival látni engedi a tyúkok lelkét

Miért eszünk csirkét és mit mond el minden idők legsikeresebb szárnyasa rólunk, emberekről? Ennek járt utána Szalai Dánial, aki Novogen című fotográfiai projektjével high-tech űrlény-csirkék nyomába eredt.
Vizuál cannes

Tarantino nem nyert semmit Cannes-ban

Bong Dzsun Ho dél-koreai rendezőnek egy munkanélküli családról forgatott Élősködők című komikus thrillere érdemelte ki szombat este az Alejandro González Inárritu mexikói rendező vezette zsűritől az Arany Pálmát a 72. cannes-i fesztiválon.
Vizuál kritika

Pedro Almodóvar elkészítette élete legszemélyesebb filmjét

Élet és film szétválaszthatalanul összegabalyodik Pedro Almodóvar legújabb alkotásában. Egy héttel a cannes-i bemutató után itthon is látható a Fájdalom és dicsőség Antonio Banderas és Penelope Cruz főszereplésével. Kritika.
Vizuál magazin

Leonardo da Vinci figyelemzavaros és hiperaktív volt, és egyszerre volt ez áldás és átok életében

Legalábbis egy újabb kutatás szerint, amely a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (ADHD) magyarázza Leonardo állandó halogatását.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Hamvadó ifjúság

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a lángoló BS-re emlékszik vissza.