A művész már 1977-ben is bemutatkozott itt. Günther Uecker most látható kiállítása kapcsán elutasította a retrospektív jelző használatát, ugyanis nem tartja visszatekintésnek, sokkal inkább munkássága öt évtizedes időszaka pillanatfelvételeinek. A tárlat előterében a hatvanas évekből származó jellegzetes fénykinetikus munka fogadja a látogatót, aki a Dór Csarnok terébe belépve Uecker szobrai és installáció között sétálhat, a falakon pedig nagyméretű képek kísérik a velük kapcsolatban álló objekteket.
Uecker pályafutásának minden jellegzetes motívuma felbukkan: az emblematikus átszögelések, a fénnyel és a mozgással végzett kísérletek vagy a homok, mint az idő múlásának szimbóluma. Az Erdő című munka a fák pusztítása ellen emel szót, a Hamuemberek-sorozatot pedig a csernobili atomkatasztrófa ihlette. A kiállítótér végében elhelyezett 2006-os Fekete eső a hirosimai atomtámadás utáni természeti jelenségre utal. Az óriási léptékű munka ötlete nem Japánban, hanem Kínában születetett, ahol Uecker tapasztalatai szerint a felelőtlen iparosítás rombolja éppen a természet és egy ősi kultúra értékeit.
hírlevél
