Vizuál

Gustav Klimt - az aranyon túl

2018.02.06. 20:13
Ajánlom
Száz éve, 1918. február 6-án halt meg Gustav Klimt osztrák festőművész, a bécsi szecesszió legismertebb képviselője. Galériánkban legismertebb alkotásai mellett olyan képeket is mutatunk, amelyről első pillantásra nem is hinné, hogy a szecesszió mestere festette.

A Bécs környéki Baumgartenben született 1862. július 14-én hét gyermek közül másodikként egy cseh származású aranyműves családjában. A szegénysorban élő fiút tizennégy éves korában felvették a bécsi iparművészeti iskolába, a mai egyetem elődjébe, ahol 1883-ig tanult. Nem kérdőjelezte meg az akadémikus módszereket, szorgalmasan másolta a szobrokat, dísztárgyakat, 

különösen Hans Makart munkái kápráztatták el, aki akkoriban a császárváros kedvence volt dekoratív hatású, akadémikus festményeivel.

Az iskolába járt Ernst nevű öccse és ott lett barátjuk Franz Matsch, ők hárman együtt kezdtek dolgozni. Egyre több megbízást kaptak: 1879-ben részt vettek a Ferenc József trónra lépésének harmincadik évfordulóján rendezett ünnepség dekorációjának elkészítésében, majd 

a Karlovy Vary-i fürdőház, a rijekai színház, a bukaresti nemzeti színház és királyi palota belsejének megtervezésében, festményeik láthatók Erzsébet császárné nyári rezidenciájában, a Hermes-villában,

részt vettek a bécsi Burgtheater lépcsői fölötti freskó készítésében. Klimt 1888-ban Arany Érdemrendet kapott, tiszteletbeli tagja lett a müncheni és a bécsi egyetemnek.

Mélységesen megrázta apja és öccse 1892-ben bekövetkezett halála, művészete befelé forduló, mélyen individualista irányba mozdult el.

Megkérdőjelezte az akadémikus festészetet, végül szakított Matschcsal, 1893-ban a bécsi akadémia professzornak jelölte, de nem nevezték ki. A következő évben azzal bízták meg, hogy készítse el a bécsi egyetem dísztermének falfestményeit. A csak a századfordulóra befejezett Fakultás-képei (Jogtudomány, Filozófia, Orvostudomány) óriási botrányt kavartak a rajtuk megjelenő meztelenség és homályos szimbolizmusuk miatt, végül ki sem állították őket; ez volt az utolsó állami megbízás, amelyet Klimt elvállalt. (A festmények 1945-ben megsemmisültek.)

1897-ben alapító tagja volt az akadémikus festészettel szembehelyezkedő bécsi Secession mozgalomnak, a csoport célja az volt, hogy fiatal művészeknek biztosítson bemutatkozási lehetőséget és a legjobb külföldi festők műveit mutassa be Bécsben. 1902-ben alkotta meg a Beethoven-frízt, amely az ember szenvedését és boldogságkeresését, a művészet általi megváltását ábrázolja. A 14. szecessziós kiállításra készült alkotást Klimt ideiglenesnek szánta, közvetlenül a falakra festette. 

Visszaigényelnék Klimt Beethoven-frízét

Kapcsolódó

Visszaigényelnék Klimt Beethoven-frízét

Vissza akarják kapni az osztrák államtól egykori tulajdonosainak leszármazottai Gustav Klimt egyik főművét, a Beethoven-frízt - erősítette meg a The New York Times értesülését a család jogi képviselője.

A két méter magas és 35 méter széles művet a kiállítás után konzerválták és több helyen őrizték, 1986 óta látogatható ismét a Szecesszió Házában.

1903-as itáliai utazásától számítják legsikeresebb, "arany" korszakát, amely a festményein előszeretettel használt arany háttérről kapta a nevét, a bizáncira emlékeztető szimbolika is az akkor tanulmányozott velencei és ravennai mozaikok hatására utal. Számos portrét festett, talán leghíresebb képe, a Csók mellett több alkotásán ábrázolt női alakokat.

Az erotika leplezetlen ábrázolásában Egon Schielét követte, de - vele ellentétben - 

a nőiesség minden formáját megörökítette, a várandósságot éppúgy, mint az idősebb asszonyokat és a testi szépség elvesztését, mindezt összekapcsolva a természettel, annak ciklikus változásával.

A tájképek is átívelnek életművén, 1901 körül erdős ligeteket, párás vízfelületeket festett, 1905-től inkább a kertek foglalkoztatták. Visszavonultan élt, kerülte a társasági életet, csak a családja és a művészet foglalkoztatta, egyszer azt mondta: aki meg akar tudni róla valamit, tanulmányozza a képeit.

1905-ben szakított a Secession csoporttal, de az irányzathoz hű maradt. Az egyre elismertebb mesternek 1910-ben a Velencei Biennálén, 1913-ban Münchenben, Budapesten és Mannheimben volt kiállítása, 1911-ben Élet és halál című képe díjat kapott a római világkiállításon. 1912-ben megválasztották az Osztrák Képzőművész Szövetség elnökének, 1917-ben a miniszter négyszer is elutasította kinevezését rendes tanárrá, ugyanakkor a Bécsi Képzőművészeti Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. 

Bár soha nem nősült meg, 14 gyereke született.

 1918 elején agyvérzés érte, jobb oldala lebénult. Dolgozni már nem tudott, életkedvét elvesztette, s miután elkapta a spanyolnáthát, tüdőgyulladás következtében halt meg 1918. február 6-án.

Életét több filmen is feldolgozták. Szőts István 1969-ben dokumentumfilmet készített róla, 2006-ban a Klimt című filmben John Malkovich személyesítette meg. A Hölgy aranyban című film, főszerepben Helen Mirrennel annak a történetét dolgozta fel, hogy szerzi vissza egy zsidó asszony a családját illető, a nácik által elorzott Klimt-képeket.

Klimt arany díszítésű képeit a világ legdrágább festményei között jegyzik. Adele-Bloch Bauerről készült portréjáért 2006-ban 135 millió dollárt fizettek, ennyit korábban még soha nem adtak egyetlen festményért, tavaly Falusi kert című képe 48 millió fontért kelt el. 

Gustav Klimt, Egon Schiele, Otto Wagner, valamint Koloman Moser halálának 100. évfordulója alkalmából e korszak felfedezésére hívja a modern kultúra kedvelőit az osztrák főváros 2018-2019-ben. A 2018-2019-es jubileumi kiállítássorozat állandó kiállítása a 13. kerületben található Klimt Villában tekinthető meg, ahol Gustav Klimt társalgószobáját és műhelyét rekonstruálták. Februárban a 

100 éves a szecesszió Bécsben

Kapcsolódó

100 éves a szecesszió Bécsben

A bécsi szecesszió világhírű képviselői: Gustav Klimt, Egon Schiele, Otto Wagner, valamint Koloman Moser halálának 100. évfordulója alkalmából e korszak felfedezésére hívja a modern kultúra kedvelőit az osztrák főváros 2018-2019-ben.

KUNSTHISTORISCHES MUSEUM LÉPCSŐHÁZÁBAN ALAKÍTJÁK KI AZ ÚGYNEVEZETT KLIMT HIDAT, MELYNEK KÖSZÖNHETŐEN KLIMT 13 KORAI MUNKÁSSÁGÁBÓL SZÁRMAZÓ MENNYEZETI FRESKÓJÁT CSODÁLHATJUK MEG TESTKÖZELBŐL.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Szerb győzelem, magyar második hely a Bartók Világversenyen

A 24 éves Veljko Nenadić kapta az első díjat a 2022-ben komponistáknak meghirdetett megmérettetés gálaestjén, műve szerepel majd a jövő évi, hegedűsöknek szóló forduló választható darabjai között is. A második díjat Thomas Kornél kapta.
Vizuál

Ifjúsági nagydíjat nyert Tallinnban Szakonyi Noémi Veronika filmje

A nyílt örökbefogadás témáját dolgozza fel a Hat hét című film, amely a tallinni zsűri indoklása szerint sikeresen megtalálta a fiatalság hangját, a rendező munkája pedig elképesztően empatikus. További két magyar alkotást is méltattak a rangos Észak-Európai seregszemlén.
Plusz

Elhunyt Irene Cara, a Flashdance Oscar-díjas énekes-dalszerzője

63 éves korában elhunyt Irene Cara, a Flashdance című film Oscar-díjas énekes-dalszerzője – számolt be róla a BBC News.Az amerikai színésznő és énekesnő az 1980-ban bemutatott Fame című film főcímdalával is sikert aratott, de sokan ismerték meg a Flashdance című produkció dalszerző-énekeseként is.
Vizuál

„Mindig rólunk van szó” – Hegedűs D. Géza a Néprajzi Múzeum kiállításáról

Európa egyik legkorszerűbb múzeumépülete, az idén felavatott Néprajzi Múzeum első, időszaki kiállítása a Megérkeztünk című tárlat. A legelső, 19. századi gyűjtésektől a legújabb szerzeményekig Hegedűs D. Géza színművész „kalauzolja” a látogatókat audio idegenvezetés formájában.
Klasszikus

Andrés Orozco-Estrada lép fel a Budapesti Fesztiválzenekarral

A zeneirodalom egyik legnépszerűbb zongoraversenye és szimfóniája, valamint egy varázslatos nyitány is felcsendül a Budapesti Fesztiválzenekar és a kolumbiai sztárkarmester, Andrés Orozco-Estrada decemberi koncertjein.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál interjú

A kurátor nem létezne a művészek és a kollégák nélkül – Interjú Don Tamással és Török Krisztián Gáborral

A debreceni MODEM-ben jelenleg három kiállítás látogatható: az Idő, a 30+ és az Új Közvetítések. Az utóbbi két tárlat kurátoraival, az ARTtransfer-díjas Don Tamással és Török Krisztián Gáborral beszélgettünk, aki Londonban és Glasgow-ban végezte művészettörténeti tanulmányait.
Vizuál hír

Elhúzza az aranycsíkot a legújabb Kolodko-mini

Satuba fogott Rejtő-kötet és egy 14 karátos kisautó szerepel azokon a képeken, amelyeket Kolodko Mihály osztott meg közösségi oldalán.
Vizuál kritika

Vádirat az üdvözítő mártíromság dicsőítése ellen – kritika A csoda című filmről

Ha egy összetett mondatra kellene lecsupaszítanunk a Netflix új filmdrámájának gondolatát, ez lenne az: morálisan elfogadhatatlan tudatosan bűntudatra nevelni ártatlan embereket, és végignézni, ahogy önmagukat pusztítják el vezeklésként – különösen egy kisgyermek esetében.
Vizuál hír

Háborús női történet nyerte a 20. Anilogue nagydíját

November 26-án a Toldi moziban tartották az idén huszadik évét ünneplő Anilogue filmfesztivál díjátadó gáláját. Az ezer eurós pénzjutalommal is járó fődíjat a szlovén Špela Čadež Steakhouse című filmje nyerte, amely egy kölcsönösen bántalmazó viszony hullámvölgyeibe nyújt betekintést.
Vizuál interjú

„Mindig rólunk van szó” – Hegedűs D. Géza a Néprajzi Múzeum kiállításáról

Európa egyik legkorszerűbb múzeumépülete, az idén felavatott Néprajzi Múzeum első, időszaki kiállítása a Megérkeztünk című tárlat. A legelső, 19. századi gyűjtésektől a legújabb szerzeményekig Hegedűs D. Géza színművész „kalauzolja” a látogatókat audio idegenvezetés formájában.