Vizuál

Gyógyító tereket akkor építhetünk, ha a társadalom gyógyulni akar – beszélgetés Vincze László építésszel

Fidelio Jövő Idő
2020.04.23. 12:35
Ajánlom
Kevés a bérlakás Magyarországon, a karanténnal járó bezártságban pedig a tér összeszűkül, nincs mese. A gyógyítást segítő kórházi terek pedig majd akkor jönnek létre, ha társadalom is gyógyulni akar, véli Vincze László építész.

Világszerte több mint egymilliárd ember dolgozik jelenleg otthonról egy becslés szerint. Milyen az a lakás, ami megfelelő arra, hogy egyszerre legyen iroda, családi otthon és kikapcsolódásra alkalmas tér?

Életkortól függően folyamatosan változik az egyén viszonya a lakáshoz, az otthonhoz. Míg a kisgyermek a szülői közelséget a biztonsággal azonosítja, addig egy kamasz mindent elkövet, hogy térben a felnőttektől távol, saját mikrokozmoszt, külön világot teremthessen. A kamaszoknál nem a szeretetigény elmúlása ez, mindinkább az önálló territórium felfedezése és elfoglalása, saját kis tárgyaival, a falon brutális mennyiségű kütyüvel, képpel, poszterrel, amiket kalapáccsal szegez fel az előző hónapban kifestett lakásban. Majd később enyhül a direkt szeparáció okozta sokk, újra egymásra talál a család, ki-ki elfogadja az egymás mellett létező és jól működő, a saját zugok, szobák alkotta otthont, ahol a legnagyobb tér közös, a családé, az együtt, egymással eltöltött időé.

vinczel_autop-113938.jpg

Vincze László (Fotó/Forrás: V+L)

Hogyan módosul az embernek a térhez fűződő viszonya? Az én tapasztalatom szerint mintha a fizikai tér is összeszűkülne most, hogy sokat vagyok egyetlen szobában.

Felértékelődik a saját tér, a saját szoba. Az én, de a szüleim generációja sem élte soha át azt, ami most van. Nincs tapasztalatunk, sem tudásunk arról, mi is történik, csak azt látjuk, hogyan lesz valóság a tegnap még szórakoztató horror és tudományos fikció! A tér összeszűkült, nincs mese, akkor nehéz ezt elviselni, ha ez egyetlen nappali-konyha, mindenki mindenkit hall, nincs intim saját terünk, és egyszerre zeng a Klubrádió és a Kossuth. Ez különös erőpróba valóban.

Lakoepulet_es_bolt_Udvarra_nyilo_lakasok_-_Tata_Rakoczi_u_1-104551.jpg

Udvarra nyíló lakások Tatán, a Rákóczi utcában (Fotó/Forrás: Wikimedia)

A Budapesti Műszaki Egyetem docenseként otthonról tanítasz a jelenlegi helyzetben, építész-tervezőként szellemi munkát végzel. Mennyire határozza meg a kreatív munka minőségét a tér? Kellenek a szabad terek a szabad gondolkodáshoz, és az apró padlásszoba, ahol a nyomorgó művész dolgozik, nem több mítosznál?

Számomra a saját másfél négyzetméteres asztal és az akár bezárható akusztikai tér a fontos, utóbbi mérete kevésbé, de ezt talán sokan sokféleképpen élik meg. Több nagy méretű monitoron dolgozunk, rajzolunk, így viszonylag széles az a felület, amit elbitorolnak az eszközök. Érdekes, évtizedekig a tervezésben a nagyteres irodaházak jelentették a korszerűséget, a hatékony munkakörnyezet szinonimáit,

ez mára kiegészült a környezetpszichológia által megalapozott tényekkel, miszerint nem ez az egyetlen igazság!

A kisebb térben, akusztikailag tagolt, leválasztott munkakörnyezetben jobban érzik magukat az ott szellemi munkát végzők. Hozzá kell tenni, az egyetemi oktatásban épp ellenkezőleg, a legkreatívabb és elismerten a hallgatók számára vonzó munkatér a műtermi környezet, ott, ahol állandó interakciók között tudnak összedolgozni, segíteni egymásnak, átélni az együttdolgozás adta új kreativitás élményét.

prefabricated-house-930190_1920-104551.jpg

Panellakások (Fotó/Forrás: Pixabay)

Egyre többen vagyunk – 2050-re már 10 milliárdan –, ugyanakkor tendencia, hogy egyre kevesebben élnek egy háztartásban, a többgenerációs családi otthonok a szegényebb rétegekre jellemzők, ezzel összhangban egyre kisebbek a lakások. Van erre megoldása az építészetnek?

Szűkítem a problémát kis hazánkra. Sokak számára elképzelhetetlen egy tulajdon megvásárlása, a lakásbérlés gyakran az egyedüli esély otthonteremtéshez.

A bérlakások rendszere a család átalakulását, változását is jobban képes követni. Nagyobb bérleményből a kisebbe költözhet és fordítva, de akár várost, országot is cserélhet. Magyarországon nincs állami, sem szociális lakáspolitika. Van ellenben adókból épülő Liget-projekt, stadionprojekt és királyipalota-projekt. Tizenöt éve nem épülnek állami lakások, nincs vízió olcsó bérelhető lakások építésére. A szociológusok, közgazdászok és építészek sok kritikát fogalmaznak meg szakmai álláspontjaikban, lényegében következmény nélkül. Legutóbb maga a jegybank elnöke gyakorolt mea culpát a témában. Ausztriában a bérlakások többségben vannak a tulajdonnal szemben, Mietwohnung, Genossenschaftswohnung, Gemeindewohnung formáiban (bérelt lakás, szövetkezeti lakás, önkormányzati lakás - a szerk.). Utóbbi a legolcsóbb, állami bérlakás. Bécsben 220 ezer állami bérlakás van, ami egyrészt rendkívüli lakossági mobilitást jelent, másrészt megfizethető lakhatást biztosít, sok esetben szociálisan rászorulóknak díjfizetési kompenzációval.

Budapesten 42 ezer az állami lakások száma, ebből alig néhány tucat épült az elmúlt tíz évben. A számok önmagukért beszélnek.

Praktizáló építészként sem találkozunk szociális lakástervezéssel, az egyetemi oktatásban tanszékünkön annál több lakhatással felelősen foglalkozó történetet dolgozunk fel, hallgatói tervekben az olcsó lakásteremtés eszközeit, a közösségi együttélés legfrissebb lehetőségeit kutatjuk, amihez nagyszerű hazai előképek állnak rendelkezésre. Ilyen az 1979-ben, Miskolcon épült Bodonyi Csaba tervezte Kollektív ház, vagy Dévényi Tamás Magháza a Rottenbiller utcában. A mostani egyetemi hallgatók között soha nem volt ennyire elfogadott és vállalt a téma. Elindítottunk több hajléktalansággal foglalkozó kutatást is, együttműködve a BMSZKI munkatársaival.

MiskolcKollektivhz-103805.jpg

A miskolci Kollektív ház, a magyar co-housing egyik feltűnően korai példája (Fotó/Forrás: Építészfórum.hu)

Az emberiségnek sokak szerint fel kell készülnie a világjárványokra, Kínában a koronavírus miatt rengeteg kórház épült, és hasonló várható az egész világon. Milyen szempontok vezérelhetik a tervezőket, ha azt is szem előtt tartják, hogy a tér is hozzájárulhat a beteg hogylétéhez?

Az biztos, hogy új időszámítás kezdődött el Európában. Az utóbbi hónapokban rengeteg technológiai innováció született a járvány diktálta nyomás alatt. Ideiglenes gyógyító helyek, szállítható, gyorsan felállítható szükségszállások tervei, koncepciók és ténylegesen megvalósuló példák. A tartósan fennálló afrikai, közel-keleti menekülttáborok drámai helyzete már több évtizede előrevetítette a humanitárius összefogás szükségét és egy „robbanás kockázatát”.

Az építészet nem adekvát szintje az „orvoslásnak”, csak egy alkalmazott mesterség, ami nyers természetességgel, etikai kétségek, skrupulusok nélkül képes megfelelni bárminek.

Az építészet jó pénzért azt reprezentálja, amit a megbízó mecénás elvár tőle, és ezt mindig a számára legkényelmesebb etikával. A gondoskodás, a gyógyítás minőségét is a politikai akarat szabja meg, a társadalom ezt vagy elfogadja, vagy leváltja vezetőit. Így vagy úgy, előbb vagy utóbb. A gyógyító térről, a léptékről, színekről való diskurzusnak akkor jön el az ideje, ha a társadalmon látszanak a gyógyulás tünetei. Ha végre nem a szabadon gondolkodót akarja legyőzni a hatalom, hanem a betegséget, a szegénységet!

Fidelio Jövő Idő

Sorozatunkban a kultúra, a társadalom- és természettudomány, az informatika és a gazdasági élet szakértőit kérdezzük arról: milyen világ jöhet a mostani kényszerszáműzetésünk után, mi minden változhat meg az életünkben.

A sorozat részei itt érhetők el>>>

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Díjat nyert Cserhalmi György és Dunai Tamás Los Angelesben – Nézd meg közös kisfilmjüket!

Az Independent Short Awards online gáláján havi szinten díjazza a fesztiválra beküldött, hazájukban már sikerrel bemutatott alkotásokat. A véletlenszerűen kiválasztott és meghívott szakértők a nagy kitüntetésekhez hasonlóan itt is különböző kategóriákban értékelik a műveket, amikkel a világ minden tájáról lehet pályázni.
Plusz

„Az igazi beszélgetés az, amiben az igazság megmutatja magát” – Feldmár András 80 éves

Úgy véli, szabadságra vagyunk ítélve, és ez nehéz dolog. Hiszen ez nem a saját szabadságunkat jelenti, hanem elsősorban az élet szabadságát. És ha bántanak, akkor szabad arrébb menni. Sőt, kell. Születésnapját ünnepli a Kanadában élő pszichoterapeuta és gondolkodó, Feldmár András.
Színház

Szüleik ellen lázadó fiatalokról szól Vidnyánszky új rendezése a Nemzetiben

Shakespeare Rómeó és Júlia című művét tűzi műsorra a Nemzeti Színház Vidnyánszky Attila rendezésében; a szerelem mindenhatóságáról szóló darab olvasópróbáját kedden tartotta meg a társulat, a bemutatót december elejére tervezik.
Klasszikus

A Concertgebouw tiszteletbeli karmestere lett Fischer Iván

A Budapesti Fesztiválzenekar alapító-karmestere 2021 szeptemberétől az amszterdami Concertgebouw zenekarával is dolgozik.
Plusz

Állami kitüntetéseket kaptak művészeink október 23. alkalmából

Állami kitüntetéseket és egészségügyi díjakat adott át Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Latorcai Csaba, a tárca közigazgatási államtitkára hétfőn Budapesten.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Beintett a teknős a fotósnak, díjat ért

Átadták az idei Comedy Wildlife Photography díjakat, ami immár hat éve díjazza az év legviccesebb természetfotóit. A rangos megmérettetésre ebben az évben 44 döntős kép közül választották ki a legjobbakat.
Vizuál ajánló

Lábnyomok a Mars vörös porában

A Ludwig Múzeum Egyensúlyban című kiállításán számos olyan alkotó művével találkozhatunk, akik neve ismerősen csenghet a gyűjteményt ismerő látogatóknak. Roman Ondak szlovák művész Meghosszabbított álom című alkotása több tárlaton is szerepelt az elmúlt években. A mostani időszakos kiállítás szintén egy álomszerű művét mutatja be, amelynek címe Séta a Marson. Mit rejt ez a sejtelmes cím?
Vizuál hír

Alberto Barbera marad a Velencei Filmfesztivál igazgatója

Újabb négy évre, 2024-ig hosszabbították meg Alberto Barbera kinevezését – tudta meg a The Hollywood Reporter. A hosszabbításban az is közrejátszhatott, hogy az igazgató a pandémia idején sikerrel szervezte meg a fesztivált, ami a járványügyi előírások szigorú betartásával zajlott.
Vizuál hír

Gothár Péter új filmje a Sevillai Filmfesztiválon lesz látható

Meghívást kapott Gothár Péter új rendezése, a Hét kis véletlen az európai alkotásokból válogató Sevillai Filmfesztiválra. A film az Új hullámok szekció versenyprogramjában fog szerepelni.
Vizuál kult50

Vízipólósnak készült, aztán találkozott a kortárs képzőművészettel – Bencze Péter a Kult50-ben

Elég nehéz elképzelni, bár azért nem példa nélküli, hogy aki anno ellógta a művtöri órákat, egy szép napon azzal az elhatározással ébred fel, hogy szeretné felkarolni a kortárs képzőművészeket. Bencze Péter 22 éves koráig vízilabdaedzőnek készült – a sportolói karrier reményében költözött ki Londonba is –, de amikor egy pakisztáni festőművész lakótársa lett, 180 fokot fordult az élete.