Vizuál

Gyűjteményes kiállítás nyújt bepillantást a 20. századi magyar fotótörténetbe

2020.07.14. 15:25
Ajánlom
A Mai Manó Ház július 14-től látogatható tárlata a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből öt kiemelkedő magyar fotográfus életművének egy-egy szeletét mutatja be öt eltérő kurátori koncepció alapján.

A Magyar Fotográfiai Múzeum 1991-es alapítása óta az egyetlen olyan hazai intézmény, amely kizárólag fotográfiák őrzésével, gyűjtésével, kiállításával foglalkozik és amelynek gyűjteménye elsősorban művészeti jellegű. A gyűjtemény több mint 350 ezer papíralapú kópiát és több mint félmillió negatívot számlál, olyan fotográfusok munkái szerepelnek benne, mint André Kertész, Brassaï, Martin Munkácsi vagy Moholy-Nagy László.

A kiállításon több, a nagyközönség számára még felfedezésre váró művész alkotásaiból válogattak.

HaarFerencesIrenBalaton1935-151939.jpg

Haár Ferenc és Irén, Balaton, 1935 (Fotó/Forrás: Mai Manó Ház)

A múzeumi gyűjtemények sajátossága, hogy a nagyközönség elől elzárt, láthatatlan mesterműveket rejtenek raktárukban. Jelen válogatás során a Magyar Fotográfiai Múzeum elfeledett kincseit fedezte fel és értelmezte újra a Mai Manó Ház szakmai csapata. Az öt szekció önmagában is értelmezhető, együttesen pedig a múlt század jelentősebb fotótörténeti irányzatait tárgyalja. Az egyedi nézőpontok új hangsúlyokat hoznak az életművekbe, a művészek eltérő alkotói korszakai kerülnek fókuszba.

A válogatásban a folytonosan változó történelmi és társadalmi kontextusok, eltérő kulturális értékek jelennek meg, a fotográfiai életművek értelmezéséhez a jelen felől közelítünk. A bemutatott alkotók életműveiben hangsúlyos a kortárs fotográfiai értelmezési szempont. A szelekció során az újranézés a már meglévő fotótörténeti tudásunkra épít, ám a válogatás során újraértelmezett képek többletjelentéshez jutnak.

A művek újbóli befogadása a válogatók és a közönség számára egyaránt új megismerési lehetőséget kínál.

HallerFG_Szalmakalaposnok-151927.jpg

Haller F.G.: Szalmakalapos nők (Fotó/Forrás: Mai Manó Ház)

A kiállítás a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből öt kiemelkedő magyar fotográfus, Székely Aladár, Máté Olga, Haller F.G., Haár Ferenc és Berekméri Zoltán életművének egy-egy szeletét mutatja be öt eltérő kurátori koncepció alapján, kronologikus sorrendben haladva. A tárlat kurátorai: Baki Péter, Balogh Viktória, Barta Edit, Kiss Imre és Schuller Judit Flóra.

A kiállított művészekről:

Székely Aladár (1870-1940) – aki nem mellesleg Mai Manó tanítványa is volt – nevét a nagyközönség főként festői hatású portréfotográfiáiról ismeri. Az 1920-as években Székely a képzőművészeti műfajokhoz közel álló, nemeseljárással készült piktorialista akt- és portréfotókat, zsáner-, táj- és városképeket készített. Székely több mint 40 felvételét ismerjük Adyról – először 1907-ben fényképezte Adyt Lédával, ekkortól mélyült el barátságuk – a kiállításon több mint 10 Ady-portréval találkozhatunk, ezenkívül Móricz Zsigmondról és Szinyei Merse Pálról készített portréit láthatják a nézők. A második világháborúban a műtermét ért bombatalálat következtében munkáinak jelentős része elpusztult.

SzekelyAladar_AdyEndre-151927.jpg

Székely Aladár: Ady Endre (Fotó/Forrás: Mai Manó Ház)

Haller F.G. (1898–1954) neve a magyaros stílus képviselőjeként és a fotóamatőr-mozgalom szervezőjeként maradt fenn az utókor számára. A válogatás az 1930-as években a környező országokban készített könnyed stílusú portré- és zsánerképeire fókuszál. Haller fotográfiáival mindig a valóság művészi hatású megragadására törekedett, s bár nem dolgozott nemeseljárásokkal, témái és képi megfogalmazásai mégis a piktorializmus fotográfiai irányzatát idézik. Izgalmas kompozícióit a felületek textúrái, a fény-árnyék játék és az ellentétes vizuális formák feszültségéből fakadó dinamika adja, így a folyó hullámainak tükröződése vagy az arcra vetődő árnyék.

Máté Olga (1878-1961) nőként, a korszakban egyedülálló módon választotta és tanulta ki a fotográfusi hivatást. A hazai szellemi és művészeti életben aktív szereplőként vett részt, Veres Pálné utcai műtermének egy része szalonként is üzemelt, ahol a korszak haladó szellemű polgári értelmiségének tagjai is gyakran megfordultak. Máté Olga aktívan részt vett a feminista mozgalmakban, nőként fontos volt számára a családban való kiteljesedés mellett az önálló fotóművészeti karrierjének felépítése és saját megélhetésének kialakítása. Sokszínű fotóművészeti munkásságából két témára fókuszálnak a kiállításra válogatott képei. Klasszikus akt- és mozgásfelvételein az 1910-es és ’20-as évek testhez, mozdulatművészethez való egyedi viszonyát figyelhetjük meg a fotográfusnő érzékeny és személyközpontú, a testet nem tárgyiasító látásmódján keresztül. Csendélet- és tárgyfotói a kortárs fotóművészet és filozófia tárgyorientált szemléletének tükrében új megvilágításba helyeződnek és egy lelassultabb szemléletmód felé vezetik a nézőt.

MateOlga_Amarillisz1930k-151927.jpg

Máté Olga: Amarillisz (1930 k.) (Fotó/Forrás: Mai Manó Ház)

Haár Ferenc (1908-1997) kiállításon látható képei új aspektusból világítanak rá a 65 évet felölelő életműre. Haár sokoldalú érdeklődésének és a világban tett utazásainak köszönhetően kiemelkedőt alkotott a reklám-, a divat-, a szocio- és az építészeti fotográfia területén. Az 1930-as évek világa nyüzsgő nyomda- és papíripari csendéleteken keresztül jelenik meg. A Japánban és Hawaiin eltöltött évei portré- és tájképek összekapcsolásában tárulnak elénk. A tárlaton látható Haár-munkák egyedi atmoszférája kiterjeszti a rögzített élmény jelenben való megélését. A munkák Haár életművének sarokpontjaiként értelmezhetőek, melyek által művészetének lírai oldala válik hangsúlyossá.

Berekméri Zoltán (1923-1988) fotográfiái a részletekre fókuszálnak, narratíváktól mentesek. Fő műfajai a csendélet, a zsáner- és tájkép, amelyek kortársaitól eltérően alig hordoztak magukban szociografikus jegyeket. Pályájának csúcsán, az 1958 utáni időszakban alkotott egyedi, magas színvonalú és koherens életművet. Fotográfiáin az egyszerű hétköznapi tárgyak ugyanakkora hangsúlyt kapnak, mint az emberek; szimbólumok, amelyek a maguk sallangmentes módján jelenítik meg Berekméri különös világát. A sűrűségből a letisztultság felé vezetve a néző tekintetét, képei jól tükrözik az élete végére megbomlott elméjű művész állapotának változásait.

BerekmeriZoltan_LArt1966-151939.jpg

Berekméri Zoltán: L'Art (1966) (Fotó/Forrás: Mai Manó Ház)

Megtekinthető 2020. augusztus 16-ig a Mai Manó Házban.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

Online nézhető az utóbbi évek egyik legszebb hazai természetfilmje

Tavaly került a mozikba Fehér Zoltán hazánk vadvizeit bemutató filmje, a Vad víz – Aqua Hungarica melyet most már otthonról is megtekinthet a közönség.
Könyv

Elhunyt Fenákel Judit író, újságíró

Január 13-án, 85 éves korában elhunyt Fenákel Judit, számos regény és novelláskötet szerzője, a Szépírók Társaságának tagja – tette közzé a Múlt és Jövő folyóirat.
Könyv

Vámos Miklós: Zenére legalább annyira szükségünk van, mint tejre és kenyérre

Vámos Miklós ismét megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Kollár-Klemencz László a Magvetőnél megjelent Öreg Banda című, legújabb családregényét ajánlja olvasóink figyelmébe.
Klasszikus

Új vezetőt kapott a Fesztivál Akadémia Budapest

Dr. Egri Gábor kulturális menedzser lett a Fesztivál Akadémia Budapest új igazgatója. A szakember korábban a Müpa értékesítési és marketingigazgatójaként, valamint több hazai és nemzetközi intézmény és projekt vezetőjeként és tanácsadójaként vált ismertté.
Plusz

Újcirkusz-előadás és Bartók arab népdalgyűjtései a Bartók Tavasz programján

Új fellépőket jelentettek be az idei Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek programjából, a fesztiválhoz új helyszínként a Magyar Zene Háza is csatlakozik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál gyász

Elhunyt Ricardo Bofill spanyol sztárépítész

A posztmodern mesterének tartott sztárépítészt 82 éves korában, pénteken, Barcelonában érte a halál.
Vizuál videó

Online nézhető az utóbbi évek egyik legszebb hazai természetfilmje

Tavaly került a mozikba Fehér Zoltán hazánk vadvizeit bemutató filmje, a Vad víz – Aqua Hungarica melyet most már otthonról is megtekinthet a közönség.
Vizuál hír

Még mindig kevés a nő a filmes szakemberek között

A filmrendezők kevesebb mint negyede nő az európai filmgyártásban - mutatott rá legújabb jelentésében az Európai Audiovizuális Megfigyelőközpont. A filmes szakemberek körében a legkevesebb nő éppen a zeneszerzők között található.
Vizuál hír

François Ozon új filmjével nyit a Berlinale

Élőben, de szigorú biztonsági megszorításokkal rendezik meg az idei Berlinalét. A nemzetközi filmfesztivál szakmai programja 6 napra rövidül, a mozikban felére csökkentik a nézőszámot, a vörös szőnyeges bevonulásokon csak a sajtó munkatársai vehetnek majd részt.
Vizuál interjú

Esterházy Marcell: Pál bácsi egyszerre volt közeli rokon és valóságos herceg

Az utolsó Esterházy herceg, Esterházy V. Pál életét és mecénási tevékenységét dolgozza fel Esterházy Marcell videókollázsa, az E. Pál rövid története.  Az Esterházy Art Award – Young Scene Hungary – Short List 2021 kiállításon látható munkájáról kérdeztük az alkotót.