Nehéz lenne vitatni, hogy a filmtörténelem egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású rendezője Stanley Kubrick, akinek a nevéhez olyan mesterművek fűződnek, mint a 2001: Űrodüsszeia, a Mechanikus narancs, a Tágra zárt szemek, a Ragyogás vagy éppen az Acéllövedék. Számos oka van, hogy miért nevezi meg ma is rengeteg filmes a legnagyobb példaképeként. Legyen szó akár részletgazdag díszleteiről, a zene mesteri alkalmazásáról, a feszültségteremtő képességéről, a kamerahasználatról, látnoki vizuális megoldásairól, filmjeiből mintegy sugárzik a rendező kérlelhetetlen maximalizmusa.
Azt azonban talán csak kevesen tudják, hogy egy viszonylag egyszerű technikája révén is rengeteg későbbi filmest ihletett meg. Ez pedig – ahogy az internet elnevezte – a Kubrick stare, vagyis a Kubrick-nézés.
A dolog ismerős lehet bárkinek, aki látott a mester legfontosabb filmjei közül akár csak egyet is:
a Kubrick-nézés ugyanis nem más, mint amikor a film közeliben mutatja a főhős arcát, aki kissé előredöntött fejjel, lesütött szemöldöke alól, esetenként fenyegető mosollyal, egyenesen a kamerába néz.
A megoldás jellemzően az adott karakter mentális összeomlását, zavarodottságát vagy az elszabadulni készülő tébolyát jelzi – ami nagyon rossz hír annak, akire éppen így bámulnak.
Ez a módszer leginkább horrorokban vagy suspense-filmekben, vagyis olyan történetekben működhet jól, amelyek a feszültség folyamatos fenntartásával operálnak. Azt túlzás lenne állítani, hogy Kubrick találta ki, hiszen elég csak Hitchcock 1960-as mesterművére, a Pszichóra gondolni, amelyben Anthony Perkins már prezentálta, milyen vérfagyasztó hatást lehet elérni vele. A nézés mégis joggal vált Kubrick védjegyévé, hiszen szinte valamennyi alkotásában, de a legjobb filmjeiben egészen biztosan alkalmazta.
A Kubrick-nézés (Fotó/Forrás: Facebook)
Minden egyszerűsége ellenére a hatást nehéz lenne vitatni. A Ragyogás hipnotikus, lélekőrlő történetének egyik legkiemelkedőbb pillanata, amikor a néző rájön, hogy az apát alakító Jack Nicholson végérvényesen az őrület útjára lépett, annál pedig kevés hátborzongatóbb jelenetet lehetne megnevezni a horrortörténelemből, amikor ezzel a tekintettel figyeli a gyanútlan családját. De a módszer kiválóan működött például az Acéllövedékben is, amelyben Vincent D’Onofrio karaktere a háborús kiképzés dehumanizáló procedúrája során végül tényleg kivetkőzik önmagából és azzá válik, aminek parancsnokai nevelték: fékevesztett vadállattá.
Persze, nem is Kubrickról lenne szó, ha nem találnánk nála egy rendhagyó példát is, amely talán mindközül a legrémisztőbb. A 2001: Űrodüsszeia egy pontján ugyanis az űrutazó csapat rádöbben, hogy a fedélzet munkáját irányító mesterséges intelligencia téved egy bizonyos problémát illetően, ezért úgy döntenek, hogy ki kell kapcsolniuk. Beszélgetésüket azonban szájról olvasással kifigyeli a HAL nevű szoftver, amelynek „tekntetét” egyetlen vörös fénypont jelzi a gépeken. Igen, Kubrick erre a fénypontra fókuszál rá,
egyre közelebbről és közelebbről bámulhatunk a mesterséges intelligencia rideg, lelketlen szemébe,
amiből megsejthetjük, hogy hamarosan a gép végzetes döntést fog hozni.
Jelenet a 2001: Űrodüsszeia című filmből (Fotó/Forrás: Youtube)
A Kubrick-nézés ma már az internet világát is megihlette, az online mémgyárosok közkedvelt témája lett. Legutóbb éppen az amerikai futball döntőjében, az NFL Halftime show-jában Rihanna koncertjén vélték felfedezni a Mechanikus narancs rendezőjének hatását.
rihanna kubrick stare .jpg pic.twitter.com/QjU4FDTTq8
— cait (@punished_cait) February 13, 2023
A filmvilágban a technikát ma már nem csak a hatásossága miatt alkalmazzák, a Kubrick-nézés egyértelműen hommage az amerikai rendező munkássága előtt. A módszert olyan filmekben láthatjuk, mint például A bárányok hallgatnak, A sötétség útja – Mulholland Drive, A sötét lovag, a Donnie Darko, A Gyűrűk Ura – A király visszatér vagy a Star Wars: A Sith-ek bosszúja.
Fejléckép: Jack Nicholson a Ragyogás című filmben (Fotó/Forrás: Port.hu)
hírlevél
