Vizuál

Ha süt a nap, akkor Szentendre

2012.03.21. 10:02
Ajánlom
A városból ki, a galériákba pedig bemenjünk - két szentendrei kiállítást ajánlunk napozás mellé.

Fény-képek
Nagy Barbarának nem választott otthona Szentendre - beleszületett az itteni művészeti hagyományokba és ezeket anyanyelvként sajátította el. Már tagja a Fiatal Művészek Stúdiójának és a Vajda Lajos Stúdiónak, amikor felvételt nyer a Képzőművészeti Egyetemen Maurer Dóra osztályába. Művészetében éppúgy tetten érthető a VLS abszurd képfelfogásának hagyománya, mint a vizuális struktúrák időbeli változásait elemző Maurer-féle művek hatása. A művészeti gyökerek mellé társul egy felfokozott természetélmény is: az otthonát körülvevő pilisi erdők végtelenje. E hatások tovább gondolt  ötvözése által jelöli ki saját útját. A surló fény hatását beépítő, metszett, fekete fatáblái, szén- és ceruzarajzainak szinte képtelen természeti szituációkat megjelenítő fekete-fehér struktúrái, videó-installációi egyszerre nyitnak teret a filozófiai és szenzuális megközelítéseknek, valamint hívják alkotó társnak a befogadót. A kiállítás amellett, hogy a művész elmúlt, közel tíz évének alkotásaiból válogat, egy erre az alkalomra készült installációt is bemutat.

A képpé formált város - a szentendrei festők őstémái a megújult MűvészetMalomban
Szentendre topográfiájáról és vele helytörténetéről szól a festményekkel, rajzokkal, esetenként egyéb műalkotásokkal illusztrált tárlat - a város művészi helyrajzát lehet így látni, ami a szentendrei és a városba alkalmilag kilátogató festők műveinek válogatott gyűjteményéből állt össze. A belvárosi utcák részben középkori nyomvonalát leszámítva egyre több klasszikus részlet tűnik el a városképből, az utcafrontokról, a házak homlokzatáról. Egyre kevesebben vannak olyanok, akiknek még módja volt úgy látni Szentendrét, ahogyan azt az 1926-ban a művésztelepi közösségben megtelepedett festők nem kis örömükre megláthatták, felfedezték és képeiken feldolgozták. Válogatott helyszíneket láthatunk a képeken - ezek kiválasztását maguk a festők végezték el, akik a városkép egyes részleteit újra és újra lefestették, gyakran bekukkantva a környező utcácskákba is. Bánovszky Miklós, Bánáti Sverák József ábrázolásmódja lényegesen eltér Barcsay Jenő, Ilosvai Varga István, Czóbel Béla világlátásától és szemléletmódjától, hogy Vajda Lajoséról és Bálint Endréjéről ne is beszéljünk. Mégis közös festészetükben, hogy az a város nyújtotta témákra, motívumokra épül fel. Ezek, mint hatékony rendező elv megtapasztalható művészetükben. A MűvészetMalomban március 31-től június 24-ig lehet látni a következő, A magyar modernizmus festői nyelvének kialakulása című kiállítást.

Programkereső

Legolvasottabb

Könyv

Nem a kutya a hibás - Esterházy Miklós és Kovács Dóra a Lírástudók vendégei

A könyvesboltok újdonságai között segít eligazodni a Líra Könyv és a Fidelio irodalmi podcastja. A friss könyvajánlókat és tartalmas beszélgetéseket kínáló műsor házigazdája Szabó T. Anna, az adás vendége Esterházy Miklós és Kovács Dóra, akik Az új kutyád című kötetükről mesélnek.
Klasszikus

Zongorabillentyűzetet formázó virágkompozíció Cziffra György tiszteletére

A Cziffra György-emlékév keretében különleges virágkompozíciót készített a FŐKERT Nonprofit Zrt a Szent István Parkba.
Klasszikus

Herboly Domonkos: „Még jobban megbecsüljük a közönséget”

Megpróbáltatásokkal teli koncertévad van mögöttünk, ami az ország első számú együtteseit is próbára tette, szakmailag és lelkileg egyaránt. A Nemzeti Filharmonikusok főigazgatójával, Herboly Domonkossal beszélgettünk a tapasztalatokról és a következő évadra vonatkozó terveikről.
Zenés színház

"Science fictionszerű fantáziatúra" – Dömötör András a Figaro³ című előadásról

Tematikus évadot hirdetett a Magyar Állami Operaház A Francia Múzsa Szezonja címmel, amelynek záró darabja a Beaumarchais Figaro-trilógiájának (A sevillai borbély, a Figaro házassága és A bűnös anya) operaváltozataiból készült, Figaro³ című előadás. A produkció rendezőjét, Dömötör Andrást kérdeztük.
Vizuál

Tablókon Mészöly Miklós élete

A 100 éve született Mészöly Miklós halálának 20. évfordulója alkalmából, az író életművéhez kapcsolódó szabadtéri kiállítás nyílt Budapesten.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

75 év után újra Magyarországon Courbet festménye

Magyar magángyűjtő vásárolta meg, így 75 év után újra Magyarországra került az egykori Hatvany-gyűjtemény jeles darabja, Gustave Courbet Fürdőzők az erdőben című festménye. Rövidesen a magyar közönség is láthatja az értékes alkotást.
Vizuál premier

Szarajevóban és Velencében is versenyez magyar film 

Grosan Cristina A legjobb dolgokon bőgni kell című filmjének a 27. Szarajevói Filmfesztivál versenyprogramjában, Fabricius Gábor Eltörölni Frankot című első nagyjátékfilmjének a 78. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Critics' Week programjában tartják a világpremierjét. 
Vizuál kiállítás

Jancsó Miklós acélbörtönben, Barcsay Jenő vaskarikában - Féner Tamás új portréi

Rendhagyó virtuális tárlatra invitál Féner Tamás fotóművész. A 34 új portré mellett történetek, anekdoták érzékeltetik a fotós és képein szereplők kapcsolatát: között lelkészt, szerzetest, rabbit, szociológust, történészt, írót, költőt, zeneszerzőt és bírót is találunk. 
Vizuál evolúció

A nemzetközi filmkritikusok nagy elismeréssel írnak az Evolúcióról

A tavalyi Oscar-jelölés után újra az amerikai szakma radarján Mundruczó Kornél rendező és Wéber Kata forgatókönyvíró. Világszerte felfigyeltek, és elismerő kritikák méltatják a Cannes-ban bemutatott Evolúciót.
Vizuál hír

Tablókon Mészöly Miklós élete

A 100 éve született Mészöly Miklós halálának 20. évfordulója alkalmából, az író életművéhez kapcsolódó szabadtéri kiállítás nyílt Budapesten.