A tárlat címe utalás arra a szimbolikus világra, amelynek sajátos művészi eszközökkel való megformálása Konok Tamásnak, a geometrikus avantgárd képviselőjének munkásságát az utóbbi évtizedekben jellemzi.

Élete

Konok Tamás Budapesten született, felmenői között számos művész volt. Eredetileg zenész akart lenni, a győri bencés gimnáziumban töltött évei alatt a konzervatórium hegedű tanszakának növendéke is volt. Az érettségi után, 1948-ban mégis a festészetet választotta. 1953-ban diplomázott a Képzőművészeti Főiskolán, mestere Berény Róbert, Bernáth Aurél és Barcsay Jenő volt, ekkoriban még figurális stílusban alkotott. Származása miatt osztályidegennek minősült, így nehéz körülmények között élt, a győri textilművekben dekoratőrként foglalkoztatták, a Képzőművészeti Alapba csak 1955-ben vették fel.

Konok Tamás

Egykori tanára, Barcsay Jenő közbenjárására 1958-ban ösztöndíjjal kijutott Párizsba. A következő évben hazarendelték, útlevelét bevonták, de ő úgy döntött, külföldön marad és a francia fővárosban telepedett le. Főleg vonalra építő monotípiákat készített, melyek szerkezete a kollázsokéhoz hasonlatos. 1963-ban egy évre az Egyesült Államokba ment, New Yorkban és Kaliforniában dolgozott, Los Angelesben rendezett nagysikerű tárlatot, az évtized végére a francia művészeti élet ismert képviselője lett. A hetvenes évek elején svájci építészekkel került kapcsolatba, így több építészethez kötődő munkára (reliefekre, faliképekre, plasztikákra) kapott megbízást.

A művészetét meghatározó lírai nonfiguratív ábrázolásmód a hetvenes években alakult ki. Kevés szín, nagy, tiszta felületek, geometrikus formák jellemzik alkotásait, sokszor a vonal mint grafikai elem dominál a képein. A mozgás, az idő, a tér kapcsolatát, a természet belső törvényszerűségeit próbálja kifejezni a maga eszköztelen módján. Mintegy hetven önálló kiállítása volt. Többször állított ki közösen feleségével, Hetey Katalin szobrászművésszel, aki 2010-ben hunyt el. 1998-ban Kossuth-díjat kapott, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést vehette át, 2014-ben a Nemzet Művésze címmel tüntették ki.

Konok Tamás

„Konok Tamás képeire ránézve én nem képet látok, pontosabban nem egy képet látok, nem egy kétdimenziós képet, hanem a kép mögötti háromdimenziós, vagy ki tudja hány dimenziós valóságot. Fájdalmakat, szenvedélyeket” – mondta el Alföldi Róbert színész, rendező. Számára Konok Tamás képei olyanok, mintha egy, a tudásban, akár nem csak az emberi tudásban, nagyon messzire jutott ZEN-mester, kőből kifaragott, minden sallangtól mentes, a végső, igazi tudást szavakba rejtő imái, üzenetei lennének. 

Konok Tamás Alföldi Róbert

„Nem akarja megértetni az élet lényegét, csak megmutatja az élet lényegét. Ami szép és fontos, és ami minden fájdalma és nehézsége ellenére is végtelen és soha nem múló csoda, de ezt úgy teszi, hogy nem furakszik közém és a kép közé, csak finoman megmutat valamit. Engedi látni, ha akarod látni. Ezért transzformálódik a valóság a konstruktivizmusba. Ezerszer átgondolt, sűrű, megélt jeleket mutat. A lényeget. Konok Tamás addig nem beszél, amíg nincsenek meg azok a rövid, tömör, szinte soha véget nem érő jelentéssel bíró mondatok, hogy azt mondja el, amit valóban el szeretne mondani. Felmutatni, amit ő lát, megélt, amit szépnek és rútnak, ugyanakkor teljesnek is tart.

Minden Konok-kép, miközben pontos, konkrét érzetet kelt bennem, a teljes egészet mutatja. Minden Konok-kép önmagában az egész.

Egy szinte üres szoba és ott van egy Konok-kép. Akkor ott van legalább a teremtés fele” – fogalmazott Alföldi Róbert a megnyitón.

„A Nemzet Művésze az elmúlt évekbeli alkotásaiból bocsátott a rendelkezésünkre párat, ami csupán egy kincsszelete a kiváló életműnek. A koncepciónkat, hogy minden évben egy jeles, kiváló képzőművész egy-egy életszakaszát bemutassuk, Konok Tamással kezdjük” – mondta el Dr. Hóvári János, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. főigazgatója a kiállítás megnyitóján. A kiállítás július 1-től július 24-ig látogatható.

Konok Tamás