Vizuál

Háborús hullámvasút, megszakítások nélkül

1917 filmkritika
2020.02.02. 21:10
Ajánlom
Sam Mendes mozija több szempontból is rendhagyó: a második helyett az első világégésről szól, ráadásul látszólag vágások nélkül, egyetlen felvétellel készült. A háborút így még biztos nem láthattuk a vásznon - az 1917 virtuozitásának azonban megvannak a buktatói is.

A II. világháborúnak kis túlzással alig van már olyan ütközete, amiről ne készült volna játék-, könyv-, vagy épp filmadaptáció. A számok tükrében nincs is ezen mit csodálkozni: a háború évtizedekkel a valódi konfliktusok után is remek biznisz maradt. A világ legsikeresebb játéksorozata, a Call of Duty csak II. világháborús tematikából négy játékot készített; a könyvesboltok 'Történelmi' szekciójának nagy része szintén a második világégéssel foglalkozik; ami pedig a filmeket illeti, minden filmrajongónak megvan a kedvence a Ryan közlegény megmentésétől kezdve a Dunkirk-ig. Az első világháború ehhez képest meglepően alulreprezentált téma - és ezzel az 1917 alkotói is tisztában voltak.

A forgatókönyv társírója, Krysty Wilson-Cairns szerint míg a II. világháború esetében dramaturgiailag teljesen tiszták voltak a viszonyok, az I. világháborúban közel sem volt úgy.

Mindenki tudja, hogy a nácik rosszak és gonoszak, így ezekben a filmekben különösebb magyarázat nélkül, instant készen állt az antagonista - ez azonban a nagy háborúban (ahogy akkoriban nevezték) még egyáltalán nem volt ilyen egyértelmű. A II. világháborúról szóló filmek épp ezért mindig a győzelemről, nyertes csatákról és bevett városokról szólnak - és általában az egyénekre, hős amerikai, vagy épp brit katonákra koncentrálnak. Az I. vh azonban inkább a tömegek harca volt: emberek ezrei töltöttek hosszú éveket embertelen körülmények között a sáncok mögé bújva - a világraszóló diadalok, nagy áttörések és hősies harcok sokkal ritkábbak voltak mint néhány évtizeddel később.

8V66_FP_00007A-130535.jpg

George MacKay az 1917 c. filmben (Fotó/Forrás: Freeman Film)

Mindezeket a jellemzőeket azonban Sam Mendes képes volt az előnyére fordítani: a legtöbb háborús mozit szokás rögtön háborúellenesnek bélyegezni, a legtöbb esetben azonban az esztétika és a dramaturgia miatt sokkal nagyobb súllyal esnek a latba a hősi cselekedetek, mint a borzalmak bemutatása. Ilyen szempontból az 1917-ben körülbelül egyensúlyba kerülnek a mérleg nyelvei: ezúttal is láthatunk emberfeletti teljesítményt és szurkolhatunk a főhősökért, de legalább ugyanilyen fontos a háború körülményeinek bemutatása. A mindenütt jelenlévő patkányok, a földtúrásba beolvadó halott katonák és lovak látványa hasonlóan maradandó, mint a végső támadás letaglózó képei.

A képek az 1917 legnagyobb fegyverei - és egyben ebből eredeztethető legnagyobb hibája is.

A mozi vágás nélkül, egyetlen felvétellel készült - ami persze nem igaz, hiszem vizuális trükkök sorozatával sikerült elérni ezt a hatást. Hasonlóval élt pár éve az Oscar-díjas Birdman is, az azonban egy javarészt zárt térben játszódó kamaradráma volt, míg az 1917 semmivel sem kevésbé epikus azért, mert látszólag nincsenek benne vágások - sőt, épp ettől marad tátva tőle a szánk. Néhány helyen a vájtszeműek ugyan kiszúrhatnak egy-egy rejtett vágást, de legalább egy rakás olyan jelenet akad, amikor a filmes szakma is csak találgatni tud, ezt mégis hogyan oldották meg.

Sam Mendes és Roger Deakins operatőr olyan tökéletes látványt alkottak, amiről még hosszú évekig beszélni fogunk. Még akkor is, amikor a filmet már rég elfeledtük.

8V66_D049_00039_00041RV2_COMP_CROP-130707.jpg

George MacKay az 1917 c. filmben (Fotó/Forrás: Freeman Film)

Az 1917 ugyanis maximálisan kihasználja a formai adottságait, de ha mindezt lehántjuk róla, csak egy kissé közhelyes, nem túl emlékezetes háborús mozit kapunk. Mivel nem ugrálhatunk helyszínek és szereplők között, a film végig két brit katonára koncentrál, akik a harcvonalakon átjutva igyekeznek figyelmeztetni a társalakulatot arra, hogy ne indítsanak támadást a németek ellen - azok ugyanis csak látszólag vonultak vissza. Ha üzenetük nem jut célba, nemcsak több száz bajtársuk, de egyikük testvére is meghal. 

A kamera harmadik szereplőként követi végig a főhősöket, akiket a forgatókönyv épp annyi akcióba hajszol bele, amennyi még hihetőnek tűnik - ráadásul ezek a jelenetek vágás nélkül is remekül működnek. Egy idő után azonban nagyon egysíkúvá válik a film - nem az időbeli és térbeli ugrásokat hiányoljuk, inkább azt, hogy történjen valami váratlan, valami, amit nem láttunk az elmúlt egy órában.

19173-095714.jpg

George MacKay és Dean-Charles Chapman az 1917 c. filmben (Fotó/Forrás: Freeman Film)

Mendes úgy érezte, megéri megkötni a kompromisszumot, és a változatos, fordulatos sztorit feláldozta az egyedülálló látvány oltárán - nem jelenthetjük ki, hogy nem volt igaza, ahogy azt sem, hogy mindenképpen megérte megkötni ezt az alkut.

Az ilyen stílusban készült filmek legnagyobb érdeme, hogy berántják a nézőt a sztoriba, és sodrásukkal már az első képektől fogva úgy magukkal ragadnak, hogy később fel sem tűnik a vágóolló hiánya - így volt ez a már emlegetett Birdmannel, és a valójában vágás nélkül készült német Victoriával is. Utóbbi mégis azért volt sikeresebb próbálkozás, mert a főhősnő érzelmeinek alakulása csak így volt összeegyeztethető a dramaturgiával. A Birdmannél már érezhető volt a rendező "én így is meg tudom csinálni"-attitűdje - és hasonló igaz az 1917-re is: túlságosan gimmick-jére, a technikai megoldásaira épít, ami működik is, de a film nincs annyira lendületes és megkapó, hogy emiatt minden egyébről elfeledkezzünk közbe. Így hamar rájövünk, hogy igen, amit látunk az egészen szenzációsan néz ki - csak épp ez az egyetlen emlékezetes dolog benne.

1917

angol-amerikai háborús filmdráma, 119 perc, 2019
Bemutató dátuma: 2020. január 23.
Forgalmazó: Freeman Film

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Veszélyben van a szimfonikus zenekar intézménye?

Számos veszély fenyegeti a szimfonikus zenekarokat, de ha túlélik, az biztos, hogy a jövő zenekara nem olyan lesz, mint a mai. Fischer Iván szerint ideje megreformálni a zenekarok működését, hogy megfeleljen a következő generációk korszakának.
Klasszikus

Rácz Ödön nagybőgős rekordot döntött A dongóval

Rimszkij-Korszakov eredetileg hegedűre és zongorára írt darabját már majd' minden hangszercsoport képviselői eljátszották, most egy extra gyors nagybőgő verziót mutatunk. Videó!
Színház

Kállai Ferenc, az egyik legsokoldalúbb magyar színész

Tíz éve, 2010. július 11-én halt meg Kállai Ferenc Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze. 
Vizuál

Elárverezik Katharine Hepburn Howard Hughesnak írott szerelmesleveleit

Hughes és Hepburn romantikus kapcsolata másfél évig tartott. Nem házasodtak össze, de szerelmi történetük nagy port kavart annak idején Hollywoodban, és a 2004-ben bemutatott Aviátor című filmben is megörökítették.
Jazz/World

Kiütötték a Fonó falát!

A kényszerű koncertszünetben elkészült a Fonó új, szabadtéri színpada!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Sikerfilmek unalmas leírásai

Kitalálod, melyik filmet foglalták össze a netezők egyetlen mondatban? A jellemzésekben csak valós információk szerepelnek - abból viszont a lehető legérdektelenebbek.
Vizuál ajánló

Száz film száll versenybe a Bujtor István Filmfesztiválon

Minden eddiginél nagyszabásúbbnak ígérkezik a XI. Bujtor István Filmfesztivál. A filmes versenyprogram mellett koncertek, színházi előadások, hajózás, veterán autós felvonulás, kiállítások és gasztro-programok is várják a mozi rajongókat Balatonszemesen augusztus 17. és 21. között, majd augusztus 22-én a Bujtor István vitorlás Emlékverseny Kenesén, Aligán és Almádiban.
Vizuál Film

Elárverezik Katharine Hepburn Howard Hughesnak írott szerelmesleveleit

Hughes és Hepburn romantikus kapcsolata másfél évig tartott. Nem házasodtak össze, de szerelmi történetük nagy port kavart annak idején Hollywoodban, és a 2004-ben bemutatott Aviátor című filmben is megörökítették.
Vizuál morphoto

KÉP-regény: Madárlesen

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos, aki olyan profi, hogy még azokat a madarakat is lencsevégre kapja, amelyek ott sincsenek.
Vizuál ajánló

A budapesti mozikban vetítik Ennio Morricone western-klasszikusait

A számtalan filmtörténeti klasszikus zenéjét jegyző legendás zeneszerző, Ennio Morricone előtt tisztelegve július 11-én egyszeri alkalommal látható lesz a Volt egyszer egy Vadnyugat a Pólus Moziban, július 16-tól pedig két héten át műsoron szerepel A Jó, a Rossz és a Csúf a Corvin Moziban.