„M. Novák András művészete nem határozható meg egyetlen iránnyal, irányzattal vagy törekvéssel. Festészete olyan meditatív árnyaltságú – és helyenként provokatív -, szintetizáló érvényű képteremtés, amely már messze eltávolodott mindattól, amit a klasszikus értelemben festészetnek nevezhetünk.

E művészi óriás-poszterek, humántapéták, ezek a kép-tárgyak kegyetlenül ironikus hangokat és lírai szólamokat egyszerre szólaltatva meg a jelenbe emelik a múltat és a múltba transzponálják a jelent: nincs mese, elérkezett a pillanat, szembe kell néznünk önmagunkkal" – írta korábban Wehner Tibor művészettörténész M. Novák András alkotásairól. A képzőművész formanyelvével arra törekszik, hogy a befogadót a múltra való visszapillantásra ösztönözze.

Kiállítás M. Novák István műveiből (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

A „Hal, víz, kátrány" című, úgynevezett „szabad-nejlon-alkotás" két évvel ezelőtt készült a Magyar Festészet Napja alkalmából. Megszületéséről M. Novák András a róla készült filmben így mesélt: „Az a csodálatos kék víz, ami ha van, és ha kék, és ezt a nejlon a maga ragyogásával megvadított, nekifogtam, és hát alul meg egy drámaibb, enyhén kátrányos felület. Halbőrrel, döghalak. Megszületett ez a barom nagy meló."

Névjegy

Novák András tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatta 1964 és 1968 között, mesterei Barcsay Jenő, Kmetty János, Szentiványi Lajos voltak. Már pályájának korai éveiben díjakkal jutalmazták tehetségét (Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj, 1970-1973), első önálló kiállítását pedig 1971-ben rendezhette meg. Művészetének összetettsége alkotásainak műfaji sokszínűségében is megmutatkozik: hatott rá többek között a pop-art, az Arte povera és a combine painting. Művein fontos szerephez jut a gesztusok, illetve a kollázstechnika alkalmazása, valamit az applikált felületek létrehozása (például kátránypapír, halbőr).

Borítókép: M. Novák András: Hal, víz, kátrány (2017 „szabad-nejlon" 250x300)

Támogatott tartalom