Vizuál

Hallott már a kibernetikus képzőművészetről? Most élőben is megnézheti!

2015.10.29. 15:39
Ajánlom
Gazdag anyaggal mutatja be a kibernetikus képzőművészet atyjának tartott, magyar származású Nicolas Schöffer munkásságát a Műcsarnok október 30-ától látogatható retrospektív kiállítása, amelyhez november 5-től Vörösváry Ákos, Csertő Lajos és Malgot István kamaratárlatai csatlakoznak. Megvalósult álomként beszélt a töb

Megvalósult álomként beszélt a több mint 2 milliárd forint biztosítási értékű anyagot felvonultató nagyszabású kiállításról annak október 29-ei sajtóbejárásán Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója. Tavaly kezdett tárgyalni a művész özvegyével, Éléonore Schöfferrel arról, hogy a magyar közönség 1982 után ismét találkozhasson az Franciaországban élt alkotó munkáival. Rockenbauer Zoltán kurátor hozzáfűzte: a mintegy 80 alkotást felvonultató életmű-kiállítás nemzetközi szinten is egyedülállónak ígérkezik, mert az özvegy ritkán ad kölcsön fontos munkákat az életműből, a Műcsarnokban azonban Nicolas Schöffer egész pályája végigkövethető lesz a legjelentősebb alkotásokon keresztül.

Nicolas Schöffer grafikusként indult, majd a kinetikus művészet tette világhírűvé, hogy aztán élete végén egészségügyi okokból visszatérjen egy másfajta, számítógépes grafikához. Korai munkái annyira kevéssé ismertek, hogy még feleségének is csak néhány évvel halála előtt mutatta meg azokat. A Műcsarnok tárlata újszerű módon a korai munkáktól áttekinti az egész életművet, a hangsúly azonban természetesen itt is a főműveken lesz. Schöffert az általa kidolgozott tér-, majd fénydinamika tette világhírűvé, melynek lényege, hogy a műtárgy szinte másodlagossá válik, ahhoz képest, amit a térből kivág. Szobrainak nincs egyetlen nézőpontja, mindegyik éppúgy érvényes, a Guillaume Richard által kidolgozott látványterv ezt az időnként változó megvilágításon keresztül is szemlélteti.

Noha Schöffert a kinetikus képzőművészet atyjaként tartják számon, ő inkább kibernetikus művészként tekintett magára, hiszen hamar továbblépett, és szobrai gyakran környezetükre is reagálni kezdtek. Első kibernetikus munkáját CYSP 1 néven 1951-ben hozta létre, ekkor Maurice Béjart balettet is komponált rá.Szegő György elmondása szerint az 1960-as évektől mind erőteljesebben vetődött fel a statikus architektonikus hagyomány megújításának szükségessége; ennek a mozgalomnak az egyik franciaországi vezéralakja Schöffer volt, aki több nagy középület - például a Pompidou Központ, a Bastille Opera vagy a Les Halles - építészeti pályázatára is nyújtott be terveket.

A 2016. január 31-ig látogatható tárlat számos maketten és tervrajzon keresztül mutatja be a művész építészeti gondolkodását és kibernetikus város koncepcióját, az általa tervezett, de meg nem valósult szexuális élményközpontot pedig 3D animáció idézi meg. A Műcsarnok nagyszabású Schöffer-retrospektívjéhez november 5-től három kamaratárlat is csatlakozik a találmányok, a felfedezés jegyében, Heuréka! gyűjtőnéven. A középső teremsorban a kiállításrendezést harminc éve önálló művészeti ágnak tekintő Vörösváry Ákos legújabb installációja lesz látható, a leginkább színházi alkotóként ismert Malgot István kamaratárlata elsősorban a művész szobrászati munkásságára koncentrál, míg Makovecz Imre egykori munkatársa és barátja, Csertő Lajos a mai kor klasszikus értelemben vett polihisztoraként mutatkozik be a Műcsarnok közönségének.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Jazz/World

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Könyv

Radnóti üzenetet küldött a Messengeren: Vesd le ruhádat, már esik is kinn ;)

Magyar költők verseinek részletei kerülnek plakátokra. Segít vajon a modernizálás a fiatalok irodalmi érdeklődésének felkeltésében?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Picassót vagy egy applikációt könnyebb restaurálni?

Ezen a héten nyílik a Ludwig Múzeum 30 éves fennállását ünneplő kiállítássorozat második, Eszközök című tárlata, amely az elmúlt 20 év médiaművészeti alkotásait mutatja be a múzeum gyűjteményéből.
Vizuál galéria

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Vizuál magazin

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Vizuál hír

Hallott már a Mediciek titkos folyosójáról?

A firenzei Palazzo Vecchiót a Pitti-palotával összekötő Vasari-folyosó különleges építmény, amelynek segítségével a nagyhatalmú Medici család észrevétlenül kikémlelhette, mi történik Firenze belvárosában.
Vizuál hír

Új Van Dyck-festmény a Szépművészeti gyűjteményében

Anthonis Van Dyck (1599-1641) flamand festő Stuart Mária Henrietta hercegnőt ábrázoló portréjával gyarapodott a Szépművészeti Múzeum gyűjteménye. Ez az intézmény utóbbi száz évének legnagyobb, 2,1 milliárd forint értékű műtárgybeszerzése.