Vizuál

Hallott már a kibernetikus képzőművészetről? Most élőben is megnézheti!

2015.10.29. 15:39
Ajánlom
Gazdag anyaggal mutatja be a kibernetikus képzőművészet atyjának tartott, magyar származású Nicolas Schöffer munkásságát a Műcsarnok október 30-ától látogatható retrospektív kiállítása, amelyhez november 5-től Vörösváry Ákos, Csertő Lajos és Malgot István kamaratárlatai csatlakoznak. Megvalósult álomként beszélt a töb

Megvalósult álomként beszélt a több mint 2 milliárd forint biztosítási értékű anyagot felvonultató nagyszabású kiállításról annak október 29-ei sajtóbejárásán Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója. Tavaly kezdett tárgyalni a művész özvegyével, Éléonore Schöfferrel arról, hogy a magyar közönség 1982 után ismét találkozhasson az Franciaországban élt alkotó munkáival. Rockenbauer Zoltán kurátor hozzáfűzte: a mintegy 80 alkotást felvonultató életmű-kiállítás nemzetközi szinten is egyedülállónak ígérkezik, mert az özvegy ritkán ad kölcsön fontos munkákat az életműből, a Műcsarnokban azonban Nicolas Schöffer egész pályája végigkövethető lesz a legjelentősebb alkotásokon keresztül.

Nicolas Schöffer grafikusként indult, majd a kinetikus művészet tette világhírűvé, hogy aztán élete végén egészségügyi okokból visszatérjen egy másfajta, számítógépes grafikához. Korai munkái annyira kevéssé ismertek, hogy még feleségének is csak néhány évvel halála előtt mutatta meg azokat. A Műcsarnok tárlata újszerű módon a korai munkáktól áttekinti az egész életművet, a hangsúly azonban természetesen itt is a főműveken lesz. Schöffert az általa kidolgozott tér-, majd fénydinamika tette világhírűvé, melynek lényege, hogy a műtárgy szinte másodlagossá válik, ahhoz képest, amit a térből kivág. Szobrainak nincs egyetlen nézőpontja, mindegyik éppúgy érvényes, a Guillaume Richard által kidolgozott látványterv ezt az időnként változó megvilágításon keresztül is szemlélteti.

Noha Schöffert a kinetikus képzőművészet atyjaként tartják számon, ő inkább kibernetikus művészként tekintett magára, hiszen hamar továbblépett, és szobrai gyakran környezetükre is reagálni kezdtek. Első kibernetikus munkáját CYSP 1 néven 1951-ben hozta létre, ekkor Maurice Béjart balettet is komponált rá.Szegő György elmondása szerint az 1960-as évektől mind erőteljesebben vetődött fel a statikus architektonikus hagyomány megújításának szükségessége; ennek a mozgalomnak az egyik franciaországi vezéralakja Schöffer volt, aki több nagy középület - például a Pompidou Központ, a Bastille Opera vagy a Les Halles - építészeti pályázatára is nyújtott be terveket.

A 2016. január 31-ig látogatható tárlat számos maketten és tervrajzon keresztül mutatja be a művész építészeti gondolkodását és kibernetikus város koncepcióját, az általa tervezett, de meg nem valósult szexuális élményközpontot pedig 3D animáció idézi meg. A Műcsarnok nagyszabású Schöffer-retrospektívjéhez november 5-től három kamaratárlat is csatlakozik a találmányok, a felfedezés jegyében, Heuréka! gyűjtőnéven. A középső teremsorban a kiállításrendezést harminc éve önálló művészeti ágnak tekintő Vörösváry Ákos legújabb installációja lesz látható, a leginkább színházi alkotóként ismert Malgot István kamaratárlata elsősorban a művész szobrászati munkásságára koncentrál, míg Makovecz Imre egykori munkatársa és barátja, Csertő Lajos a mai kor klasszikus értelemben vett polihisztoraként mutatkozik be a Műcsarnok közönségének.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Szokolay Ádám nyerte az idei Bartók Világversenyt

A nemzetközi zsűri a szombati nagyzenekari döntő után hozta meg a végső határozatot. A második díjat Balogh Ádám, a harmadikat pedig Peter Klimo kapta.
Színház

„Molnár műveinek épségére figyelni fogunk a jogok lejárta után is”

Lukin Ágnes rendező, Molnár Ferenc dédunokája tette közzé saját álláspontját az általa csak „Delila-gate”-ként emlegetett esettel kapcsolatban.
Klasszikus

Kurtág operája a negyedik a legjobb 21. századi művek listáján – a Guardian szerint

Habár úgy tűnt, soha nem készül el, végül Kurtág életművének eklatáns darabja lett A játszma vége – írja a Guardian. A tekintélyes brit lap összeszedte a 21. század legjobb kortárs klasszikus zenei alkotásait. Íme a lista.
Klasszikus

Nagy zeneszerzők szerelmi életéről szól Bősze Ádám új előadássorozata

Nem a komolyzenét akarja népszerűsíteni, célja csupán, hogy érdekes legyen. Új előadássorozatában a női szemszögre különös figyelmet fordítva beszél nagy zeneszerzők nagy szerelmeiről Bősze Ádám.
Színház

Bezárja tanodáját Gór Nagy Mária

Nem talált elég tehetséges diákokat, így már csak a kifutó évfolyamokat tanítja a róla elnevezett intézményben a színésznő.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

A KAFF legjobb animációs filmjei érkeznek az Urániába

A Kecskeméti Animációs Filmfesztivál idén ősszel is megrendezi Budapesten a KAFF-napot. A díjnyertes magyar és európai animációs filmek mellett külön program várja a gyerekeket szeptember 21-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
Vizuál galéria

Lefotózható egy koncert hangulata?

"Az ars poeticám a fotózásban az, amikor láthatóvá válik a hang és hallhatóvá válik a fény." S. Varga Ilona fotóiból nyílik kiállítás pénteken. Galériánkban egy kis ízelítőt kínálunk a tárlatból.
Vizuál hír

Átadták a hazai szinkronszakma legrangosabb díjait

A közönség és a kuratórium is szavazott, többek között díjat kapott Bobby Ewing magyar hangja és a Csernobil című sorozat szinkronja is.
Vizuál hír

Tizenkettedik a Saul fia a száz legjobb film közül a Guardian szerint

A The Guardian kritikusai a 21. század legjobb filmjeinek listáját állították össze, ebben a százas gyűjtésben azonban csak a 2000 után született alkotásokat vették figyelembe. Nemes Jeles László Tarantinoval, Ang Lee-vel, Iñárritu-val és Almodóvar-ral egy mezőnyben!
Vizuál morphoto

KÉP-regény: Elefánt kaland

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten arról mesél, mit tanult az afrikai szafariján az elefántokról..